Merre keresselek? Ikarosz! –ismételte hangos szóval, amíg csak meg nem pillantotta a tollakat a habokban. Akkor már mindent értett, és elátkozta saját művészetét, és fia holttestét átadta a sírnak. Ahol eltemette, Ikarosztól kapott nevet a vidék. (Trencsényi-Waldapfel Imre nyomán) A görög hősmondák (hérosz-történetek) ismert és sokak által feldolgozott témájával találkozunk ebben a szomorú és mégis felemelő elbeszélésben. Az athéni Daidalosz fiával, Ikarosszal együtt fogolyként volt bezárva a labirintusba, ahonnan csak úgy bírt megszabadulni, hogy szárnyakat készített tollakból és viaszból, s ezzel feltalálta a repülést. Ikarosz túlságosan közel került a naphoz, amelynek forrósága megolvasztotta a tollakat összetartó viaszt, ezért lezuhant. Csak apja menekült meg a rabságból. Www i karesz hu kezdolap. Többféleképpen is értelmezhetjük ezt a mitológiai történetet. - A görögök felfedezték az embert, csodálták szépségét (lásd a szobrokat! ), erejét, értelmét, alkotóképességét; ezért tisztelték az ezermester Daidaloszt is.
Hankiss Elemér: Ikarosz bukása (Osiris Kiadó, 2008) - Lét és Sors az európai civilizációban - Az emberi kaland 3. kötete Kiadó: Osiris Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2008 Kötés típusa: Fűzött papírkötés Oldalszám: 276 oldal Sorozatcím: Hankiss Elemér összegyűjtött munkái Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: 978-963-389-999-1 Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal.
A fiú nyurga alakja, a megtépázott, féloldalas szárnya, egész testtartása, a megéltekhez képest kifejezéstelen, minden félelmet nélkülöző arckifejezése megmosolyogtatott. Ami viszont meglepett, Ikarosz a szemlélő szemébe néz. Újabb meglepetés: az alkotásnak van előzménye. Anyaga fa, és már 2004-ben "asszociációra" inspirálta Váray Károlyt. Látható és olvasható: 36. oldal. Források:
árufuvarozási áramlatai 24 Magyarország - természetvédelem, idegenforgalom Természetvédelem Idegenforgalom, világörökségek Világörökségek 25 Magyarország - kiemelt üdülőkörzetek: Dunakanyar A Tisza-tó és környéke A Velencei-tó és környéke Balaton 26-27 Észak-Magyarország, Észak-Alföld Eger Debrecen 28-29 Dél-Alföld Szeged Kecskemét 30-31 Észak-Dunántúl Sopron, Esztergom 32-33 Dél-Dunántúl Siófok, Pécs 34 Budapest belvárosa és agglomerációja A vámegyed A belváros Budapest kialakulása és fejlődése.
Történelmi vázlat, a lakosok, a franczia nemzet 296 III. Francziaország déli vidéke, a Pirenéek éjszaki előhegységei, a Garonne melléke, Gascogne, Béarn, Roussillon, Foix 304 IV. Francziaország délkeleti vidéke; a franczia Alpok és előhegységeik, a Rhone medenczéje, Provence, Languedoc, Dauphiné, Szavoja 313 V. A Jura és a Saone medenczéje, Burgundia és Franche- Comté 334 IV. Francziaország középső felföldje. Cévaudan, Velay, Auvergne, Bouerques, Limousin, Périgord, Marche, Bourbonnais 340 VII. A Charente vidéke és Vendée. Angoumois, Saintonge, Aunis, Poitou, a Loire medenczéje, Orleánais, Touraine, Anjou, Maine 347 VIII. Bretagne. Alsó-Normandia és Cotentin 353 IX. A Szajna medenczéje, Morván, Auxois, Champagne, Ile de Francé, Felső-Normandia 359 X. Francziaország éjszaki és éjszakkeleti vidékei, Picardie, Artois, Flandria, Lotharingia, a Maas és Mosel medenczéi 372 XI. Francziország jelen állapota 375 Ötödik fejezet. Nagybritannia és Írország 380 I. A szigetország fekvése, nagysága, külső és belső szabása, éghajlata, népei, történelmi vázlat 380 II.
Vraneziország jelen állapota 375 Ütődik fejezet. Nagybritannia és Irország 380 I. A szigetország fekvése, nagysága, külső és belső szabása, ég- hajlata, népei, történelmi vázlat 380 II. Anglia délkeleti térségei. London, a mezőgazdasággal foglal- kozó grófságok 992 Anglia hegyes és iparos vidékei; Cornwall, Devonshire, Wales, a Pennini hegység., Cumberland, Anglesey, Man, a normandiai szigetek 409 1V. Skótország 419 V. Irország 431 VI. Nagybritannia Irország jelen állapota 438 Hatodik fejezet. Belgium és Németalföld 447 I. Belgium és Németalföld története. Belgium külső és belső sza- bása, folyóvizei, éghajlata, terményei és lakói 447 II. A belga városok fejlődése. Belgiom városai 455 III. Belgiom jelen állapota 464 IV. Luxemburg nagyherezegség 466 V. Németalföld alakulása, külső és belső szabása, folyóvizei és tavai, éghajlata és terményei 467 VI. Hollandia lakói tartományai és v. 'rocai 473 VII. Németalföld jelen állapota 483 Hetedik fejezet. Dánia 485 I. Dánia alkotó részei, külső és belső szabása, szigetei, folyó- vizei, éghajlata, terményei 485 II.