Asszony asszony miért vagy kúrva! - YouTube
Nem fogom verni az asztalt, nyugi egyeske. Én is átéltem ezt, és maradtam. Számba vettem a lehetőségeimet, végiggondoltam mindent, tisztában voltam azzal, hogy a szerelem múlandó, ill. úgy gondoltam - és gondolom most is - hogy ha az ember nem lenne képes parancsolni a vágyainak, akkor kb. 3-4 évente cserélgetné a partnerét élete végéig... és ezt nem akartam. Sokat gondoltam arra, hogy mi mindent túléltünk már együtt, és mennyire fontosak vagyunk egymásnak, hogy ő az az ember, akivel tényleg jóban-rosszban, egészségben... stb. kitartottunk és kitartunk egymás mellett, és hogy mennyire szeretem. Megéri-e eldobni ezt? Létezik olyan, amiért megéri? Ha igen, ez a múló érzés az? Nagyon nehéz volt, nekem a legrosszabb az volt az egészben, hogy NEM AKARTAM. A férjem iránt akartam ezt érezni, mint régen, nem valaki más iránt...! Nagyon sokat segített, hogy még ekkor is maximálisan őszinte lehettem a párommal, és igazából együtt vészeltük át ezt az időszakot. Túl vagyunk rajta, nem volt egyszerű, de őszintén mondhatom, hogy azóta jobb, szorosabb, és őszintébb a kapcsolatunk, mint bármikor.
Avaryt figyelmeztetik, hogy amíg nem tartózkodott otthon, az ifjú dzsentri, Boldizsár Pista járt a feleségénél. Erre hazasiet, azonban mielőtt fegyvert fogna, valaki meglövi és erre holtan esik össze. A rendőrkapitány szeretné öngyilkosságnak beállítani az esetet, ezzel egyrészt az úri családot igyekszik megkímélni a botránytól, másrészt pedig Vilmának is kedvezni akar. Forró mezők (film, 1948) - Wikiwand. Azonban Vilma nem juthat hozzá a nagy összegű életbiztosításhoz öngyilkosság esetén. Ekkor Vilma bátyja kideríti, hogy a főkapitány a gyilkos, aki szégyenében önkezével véget vet életének. Vilma ezután szintén az öngyilkosságot választja. Szereplők [ szerkesztés] Karády Katalin (Vilma, Avary felesége) Szakáts Miklós (Avary László) Benkő Gyula (Boldizsár Pista) Szabó Sándor (rendőrkapitány) Darvas Iván (Lengyel Laci) Szemere Vera (jegyzőné) Rajnai Gábor (Bátki) Földényi László (Fábián) Pethes Sándor (alispán) Fónay Márta Források [ szerkesztés] Forró mezők az Internet Movie Database oldalon (angolul) Forró mezők a -n (magyarul)
Apáthi Imre a harmincas−negyvenes években elsősorban színházi színészként és rendezőként vált ismertté. Emellett feltűnt számos film epizódszerepében (Gertler Viktor: A leányvári boszorkány, 1938; Gertler Viktor: Elcserélt ember, 1938; Tóth Endre: Toprini nász, 1939), forgatókönyvíróként részt vett A harmincadik (Cserépy László, 1942) és Az első (Cserépy László, 1944) munkálataiban, a háborús évek alatt pedig megrendezte A "28-as" -t és az Idegen utakon t (1944). A koalíciós korszakban rendezői életműve két tétellel, a Tűz zel, illetve a Forró mezők kel bővült, utolsó filmjét, a Játék a szerelemmel t pedig 1957-ben rendezte. A Móricz Zsigmond azonos című regényéből készült Forró mezők nemcsak Apáthi filmrendezői életművének, de a magyar bűnügyi filmes tradíciónak is az egyik kiemelkedő, méltatlanul elfeledett darabja. Forró mezők film sur imdb. Avary Vilma (Karády Katalin) férjét, Lacit (Szakáts Miklós) őrjítő féltékenység kínozza, mivel a nyírségi kisvárosban szinte minden férfi Vilma lábai előtt hever. Az elvakult vágy azonban nemcsak az ő gondolatait mérgezi meg, de a titkos találkákon Vilma kegyeit kereső megannyi riválist is egymás ellen fordítja.
A mélyben lappangó feszültség végül tragédiába torkollik: egy fülledt nyári estén az Avary-kastély kertjében eldördül egy pisztolylövés, azonban nemcsak a Vilmának udvarló fiatalember, Boldizsár Pista (Benkő Gyula) szenved életveszélyes sérüléseket, de holtan találják Avary Lacit is. Forró mezők film streaming. Az elsőre megmagyarázhatatlannak tűnő rejtély (egy pisztolylövés, két áldozat) körüli nyomozás során felsejlik a tragédia mögött megbúvó tettek és motivációk sora, a történet ezzel párhuzamosan pedig egyre mélyebbre vezet a kora harmincas évek vidéki Magyarországának mozdulatlanságba dermedt, fullasztó miliőjébe. A harmincas években és a negyvenes évek első felében cenzurális, ideológiai és gyártástörténeti okokból kifolyólag nagyrészt vértelen bűnügyi filmek készültek, vagyis olyan történetek, amelyekben valamilyen gazdasági bűntény körül bonyolódik a cselekmény (Vajda László: Ember a híd alatt, 1936; Farkas Zoltán: Gyanú, 1944). Mivel a gyilkossági történetek direkt vagy indirekt módon a magyar rendfenntartó szervek hatékonyságára reflektáltak volna, ezeket (Tóth Endre: 5 óra 40, 1939; György István: Az örök titok, 1938), valamint az ártatlanul megvádolt hősöket szerepeltető történeteket (Bárdos Artúr: Én voltam, 1936; Cserépy László – Horváth Ádám: Estélyi ruha kötelező, 1942) az alkotók jobbára külföldi közegbe helyezték.