Aztán pár évvel később, egész pontosan 1999-ben hirtelen megnyeri a legrangosabb kínai sci-fi elismerést, a Galaxis-díjat. Ezután zsinórban még hatszor megkapja, és neve ezzel lényegében megkerülhetetlenné válik a kínai tudományos fantasztikus irodalomban. Érdekes egyébként, hogy a Háromtest-probléma könyv formában még 2008-ban jelent meg, angolul mégis csak hat évvel később készült el a fordítása (sehol nem találtam arra utaló hírt, hogy ez a fordítás hosszadalmas volta miatt lett volna). Mintha pár évig szunnyadt volna az író és könyve, hogy aztán hirtelen felébredve berobbanjon a nyugati piacokra. Három test probléma - abcdef.wiki. Fontos tudnunk, hogy Liu Cixinről széles körben publikált, negatív hangú kínai kritika tudomásom szerint eddig még nem jelent meg. Ezt azért érdemes kihangsúlyozni, mert az állami kontroll ellenére is a kínai irodalmon belül is vannak különböző klikkek, érdekcsoportok, akik között nem ritka a kardváltás, egymás kritikai lehúzása. Csakhogy Liu Cixin úgy tűnik, akár csak a Nobel-díjas Mo Yan, vagy a modern kínai irodalom atyjaként számon tartott Lu Xun, már rég túlemelkedett azon a szinten, hogy bárki is komolyabb támadást indítson a neve vagy az életmű ellen.
Mert a külcsíny, az arc (mianzi 面子) tehát az imázs, amit a külső szemlélő lát, mindennél fontosabb. Ezért tátogott az olimpia megnyitódalán egy szép kislány, miközben a hang, ami elvarázsolt, egy átlagos kinézetű, pufók lányé volt. Ezért is kell a rohamos fejlődés, hogy bebizonyítsák, Kína többre képes. És ezért kellenek az írók, akik intellektuálisan és szellemileg is képviselni tudják az országot a világ élvonalában, mert a megaláztatások miatti kisebbrendűségi érzést orvosolni kell. A gyógyír pedig a Mo Yan, és Liu Cixin-féle írók, akik bebizonyítják mind a világnak, mind saját népüknek, hogy a kínai kultúra is van olyan értékes, mint a többi. Nem véletlen, hogy a Háromtest-problémá ról leginkább szuperlatívuszokban beszélnek a kritikusok. Hogy magáról a szövegről is essen némi szó: a kínai eredeti könnyű nyelvezetű, egy jobb szintű nyelvtudással is élvezhető, nem szükséges hozzá a kínai klasszikusok vagy egyáltalán a klasszikus kultúra mély ismerete. Három test problématiques. Valószínűleg ez a könyv sikerének egyik titka: egyszerre intellektuális, érdekfeszítő, ugyanakkor mégis könnyen emészthető.
Fontos, hogy ennek a lélektani mechanizmusát megértsük, mert jelenleg nem csak a kínai sci-fi, de még nem is csak egy az egyben a kínai irodalom, de egész Kína ebben a nem harminchat fokos lázban ég már hosszú évek óta. A 19. század második felében és a 20. század első felében sok történelmi megaláztatást kellett elviselnie ennek az országnak, és a történelmi emlékezet legalább ugyanannyira elevenen, vagy erősebben él ezekkel kapcsolatban, mint idehaza Trianon emléke. Háromtest probléma. Társadalmi trend Kínában, hogy országukat Amerikához hasonlítgatják, és remélik, hogy a közeljövőben sikerül felzárkózni mellé. De az elmúlt időszak gazdasági és politikai sikerei után most a kultúra jön, és Kína itt is bizonyítani akar, hogy megmutassa, valójában ő is van olyan jó, ha nem jobb, mint a nyugati kultúra, a nyugati élet. Minden nagy sikerű irodalmi mű ennek a tudatos és nem-tudatos törekvésnek akarva-akaratlanul is eszköze, írója pedig aranytojást tojó tyúk, aki az ország imázsát emeli. Főleg, ha az nyugaton is sikeres.
A háromtest - problémáról. Pont egy ilyen módszert keresünk, ami a háromtest - probléma nehézségét tömegszámításként értelmezi. Literature
A Fertőzés című dráma még 2011-ben jött ki, olyan nagy színészekkel, mint: Matt Damon, Kate Winslet, Jude Law, Gwyneth Paltrow, vagy Laurence Fishburne. A történetben egy asszony rosszul lett, miután hazatért hongkongi útjáról, majd két nappal később meghalt, és az orvosok nem tudják, mi okozta a halálát. Hamarosan más embereken is jelentkeznek a tünetek: köhögés, láz, bénulás, agyvérzés, és halál. A világ minden részén szaporodnak a megbetegedések, végül kitör a globális járvány. Fertőzés című film festival. Miközben az amerikai kutatóintézet orvosai megpróbálják megfejteni a vírus kódját, Dr. Leonora Orantes, az Egészségügyi Világszervezet munkatársa a járvány forrását keresi. Az egyes országokat közben a széthullás veszélye fenyegeti. Ez az újonnan keletkezett vírus az egész világot letarolta. A Fertőzés több egyenrangú főszereplő sorsán keresztül követi végig egy világjárvány kirobbanását és pusztítását. Tavasszal, a koronavírus-járvány világméretű elterjedése után az egész világ újra felfedezte a Fertőzést, amely hónapokig óriási népszerűségnek örvendett a streaming-felületeken.
Willis figurája pár évvel korábban érkezik, elmegyógyintézetbe zárják, ahol váratlan információs adalékokat kap, hogy megfejthesse a 12 Majom Hadseregének rejtélyét. A film nyomasztó és szürreális, így tökéletesen alkalmas arra, hogy megteremtse a paranoid hangulatot. És van benne egy őrült Brad Pitt is. Fertőzés című film sur imdb. 5. Pandemic (2020) Ez egy dokumentumfilm-szerű sorozat. A Pandemicet a Netflix okosan az influenzajárvány idejére időzítette, de akkor még sejtelmük sem volt, mennyire belenyúlnak ezzel a "tutiba". Most a nézők a koronavírus terjedésével párhuzamosan követhetik, hogy mit tanultak a kutatók a múlt olyan brutális világjárványaiból, mint az 1918-19-es spanyolnátha. Modern és gyors világunkban hogyan terjed egy kórokozó, mi egy világjárvány várható forgatókönyve, mik egy globális krízis kezelési módszerei, a járvány sikeres megfékezésének támogatói és buktatói.
Laurence Fishburne pedig arról beszél, hogy bár régen a kézfogással jelezték egymásnak az emberek, hogy nincs náluk fegyver, most éppen a kézfogás a fegyver és kötelességünk mindent megtenni azért, hogy lassítsuk a vírus terjedését, már csak a frontvonalban dolgozók miatt is. Kate Winslet a kézmosás fontosságára hívja fel a figyelmet. Mint mondja mindenki úgy mosson kezet, mintha az élete függene tőle, mert az is függ. Fertőzés című film sur imdb imdb. Jennifer Ehle Matt Damonhoz hasonlóan azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus új kórokozó, úgyhogy senki sem immúnis rá, mindenki kortól vagy etnikumtól függetlenül megfertőződhet. Marion Cotillard arról beszél a videójában, hogy hogyan érhet véget a mostani megállíthatatlannak tűnő koronavírus-járvány és nekünk mit kell ennek érdekében tennünk. A napokban derült ki az is, hogy a Fertőzés egyik orvosszakértője, Dr. Ian Lipkin is megfertőződött a koronavírussal.
(Ez természetes - 2011-es film, Obama újraválasztására készül Amerika, a zöldpropaganda természetesen a szokásosnál is erősebb. ) Az egyik menekülő denevér egy sertéstelep tetőszerkezetén megpihenve banándarabot ejt el, az egyik malac pedig megeszi a már megrágcsált gyümölcsöt. A malac később egy makaói étterem konyhájában landol, a frissen vágott hússal dolgozó, a konyháról kiszólított főszakács pedig alaposabb tisztálkodás nélkül fog kezet az egyik vendéggel, a későbbi zéró beteggel. Index - Kultúr - Rengetegen töltik le a Fertőzés című filmet. A Fertőzés -t már bemutatása idején a viszonylag realista járványfilmnek tartották, alig 10 évvel később, a tömeges koronavírus-megfertőződések idején pedig számos elemében meglepően jóslatszerűvé vált a film. A hitelesség, a túlzásokban tobzódó és áltudományosságba burkolt hollywoodias katasztrófanarratíva mellőzése önmagában persze még nem erény. Soderbergh – esztétikai eredményeit tekintve inkább közepes – filmje elsősorban a "megjósolt" és "bekövetkezett" világjárvány, a COVID-19 miatt vált megkerülhetetlenné a pandémiamozik sorában.
A betegség gyorsan támad, és nincs ellene gyógyszer. Néhányan azonban nem adják fel a harcot: megpróbálnak gyorsabbnak lenni a láthatatlan ellenségnél, hogy akár saját életük kockáztatásával is mentsék azt, aki még menthető. Önfeláldozó orvosok küzdenek a vírussal, az üzleti érdekekkel, a lelkes amatőrökkel, az idővel. saving the world, mutation, infection, terminal illness, quarantine, outbreak, vaccine, lethal virus, scientist, epidemic, medical drama A COVID-19 válság sok embert laposlábúvá tette — beleértve a riasztó sok embert a kormányban -, de bárki számára, aki látta a "fertőzést", mindez kissé úgy tűnik, mint a deja vu. A dráma, amely 2011-ben érkezett a színházakra, egy hétköznapi családtagról (Matt Damon) szól, aki egy részleges társadalmi összeomlásról próbál navigálni, miután egy halálos vírus átterjedt az egész világon. "Kapják azok elsőként a vakcinát, akik az életüket kockáztatják" – interjú a Fertőzés című film alkotóival | 24.hu. Péntektől kezdve ez volt az iTunes harmadik legnépszerűbb filmje — és a top 10-ben az egyetlen olyan film, amely nem jelent meg 2019-ben. A filmkészítõk, köztük Steven Soderbergh és író, Scott Burns, a lehetõ realisztikus filmet készítették el.
Ahhoz azonban, hogy valaki a félelmet kapja el, elég egy álhírrel találkoznia. A film producere azt mondta, hogy a film eredeti célja is az volt, hogy a járványnak ne csak az egészségügyi oldalával foglalkozzon, hanem azzal is, hogy milyen következményei lehetnek egy ilyen veszélyhelyzetnek. Úgyhogy nem véletlen, hogy ennyire pontosan előre tudta jelezni azt a folyamatot, amit most a koronavírushoz kötődő álhírek terjedésével, a boltok lerohanásával kapcsolatban látunk. Shamber hozzátette, hogy bár egy olyan thrillerről van szó, ahol a rendezőnek az volt a célja, hogy a nézőkből rémületet váltson ki, reméli, hogy pozitív üzenetet is találnak benne. Elkészül a Fertőzés című film kvázi folytatása • Filmsor.hu. A film végül is azt mutatja meg, hogy létezik megoldás, és az emberiség meggyógyul. Ha a film riasztó, akkor az azért van, hogy az emberek megtegyék a megfelelő óvintézkedéseket, és hogy infrastrukturálisan is felkészüljünk a nehézségekre, hogy helyesen tudjunk cselekedni. Nem azzal ijesztgetjük az embereket, hogy meg fognak halni. Azért ijesztünk rájuk, hogy tudjanak tenni valamit – mondta a producer.
Pedig ők csak egyszerű, hétköznapi emberek Minneapolisból, és erre aztán tényleg nincsenek felkészülve. A film gyors körképet ad a világ más városaiból (Hong Kong, Tokió, London) is, ahol gomba módra bukkannak fel a megbetegedett emberek. A halálos vírus a szövetségi Járványügyi és Megelőzési Központ rendíthetetlen igazgatóhelyettesét Dr. Ellis Cheevert (Laurence Fishburne) sem kerüli el. Az ígéretes és önfeláldozó kutatót, Dr. Erin Mearst (Kate Winslet) küldi Minneapolisba, hogy értékelje a helyzetet. Ugyanígy Genfben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a legképzettebb epidemológusát, Dr. Leonora Orantest (Marion Cotillard) küldi Kínába, hogy megérthessék hogyan, milyen körülmények között indulhatott útjára a járvány. A betegség növekvő súlyossága felkelti az érdeklődését Alan Krumwiede (szándékosan találták ki Jude Law által megformált figurát ilyen bosszantóra) bloggernek, aki San Francisco-i székhelyéről terjeszti az internetes összeesküvésről szóló gondolatait. A film jól megragadja a jelen pillanatot, minden technológiai vívmányával, a blogokkal, a Twitterrel, a hihetetlen gyors információterjedéssel, amellyel pánikot lehet gerjeszteni, még gyorsabban, mint a levegőben terjedő fertőzések.