című könyvből. Ami az emberi tapasztalást illeti, a könyv rögtön az elején hangsúlyozza, hogy az észak-koreaiak is emberek, vannak vágyaik, aggodalmaik, céljaik. Mint ahogyan alapvetés az is, hogy az életet a legdurvább zsarnokságban is elviselhetővé, élni érdemessé kell tenni, a hétköznapok még a legkeményebb diktatúrában sem feltétlenül csak a szenvedésről, kínzásról és félelemről szólnak. Észak korea elettronica. Így aztán rögtön az elején megismerkedünk a diktatúrák egyik paradoxonával: a boldogsággal. Ha a boldogság szubjektív, Észak-Korea tízszer boldogabb, mint Dél-Korea, ahol a fiatalok állandó versenyben vannak egymással a jó jegyekért és a magániskolákért – lepi meg az olvasót a Szöulba disszidáló 28 éves Cso Üszong, aki elmondása szerint tudja, milyen a társadalmi létra legalsó fokán élni, majd rögtön el is hessegeti a kínálkozó sztereotípiát: "Nem is olyan szörnyű, mint sokan elképzelik. " Ebben feltehetően szerepet játszik az észak-koreaiak által csongnak nevezett hozzáállás, amit valahogy úgy lehet lefordítani, vagy inkább körülírni, hogy emberi melegség és önfeláldozás.
Minden országnak megvannak a maga törvényei, azonban Észak-Korea ezek tekintetében is nagyon különbözik a legtöbb nemzettől. A diktatúra egy teljesen más világ, ahol egészen más az élet, és a kívülállók számára igen furcsa szabályozások vannak érvényben. A polgárok életét az istenként tisztelt nagy vezér, Kim Dzsongun hihetetlenül szigorúan korlátozza, fő célja pedig az emberek ellenőrzése és hatalmának, státuszának fenntartása. Arról már írtunk, hogy lakástűz esetén például a portrékat kötelező először kimenteni, illetve hogy a büntetések három generáción át öröklődnek, de ezeken kívül is vannak még furcsa törvények Észak-Koreában: az alábbiak bár rendkívül szokatlanok, megsértésük súlyos vétségnek számít. Amikor tilos mosolyogni Az 1994-ben elhunyt Kim Ir Szen, Kim Dzsongun nagyapja a nép mélyen tisztelt, imádott vezetője volt, halála napját nemzeti gyásznappá nyilvánították. Élet Észak-Koreában | Hírország. Minden évben július 8-án a lakosság szomorúan emlékezik meg egykori vezéréről, a szomorúság pedig nemcsak egy érzés ekkor, hanem elvárás és kötelesség is: a mosolygást ugyanis törvény tiltja ilyenkor ugyanúgy, ahogyan a hangos beszédet, a születésnapok ünneplését, a táncot, a viccelődést és a szórakozást is.
Mivel az ország erősen zárt, és "önellátó", a legpontosabb beszámolókat a disszidensek vallomásai szolgáltatják. De milyenek is a mindennapok Észak-Koreában? Vallás Noha hivatalosan vallásszabadság van (sic! Észak korea eset.com. ), az ország pedig ateista, a dzsúcse alapjául szolgáló személyi kultusz már-már tekinthető egyfajta vallásnak. Egyébként a bibliabirtoklást halállal honorálják… Szórakozás Természetesen internet nincs, csak egy erősen korlátozott belső intranet hálózat érhető el, azon pedig 5 kormány és propaganda oldal, semmi más… Az összes tv műsor, színdarab, zenei mű és pop sláger a Kim dinasztia, a dzsúcse eszme és a szocializmus, a munkásosztály, valamint az ellenség kiiktatásáról szólnak. Nem csoda tehát, hogy hatalmas az igény a Kínából, de leginkább Dél-Koreából becsempészedd K-pop slágerek, és doramák, mint pl a Secret Garden (dél-koreai rövidebb sorozatok) iránt annak ellenére, hogy természetesen ezért is halálbüntetés jár… Az már csak egy apróság, hogy minden házban a falba van építve egy rádió, melyet központilag üzemeltetnek, kikapcsolni, lenémítani nem lehet, csak halkabbra venni… Étel A 90-es évek nagy éhínsége szerencsére már a múlt, de azért jelen pillanatban is éheznek szép számmal.
Magyarul A szörnyeteg - Stefánia kisasszony Lévai Anikó borkrémlevesének receptjéről posztolt a beteg Orbán Viktor | 168 óra Politikusok családjukkal - Terasz | Femina Levai anikó betegségei Lévai Anikó többé nem tehet ilyet | Emlékezzünk csak vissza Orbán Viktor brüsszeli szavaira: "az erő előtt hajlunk meg, nem pedig az érvek előtt". Ez a rövid mondat tökéletesen szemlélteti azt az elfajzott értékrendet és gondolkodásmódot, amely az Orbán család mindennapjait átjárta. Sípos Erzsébet az érettségi idején már terhes volt Viktorral. A fiatal anya mindennapjai egyhangúan, házimunkával teltek. Alárendelt szerepében nem mondott ellent férjének, és kerülte a nyílt konfrontációt. Lévai Anikó (Termelő) | www.termelotol.hu. Jól tette, hiszen Győző erőszakos ember volt, a gyermekek verése szinte mindennaposnak számított. Idősebb Orbán Győző poroszos szigorral fegyelmezte a fiait. Az egyik kőbe vésett szabály szerint a kamasz Viktornak (aki ekkor már 17 éves volt! ) este kilencre otthon kellett lennie. Viktor azonban már akkor is lázadó természetű volt, és megpróbált ellenszegülni az apja akaratának.
Lévai Anikó, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) alapító tagja október 10-12 között a Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportjával Erdélybe látogatott. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat önkéntes orvoscsoportja október 9-16 között Erdélyben kórházakban, iskolákban, óvodákban gyógyítja, műti, szűri és vizsgálja a rászoruló gyermekeket. A csoporthoz október 10-12 között Lévai Anikó, az NGYSZ alapító tagja is csatlakozott. Lévai Anikó önkéntes orvos-írnokként, és gépkocsivezetőként vett részt a csoport munkájában. Lévai Anikó a Gyermekmentő Szolgálat orvosaival együtt ellátogatott Háromkútra, ahol az egészségügyi szűrés során két gyermeket is találtak, akiknek szakorvosi, kórházi kezelésre van szükségük. A gyerekek kórházi kezelése elkezdődött. Az esti megbeszélésen megvitatták, hogy a további helyszíneken hány gyereket találtak a szakorvosok, akiknek további kezelésre van szükségük. 2010. október 12-én Lévai Anikó és dr. Edvi Péter, a Gyermekmentő Szolgálat elnöke ellátogattak Csíkszentdomokosra, ahol megtekintették a mozgó fogászati rendelőben folyó kezeléseket.
Minket, akik ott álltunk a fémvázas hátizsákunkkal, piros sportdzsekiben, lenyűgözött a gyönyörű, ünnepi viseletbe öltözött embertömeg, akik Mária-énekeket énekeltek. Tudtam, hogy olyan eseménynek vagyok tanúja, amilyet otthon már nem élhetnék át. Néztem az agyondolgozott kezű öregasszonyokat, és tudtam, hogy ők annak a paraszti életnek az utolsó sorsrészesei, amelyet már az unokáik sem fognak megélni. Néztem azt a rengeteg, életerős fiatalt, akik a menet élén mentek, és éreztem, hogy az ő gyökereik még mélyre nyúlnak, mert ők becsülik a múltat, értékelik a mát, és érdemesek lesznek a jövőre.