Fiatalon nem volt súlyfeleslege a színésznek, viszont, ahogy kezdtek felszaladni rá a kilók, egyre többször előjött a gerincproblémája. - A kor előrehaladtával ez a betegség leamortizálta a fizikai állapotomat. Öt éve nem tudok már színpadra állni. A fiammal szoktuk nézni, hol tartanak a legújabb kutatások, de legutóbb kicsit elkeserített az orvos, mert azt mondta, nincs előrelépés. De nem adtam fel, hogy megtaláljam azt az embert és azt a módszert, aki és ami meg tud gyógyítani - tette hozzá a hetvenéves színész. Ő Andorai Péter jóképű fia Képes összeállításunkban megnézheted, hogy néz ki Andorai Péter és Ábrahám Edit fia, aki egyébként az édesapja után kapta a keresztnevét. [origo] Hírmondó. Szily Nóra vendége ezúttal Dr. Lukács Liza krízistanácsadó szakpszichológus lesz, akivel azokra a nehéz kérdésekre keresik a válaszokat, hogy milyen tényezők állhatnak az érzelmi evés hátterében. Az ezzel kapcsolatos hiányokról és a lehetséges megoldásokról is beszélgetnek: hogyan birkózhatunk meg ezekkel a sokakat érintő problémával?
Váratlanabb volt, amikor a szállóigévé lett filmes idézetekre kitérve A Tanúból vette példáját: "az a gyanús, ami nem gyanús. " Igaz, aztán egy fürge rókalábakkal tompította a gyanús idézet élét. Főoldal | Nap Híre. Karas után a Magyar Filmakadémia Egyesület vezetője, Novák Emil következett, aki felidézte: öt éve jött létre a szervezet harminc filmes szakemberrel, mostanra viszont már 385-en vannak. Ez az ötödik Filmhét egyben, ezúttal olyan filmes csemegékkel, mint a Rossz versek, a Ruben Brandt, a gyűjtő, az X – A rendszerből törölve vagy a Napszállta, illetve az életműdíjasok munkáival: a Szerencsés Dániellel, a Bizalommal vagy épp a Magyarokkal. A legszebb hétfői laudációt kétségkívül Sándor Pál mondta, aki felolvasta a Szerencsés Dániel forgatása alatt született, Bodrogi Gyulának címzett levelét. Aznap írta, amikor felvették a film emlékezetes jelenetét: Gyuri és apja sok éve nem látták egymást, a fiú pedig egyre csak kérdezte, miért történtek úgy a dolgok, ahogy és miért van, hogy a kommunista falt kommunistát.
"Ha Koncz az életében csak a Magyarokban, illetve Fábián Bálint találkozása Istennel című folytatásában szerepelt volna, akkor is teljes lenne az életműve" – jelentette ki Dörner. A legszebb köszönőbeszédet Koncz mondta: "az a tinédzser köszöni meg ezt a díjat, aki Mezőkeresztesen megálmodta, hogy ha elmegy ebből az életből, hagyni akar maga után valami nyomot. " Koncz Gábor szerint ha ez sikerült, azt köszönheti Fábri Zoltánnak, Várkonyi Zoltánnak, de Jancsó Miklósnak is. "Csak annyit akartam, hogy gondjaim ne legyenek, és az őrültségeim, mint a vízisí, a vadászat vagy a lovaim megmaradhassanak. Sokan az aranyért ölni tudnának, de számomra a zab volt az arany, amit a lovaim kaptak. Örülök, hogy itt lehetek, bár az én koromban az ember örül, ha bárhol lehet" – tette hozzá a 80 éves filmsztár. Andorai kapcsán Szabó azt idézte fel, ahogy egy forgatáson félre húzódott, és azt dúdolta magában: "Humphrey Bogart volt az apám…" Aztán elindult a felvétel, Andorai pedig szakasztott olyan volt szerinte, mint Bogart.
A kétkötetes regény két mezőségi falu: Bölényes és Miklósdomb (azaz Vasasszentgothárd és Cege) kora középkortól az 1950-es évek második feléig terjedő krónikája. Vásárlás: Kard és kasza - Krónikás írás (2020). Az első kötet (Krónikás írás) a Szent István halálát követő évtizedektől, a 11. század derekától hatalmas panorámaképben idézi föl a táj történelmét és nemzedékről nemzedékre változó népéletét, elsősorban a létküzdelmeket mutatva föl, főként azt, miképp szerzett hont kardjával a magyarság Erdélyországban. Ez a nagy ívű, az első világháborúig tartó történelmi tabló jószerivel csak bevezető, előtörténeti áttekintés a második kötethez (Szemtanúság), amelynek epikus anyaga nagyrészt már az író személyes élményein, történelmi és emberi tapasztalatain alapszik, ilyenformán a maga - a magyar és arisztokrata - tanúságtétele abban a morális "perben", amely az erdélyi magyar arisztokrácia felelősségét vizsgálja. És persze annak az eszmei mondandónak az igényes megjelenítése, hogy nem elegendő karddal megszerezni a hazát, de azt gondos és előrelátó munkával, szívós kitartással - azaz kaszával - meg is kell tartani!
Czére Béla az összeütközések kiváltó okaként a pusztai birodalom népének egyenlőségeszméjét és a földművelő nép birtoklásigényét jelöli meg. Kiemelve, hogy a magyarságnak az államalapításra való áttérését talán csak Móricz és Kodolányi János ábrázolta hasonló hitelességgel. Hogy a Tóvidéknek vagy Tóhátnak hívott Mezőség mennyire "két kultúra, vallás, a keleti pusztákról hozott ősi istenhit és a nyugati kereszténység kemény harcának terepe", a családon belüli véres viszályok, házassági perpatvarok és birtokharcok is tanúsítják. A viszályok elültével, a két világ kibékültével még jellegzetesebb vonásuk lesz az önállóságra, függetlenségre törekvés, szemben akár a támaszul szolgáló "idegenekkel" is. Ezt példázza Erőss György tiszt esete: Mária Terézia testőrszázadában szolgálva hat éve alatt elérte, hogy az erdélyi kálvinista egyház szinte minden javát visszakapja, amelytől a korábbi császárok megfosztották, ráadásul a királynő grófi rangot adományozott neki s leszármazottainak. Mindezek hallatán György apja, Tamás így fakadt ki: "Semmiféle rohadt Habsburg nem emelhet magasabb rangra egy Erősset, mint amire már ősünket emelte sok száz esztendővel ezelőtt Szent László király.