A polgármester megjegyezte, hogy Eötvös Loránd emlékét nemrég óta egy park is őrzi a Hegyvidéken. Közkívánatra, egy nyílt szavazás eredménye alapján a kerület legújabb pihenőhelyét – amit a Normafa mellett, a lebontott Hotel Olimpia helyén hoztak létre – róla nevezték el. Az utókor emlékezete kapcsán Pályi András, az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány kuratóriumi elnöke kritikusan szólt arról, hogy a XXI. Magyar feltalálók: Eötvös Loránd és az Eötvös-inga - Kárpátalja.ma. század első évtizedében elsorvasztották a tudós által 1907-ben alapított, majd nevével fémjelzett, nemzetközi hírnévre szert tett Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet. Pozitívumként említette ugyanakkor, hogy két évvel ezelőtt létrejött az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat. Az elnök köszönetet mondott a kormánynak és az önkormányzatnak, hogy támogatták alapítványuk szoborállítási kezdeményezését. Így készülhetett el Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész köztéri alkotása, amely méltó emléket állít a "világhírű természettudós, kimagasló tudományszervező, oktatáspolitikus és oktató, értékeket létrehozó közéleti személyiség és nagyszerű sportember" alakjának.
Felavatták báró Eötvös Loránd fizikus, politikus, akadémikus, egyetemi tanár és hegymászó szobrát a Gesztenyés kertben. Az egész alakos művet, Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész alkotását a kormány és az önkormányzat támogatásával az Eötvös Loránd Geofizikai Alapítvány állíttatta. "Közösségépítő tudós és államférfi volt. A pontosság bűvöletében – Eötvös Loránd élete és munkássága | ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár. Ahol megjelent, közösségek jöttek létre körülötte, szellemi műhelyek a tudományban, a közéletben, és nem mellesleg turistacsoportok a természetjárók körében" – méltatta báró Eötvös Loránd munkásságát és közösségteremtő szerepét Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkára a Gesztenyés kerti szoboravató ünnepségen. Az államtitkár szerint Eötvös báró mindenekelőtt tudósként vonult be a nemzet történelmébe; a geológia és vele a gazdaság számtalan területét forradalmasító torziós ingáján túl számtalan olyan eredményt köszönhetünk neki, amelyre a fizika sok területe épül napjainkban. Ugyanakkor számottevő sikereket ért el államférfiként is: mindössze hét hónapig volt kultuszminiszter, de ebbe a rövid időbe nemcsak négyszáz új népiskola megnyitása és az izraelita vallás egyenjogúsításának előkészítése fért bele, hanem az Eötvös-kollégium megalapítása is.
A horizontális variométer – Eötvös főműve – a tulajdonképpeni Eötvös-inga. A horizontális variométer, az első Eötvös-inga, 1891 májusában készült el. A műszer elve igen egyszerű, ha ugyanis a két tömegre ható vonzóerő nem teljesen egyenlő, egymástól nagyságban vagy irányban eltér, akkor a rúd a vízszintes síkban elfordul, és a felfüggesztő platina szál megcsavarodik. A megcsavart drót rugalmassága a rudat eredeti helyzetébe igyekszik visszafordítani. A rúd tehát ott fog megállni, ahol az egymással szemben működő vonzó erő és rugalmas erő forgatónyomatéka egymással egyenlő. BOON - A magyar feltalálók napja. Műszeréről Eötvös maga a következőket mondja: " Egyszerű egyenes vessző az az eszköz, melyet én használtam, végein különösen megterhelve és fémtokba zárva, hogy ne zavarja se a levegő háborgása, se a hideg és meleg váltakozása. E vesszőre minden tömeg a közelben és a távolban kifejti irányító hatását, de a drót, melyre fel van függesztve, e hatásnak ellenáll és ellenállva megcsavarodik, e csavarodásával a reá ható erőknek biztos mértéket adván.
Így készülhetett el Rieger Tibor Kossuth-díjas szobrászművész köztéri alkotása, amely méltó emléket állít a "világhírű természettudós, kimagasló tudományszervező, oktatáspolitikus és oktató, értékeket létrehozó közéleti személyiség és nagyszerű sportember" alakjának. k.
A lámpák magyarországi gyártására nem került sor, mert az Egyesült Izzó nem vásárolta meg a szabadalmát. 1937-ben Angliába települt, s a Thomson-Houston Társaság kísérleti laboratóriumában dolgozott: elektronoptikával és híradástechnikai információelmélettel foglalkozott. Az elektronoptikai leképezés vezette a holográfia feltalálásához. (Valamely tárgyról teljes (holo) és térbeli (graf) kép készíthető) 1971-ben szakmai munkáját fizikai Nobel-díjjal ismerték el. 5. Irinyi János – biztonsági gyufa Irinyi János, vegyész, tanulmányait Bécsben és a németországi Hohenheimban végezte. 1836-ban találta fel a gyufát, ami nem volt sem veszélyes, sem egészségtelen. Rómer István vette meg Irinyitől, a szegény diáktól, találmányát és annak kihasználási lehetőségét. Ezt követően megkezdődött a gyufagyártás, melynek az egész világ örült. Rómer István meggazdagodott Irinyi találmányán, a feltaláló azonban szegényen és elhagyatottan halt meg Vértes községben. 6. Jedlik Ányos – dinamó 1861-ben írta le (hat évvel Siemens és Wheatstone előtt) az öngerjesztés, vagyis a dinamó elvét.
Magyar Tudomány, 7. sz. (1998) Hozzáférés: 2014. nov. 14. Völgyesi Lajos, Tóth Gyula: Az Eötvös-inga mérések jelentősége és geodéziai alkalmazásuk. (Hozzáférés: 2014. 14. )
Gazdag leletanyaga és tudományos jelentősége miatt is fontos az autópálya új szakaszának építése során 2021. augusztusa és 2022. januárja között feltárt az avar kori temető. A Janus Pannonius Múzeum és az Ásatárs Kft. az M6-os autópálya Bóly és a horvát határ közötti szakaszának építését megelőző - háromhektáros területet érintő - közösen végzett feltárások során bukkantak rá Baranya egyik leggazdagabb népvándorlás kori gazdag leletanyaggal rendelkező avar kori temetőjére, ami a hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A feltárt 44 sírban talált érmek alapján arra következtetnek a régészek, hogy a temetőt a 7. század eleje-közepe közötti időszakban használhatták. A hazai avar kori lelőhelyek első tíz legjelentősebb lelőhelye közé tartozik. A tudományos jelentőségét pedig az adja, hogy általa az avar hódítás ideje pontosan meghatározható, annak lefolyása rekonstruálható, valamint az, hogy meddig használták. Miután a sírok majdnem teljes épségükben megmaradtak, nem bolygatták meg azokat, nem rabolták ki őket, jól rekonstruálhatóak a temetkezési szokások, valamint az, hogy mit viseltek abban a korban a férfiak és a nők.
A lelőhelyek régészeti anyagát Gulyás András, Kovacsóczy Bernadett, Lezsák Gabriella, Lőrinczy Gábor dolgozzák fel. A vizsgált avar kori népesség genetikai eredményei új információkkal szolgálnak az avar társadalom szerveződéséről, valamint eredetéről. A kutatás következő fázisában a Max Planck Institute for the Science of Human History németországi intézménnyel együttműködve a sejtmagi genom 1, 24 millió polimorfizmusának analízisét tervezi a munkacsoport, mely még pontosabb képet adhat a családi szerveződésről és az avar vezetőréteg genetikai eredetéről. Az avar kori elit kutatása a HistoGenes 856453 ERC Synergy Grant keretében folytatódik. Az avar elit népesség (piros csillaggal jelölt) és 44 modern populáció genetikai távolsága MDS plot alapján A tanulmány a Nature lapcsalád egyik jelentős fórumán, a Scientific Reportsban jelent meg Genetic insights into the social organisation of the Avar period elite in the 7th century AD Carpathian Basin címmel. Külső borítófotó: A vizsgált avar kori elit népesség lelőhelyei.
A lelőhely feltárására, amely egy avar kori temetőt is magába foglalt, az M6-os autópálya Dunaújváros–Szekszárd szakaszának építését megelőzően került sor. A temető kerámiaanyaga a délkelet Dunántúl teljes közép és késő avar kori sírkerámia spektrumát képviseli. A kézi technikával készült, lassúkorongolt és különböző gyorskorongolt (sárga, szürke, fekete) kerámiák jelenléte komoly tagoltságra utal a kerámiakészítésben és annak mértékében, hiszen készítésük különböző technikai tudást és tapasztalatot igényelt, vagyis az avar kerámiakészítés nagyon fejlett volt. A petrográfiai vizsgálatok alapján az egyes kerámia összetételcsoportok a dunaszentgyörgyi temető teljes területét lefedik, vagyis az egyes műhelyek vagy fazekas csoportok generációkon keresztül, azonos szempontok szerint, ugyanolyan minőségben és nyersanyagból gyártották a kerámiáikat. Az MTA Földtani és Geokémiai Intézetében elvégzett röntgen pordiffrakciós és röntgen fluoreszcens vizsgálatok ezt szintén megerősítették. A legrosszabb minőségű, kézzel formált edények esetlegességük és elnagyoltságuk miatt saját használatra készülhettek, akár háztartásonként.
A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feltárások előkészítő munkálatait és a babarci ásatásokat is a Magyar Nemzeti Múzeum koordinálja. A régészek munkáját a hagyományos, időigényes feltárási módszerek alkalmazása mellett a terepi munkát jelentősen meggyorsító modern technika is segíti: fotogrammetria, 3D képalkotási módok, drón, precíziós geodéziai műszerek, térinformatika, műszeres leletfelderítés. Egy-egy gazdag sír teljes feltárása legalább egyhetes munkát jelent. A terület eközben őrzést is igényel. A benti munka, azaz a feltárt anyag feldolgozása ennél jóval tovább tart: a tárgyakat restaurálni, majd leltározni kell, a rajzokat digitalizálják, amelyek alapján elkészül a temetőtérkép. A végén jön az értelmezés, a tudományos feldolgozás, majd a bemutatás. A sírok zömében több aranytárgyat is találtak: a halotti obulusnak szánt bizánci érmék, solidusok száma tekintetében egyedülálló a babarci sírmező. A férfiak fegyveresek, akiket veretes övvel, karddal, lándzsával (néha többel), kopjával, íjjal-nyilakkal, időnként ezüst ivókürttel vagy üvegpohárral, sőt arany fülbevalókkal, valamint gazdagon aranyozott bronz- vagy ezüstveretekkel díszített lószerszámmal, illetve a lovakkal együtt temettek el.