2018. nov 4. 8:43 #nemzeti gyásznap #parlament #lobogó #megemlékezé Fél(A kép nem most készült)/ Fotó: MTI: Kovács Tamás Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak ma az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon. A központi rendezvények a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. Ezt követően a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartanak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet. Majd a Kisfogházban tartanak koszorúzást, valamint leleplezik Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ott Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet. Délután a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél tartanak megemlékezést.
Szolnokon a legdrágább sírhely 150 ezer forint, ennél 7 ezer forinttal kevesebb a budapesti Új köztemető. A legolcsóbb sírhely Győrben van, 11 ezer forintba kerül, ezen kívül csak Kaposváron és Szombathelyen lehet 20 ezer forint alatt 25 évre megváltani. Mécsesek és virágok egy síron az egri Szent Donát temetőben a közelgő mindenszentek ünnepe és halottak napja előtt, 2017. október 28-án. MTI Fotó: Komka Péter Urnafülkét csak 10 évre lehet megváltani Akik nem tudják vállalni a hagyományos, koporsós temetés terheit, a csupán 10 évre megváltható urnafülke vásárlása nyújthat anyagi könnyebbséget, a földrajzi elhelyezkedés azonban itt is jelentősen befolyásolja az árat. A legdrágább urnafülkék szintén a fővárosban vannak, Farkasréten 251 ezer forintba is kerülhet, a másik három vizsgált budapesti temetőben és Szegeden 100 ezer forint fölött is lehet az áruk, Kecskeméten pedig egységesen 98 ezer forint. Békéscsabán, Egerben, Pécsett és Szolnokon 30-40 ezer forintba kerül, míg a legolcsóbb Debrecenben 3 900 forint, Szombathelyen pedig 4100 forint.
Néhány helyen van példa a leginkább a filmekből (vagy a híres magyar rapper klipjéből) ismert amerikai típusú parcellákra is, hant nélküli, gyepesített sírfelülettel és álló síremlékkel. Ilyen a Budaörsi Német-magyar katonai temető, ami Magyarország legnagyobb II. világháborús katonatemetője. A legújabb temetkezési lehetőség (talán a minimális fenntartási költségek miatt) a hamvak hazavitele vagy szétszóratása, amire a temetőkben külön parkrészleteket jelölnek ki szórókúttal és az elhunytak nevét tartalmazó kőoszlopokkal vagy falakkal. Szinte mindegyik temetőben van kiemelt terület, ahol a település fontos/tehetősebb polgárai, közéleti személyek kapnak helyet. Budapesten az Új köztemetőben található Honvéd parcella, katonai parcellák (olasz, román, lengyel, szovjet, török katonai parcellák), szerzetesi parcella, és talán a legismertebb az '56-os nemzeti emlékhely az 1956-os forradalom kapcsán elítélt és kivégzett mártírok sírjait jelölő parcellák (298, 300, 301), a tavaly megnyílt bemutatóközponttal.
A honlapra látogatók adataival kapcsolatos tájékoztatás (1) A honlapon tett látogatások során egy vagy több cookie – apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával. (2) A cookie-k kizárólag a felhasználói élmény javítása, a belépési folyamat automatizálása érdekében működnek. A honlapon használt sütik személy szerinti beazonosításra alkalmas információt nem tárolnak, és személyes adatkezelést e körben nem folytatnak.
Itt élt Ráskai Lea is, aki az egyik Margit legenda szöveg magyar fordításának másolója volt, és akihez több kódex is kapcsolható a XVI. század elején. A nagy birtokok és a késõbbi adományok tették lehetõvé, hogy a XIV. és XV. században is jelentõs építkezések voltak itt. A kolostor lakói a sziget többi egyházi építményéhez hasonlóan 1526-ban hagyják el elõször az épületet, majd a török megszállás idején végleg elköltöznek. Ezután romként marad meg az újkorig. A kolostor maradványai között az 1838-as nagy árvíz hozta felszínre Margit és V. István sírját, és ettõl kezdve kutatták a kolostort régészeti ásatások, amelyek megszakításokkal egészen napjainkig tartanak. Margit sziget kolostor 3. A látogatható romkertben lévõ maradványok több korszak építkezéseit mutatják. Az elsõ épület együttes 1246 és 1255 között épülhetett, építészeti megoldásaiban közel áll a budai domonkos kolostor és a budavári Nagyboldogasszony templom részleteihez. A templomban található Szent Margit sírja, amelyet elõször egy 1271-ben elkészült, olasz mesterek által faragott vörösmárvány síremlék jelzett.
A margitszigeti középkori maradványok feltárását a szigetet birtokló József nádor kertészei kezdték, miután az 1838-as nagy árvíz egy koronát, több más tárgyat és csontvázakat mosott ki a földből. Ezek csak a nádor halála után, 1847-ben kerültek a múzeumba, tehát régészeti azonosításuk elég bizonytalan. Margit sziget kolostor. De már akkor valószínűsítették (és ezt az 1958-62-es hitelesítő ásatás sem tudta cáfolni), hogy a korona a domonkos apácák kolostorában eltemetett V. Istváné lehetett. ------ A feltárásokra a következő lökést ismét egy természeti esemény adta, 1914 őszén a szélvihar a domonkos apácák kolostorának közelében egy évszázados diófát csavart ki tövestől a helyéből, és felmeredő gyökerei egy harangot fontak át. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ásatásokat rendelt el, kezdetben Salkovics Károly, majd a háborút követően, 1921-től Lux Kálmán (a középkori építészet műegyetemi tanára) és fia, Lux Géza (tanársegéd) vezetésével. Ennek során feltárták a ferences templom egyes részeit, a premontrei prépostság kisméretű templomát, valamint a domonkos apáca templom és kolostor majd egészét.
[1] A kolostor rövid története, építészete A Margit-sziget (középkori nevén Nyulak-szigete) déli részén, a főút mellett fáktól takartan emelkednek az 1270 körül alapított ferences kolostor templomának romjai. Alapítója vagy IV. Béla király volt, vagy pedig utódja, V. István. Templomát Szent Klára tiszteletére szentelték föl. Temploma csaknem olyan hosszú (47, 9 m), mint a szigeti domonkos apácáké, szélessége pedig még nagyobb is (14, 2 m). A kolostor Buda török kézre kerüléséig (1541) működött. Ekkor elhagyták szerzetesei. A törökök a sziget építményeit (így ezt a kolostort is) elpusztították ill. használhatatlanná tették, hiszen nem volt rájuk szükségük. Buda visszafoglalásakor (1686) falai még magasan álltak, helyreállítható lett volna. A ferencesek azonban Budán és Pesten építették föl új kolostorukat a 18. Bp-n Duna part ami nem csöves hely? : hungary. században, a viszonylag nehezen megközelíthető sziget számukra nem jelentett vonzerőt. A sziget a Habsburg családból származó nádorok magánbirtoka lett. 1796 után a templom hajójának északi felén, s annak külső oldalához kapcsolódva fölépült József nádor villája.