Utolsó szerelme Kozmutza Flóra, aki József Attila halála után Illyés Gyula felesége lett. Flóra a költőhöz fűződő kapcsolatáról és számos levélváltásukról ír József Attila utolsó hónapjairól című visszaemlékezésében. Az webáruházában itt nézheti meg a művet. József attila művelődési központ budapest. József Attila súlyos személyiségzavarral küzdött, és bár gyógykezelések alatt állt, ezek nem segítettek rajta, talán még rontottak is a helyzeten. József Attila 1937. december 3-án hunyt el a balatonszárszói vasútállomáson, 32 éves korában. A mai napig nem tisztázott, hogy öngyilkosságot követett el, vagy balesetben halt meg. Társszerzőként az elérhető kötetei.
; Mlado pokolenje, Beograd, 1967 The ugly little girl (A csúnya kislány); angolra ford. Andrew C. Rouse; Móra, Bp., 2009 A kék kerítés; Móra, Bp., 2015 A bohóc és a kismajom. Mesék; Pagony, Bp., 2018 (Marék Veronika mesél) Boribon és Annipani sorozat [ szerkesztés] Boribon és Annipanni (1970, 1974, 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2015) Jó éjszakát, Annipanni! József attila művelődési központ. (1972, 1975, 1989, 2003, 2006, 2008, 2010, 2012, 2014) Boribon születésnapja (1973, 1988, 2002, 2005, 2006, 2008, 2009, 2011, 2012, 2013) Annipanni, hull a hó! (1974, 2003, 2004, 2006, 2008, 2009, 2011, 2012, 2013) Boribon és a hét lufi (1976, 1983, 2004, 2006, 2008, 2009, 2011, 2012, 2014) Boribon beteg (2005, 2006, 2008, 2010, 2013) Boribon kirándul (2005, 2007, 2008, 2009, 2011, 2012, 2014, 2015) Boribon autózik (2007, 2008, 2009, 2011, 2013, 2015) Boribon focizik (2010, 2013, 2015) Annipanni, mesélj nekem! ; Pagony, Bp., 2011 (Pagony könyvek) Boribon házikója; Pozsonyi Pagony Kft., Bp., 2012 (Pagony könyvek) Törd a fejed, Boribon!
1928–1930 között Gaál Gábor Korunk című lapjának hazai kiadását szerkesztette. 1931 -ben a Te és ti című kötete miatt elítélték. 1938-ban ismét emigrált: Dániában, Svédországban, majd Norvégiában telepedett le. 1940-ben hazajött. 1944-ben Mauthausenbe deportálták. 1945 után a Külügyminisztériumban dolgozott. 1945–1948 között a Népszava rovatvezetője volt. Az 1950-es években hallgatásra kényszerült. József attila művelődési ház dorog. 1957–1959 között az Élet és Irodalom munkatársa volt. Munkássága [ szerkesztés] Első verseit a Nyugat közölte. Korai költészetét az avantgárd hatása, későbbi verseit hagyományosabb formanyelv jellemzi. Elbeszéléseket és két önéletrajzi regényt is írt. Cseh, német, norvég műveket fordított. Művei [ szerkesztés] Szakadj ki, szó! (versek, 1920-1922, 1923) Megy körben az arc (versek, 1927) Te és ti (versek, 1931) A norvég leány (regény, 1946) Gorkij ( Kassák Lajossal, egyfelvonásás, 1947) A csodakulcs (mesék, 1957) Emberi szó (versek, 1957) Emberek árnyékkal (elbeszélés, 1958) Az igazi győzelem (elbeszélés, 1959) Márciusi szél (versek, 1959) Láng és korom (regényes önéletrajz, 1. rész, 1961) Kormos évek (regényes önéletrajz, 2. rész, 1961) Az eltűnt barika (mesék, 1962) Vallomás alkonyatkor (versek, 1962) Nehéz leltár (emlékezések, 1963) Hol alszanak a sirályok?
Iratkozz fel hírlevelünkre Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról! Elolvastam és elfogadom az Adatkezelési tájékoztatót Sikeres feliratkozás Valami hiba történt!
A cég vélhetően eddig is haszonélvezője volt az állami projekteknek (legutóbbi éves jelentésükben ki is emelték, hogy szeretnének szerepet vállalni a Puskás stadion felújításában), egy állami átvétel pedig újabb lökést adhatna ezen a területen. A kormány ráadásul más eszközökkel is igyekszik is jobb helyzetet teremteni a hazai acéliparban. Ezt a célt szolgálná a már említett tavalyi cselekvési program is. A vas és acél országa. Az azonban, hogy ezzel mire sikerült jutnia a kabinetnek, egyelőre rejtély, az érintettek ugyanis erre vonatkozó kérdéseinkre sem kívántak válaszolni. Annyi biztos, hogy a munkát az NGM fogja össze, mert bár más tárcák is kaptak feladatokat, kérdéseinkkel rendre a gazdasági minisztériumhoz irányítottak minket. Úgy tudjuk, hogy az NGM fel is vette a kapcsolatot a Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel, és bizonyos témákban egyeztetett a 15 céget tömörítő érdekvédelmi szervezettel. Így például állítólag történt előrelépés a képzés területén, illetve megbeszéléseket kezdeményeztek az acélhulladék-kereskedőkkel is.
Megtekintését mindenkinek ajánlom, aki érdeklődik a hazai nehézipar története iránt, hiszen Ganz és Mechwart mellett számos olyan szakember dolgozott itthon, akikre büszkék lehetünk, s akik ötleteikkel gazdagították közös tudástárunkat. A múzeum honlapja: