Az udvart csak utólag fedték be, az élelmiszerüzlet előtt pedig bő hetven éven keresztül a Vasedény (eredetileg Kátay József vasárukereskedése) működött itt. (Fotó: Zubreczki Dávid) Ebben a nagyvonalú üzlethelyiségben működött egykor az Ullmann nővérek divatterme, melyben a Vasárnapi Ujság korabeli hirdetése szerint "franczia ruhák és angol kosztümök" készültek "ízlésesen és jutányosan". Bár ma már bevásárolni járnak ide az emberek, a házból nem tűnt el a divat. Sőt, a környékről sem. A Teréz körút épp úgy tematikus utca, mint a Falk Miksa, csak itt nem az antikvitásé, hanem az esküvői ruháké a főszerep. Ha szerencsénk van, a következő kapun belépve kívülről is megnézhetjük az egykori divatházat. Sőt fölülről is. A tetején ugyanis terasz van, tele növénnyel. Amúgy is csodálatos ez a belső udvar a rengeteg leomló muskátlival, de az igazi különlegessége a lépcsőház tetején vár minket. Ha alulról kandikálunk fel, meglepve látjuk, hogy egy színpompás "freskó" van a tetején. Aztán ahogy kapaszkodunk felfelé, egyre gyanúsabbá válik a festmény.
"Nekem november 5-én van a születésnapom, anyukám éppen a tortámat csinálta. Megkérdeztem tőle, hogy mi történik, ő persze rögtön tudta, hogy barikádokat építenek. Le kellett mennünk a légópincébe, egy hétig maradtunk ott" - mondta. A felkelők a szemközti épületet elfoglalták, felmásztak a tetejére, és lőállásokat alakítottak ki. A Teréz körút 1. előtt komoly harcok folytak. Vontatják a Sztálin-szobor fejét Forrás: Fortepan A három főlépcsőzázas épületegyüttes közül az 1. szám alatti van jelenleg a legjobb állapotban - ezt a lakók összefogásával sikerült megóvni. Mindenkinek a saját portája előtti részt kellett rendberakni, így senkire nem hárult túl nagy feladat, mégis ápolt és gyönyörű a lépcsőház. Érdemes lesz tehát a Budapest100 hétvégéjén, 2016. április 16-án és 17-én ebbe a házba is benézni. Az épületről további információkat szerezhetünk a Budapest100 oldalán itt (Teréz körút 1. ), itt (Teréz körút 3. ) és itt (Teréz körút 5. ).
Mikor felérünk, már látjuk, hogy az tulajdonképpen egy több elemből összevart kép a mennyezetre rögzítve. De mit keres itt? Csordás Lajos Séták a 6-os villamos vonalán című könyvében azt írja, egykor az Operaház díszlete volt az alkotás. Állítólag azért került ide, mert itt élt Svéd Sándor, a világhírű baritonista. Növények az élelmiszerbolt tetején Közelről látszik, hogy csak díszlet Messziről mintha freskó lenne Teréz körút 28. (Fotók: Zubreczki Dávid) Az Oktogon felé sétálva, vessünk egy pillantást a Teréz körút 24. homlokzatára is. Arról már szó volt a körúti sétánk során, hogy milyen sok kupola tűnt el vagy egyszerűsödött le a 20. század második felében, de arra kevesen gondolnak, hogy valaha a homlokzatok is sokkal díszesebbek lehettek. Ennek szép példája ez a gyönyörű, neoreneszánsz ékszerdoboz az Aradi utca sarkán. A Fortepan képén látszik, mennyivel díszesebb volt eredetileg, mint most. Teréz körút 24., Aradi utca sarok, Edison Kávéház. 1890 után (Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára.
Na jó, ez persze egy kicsit túlzás, de az biztos, hogy a Teréz körút 1., 3. és 5. egy olyan közös homlokzat mögött bújik meg, mely akár egy kastélyé is lehetne. A Párisi Udvar építésze, Schmahl Henrik tervezte az egész tömböt átfogó alkotást. Ügyes és elegáns megoldás, hogy a hetven méteren át tartó homlokzat nem töri meg a Körút ritmusát azzal, hogy túl hosszan egységes. A változatosság azonban nem válik túlságosan elaprózottá sem. Se nem harsány, se nem unalmas. Ezzel a körúti kastéllyal búcsúzunk Terézvárostól, körúti sétánkat pedig hamarosan az Erzsébet körút titkaival folytatjuk.
Egykor az egész ház az államvasutakhoz tartozott, amire ez a szép murália is emlékeztet. Továbbhaladva elsétálunk a bezárt Művész mozi előtt (Teréz krt. 30. ), melyről nem is olyan rég bővebben is meséltem a körúti filmszínházakat bemutató cikkben. Jelenleg távmozi-üzemmódban várja a járvány végét, de az egyedülálló portált azért így is megnézhetjük. Esetleg bekukucskálhatunk az ablakon át, hogy megvizsgáljuk a belsőépítészeti kialakítását – érdemes. Ha minden jól megy, nemsokára visszatérhetünk filmezni is ide. Egy darabig csak kívülről láthatjuk a Művész mozit (Fotó: Zubreczki Dávid) A szomszédba viszont besétálhatunk, az ugyanis egy élelmiszerbolt a Teréz körút 28. Kívülről nem tűnik különösebben érdekesnek, a bejárati részt és a kirakatokat a háború után építették ki. Belül viszont egészen meglepő: nagy ablakokon át kap fényt kívülről, ami elég szokatlan a bérházak aljába épített boltoknál. A boltívek és a mennyezet kiképzése is arról árulkodik, hogy a belső tér jóval idősebb az utcai portálnál.
(A közelmúltban tulajdonost váltott épületet sokáig Ybl Miklós munkájának tartották, az újabb kutatások alapján valószínűbb Bukovits Gyula tervezősége. ) A német reneszánsz elemekkel tarkított homlokzaton számos érdekes elemet láthatunk. Figyelemre méltó többek között a klinkertégla borítás, a zárt sarokerkélyek és az armírozás, vagyis a sarokkövek kidomborítása egy sajátos technikával. A belső udvarok falai szintén téglaborításúak. Az épület három darab háromkarú főlépcsőházat és tulajdonképpen három különálló házat rejt. Az 1-es szám alatti ingatlant külön is meg kell említenünk, hiszen rendezettsége nemcsak a három ház közül, hanem az egész Nagykörút épületei közül kiemelkedik. A fából készült kapu remek állapotú, nincs összemázolva, csak a fa erezete látszik, a belső udvar fémfelületei pedig egységesen feketére vannak festve. Ez egy viszonylag időigényes, de nem költséges művelet volt, amelyet – a József körút 64 -hez hasonlóan – ismét a lakók összefogásával lehetett elérni: mindenkinek a saját portája előtti részt kellett csak lefesteni.
Orbán és csicskái évek óta nem tesznek semmit a forint folyamatos, tragikus romlása ellen. Ennek a tisztességesen dolgozó kisemberek isszák meg a levét, nekik lesz egyre nehezebb megélni a fizetésükből. 2. Rekordon az infláció. Egyre súlyosbodik a gazdaság helyzete Orbánék keze alatt. Ha azt hittük, hogy a családi tartalékokat kiürítő drágulás le fog lassulni, tévedtünk. Minden eddiginél nagyobb pénzromlásra lehet számítani, és a Fidesz a kisujját sem mozdítja – februárban már 8 százalék felett volt a drágulás! 3. Sorok állnak a benzinkutaknál. És mit tesz a kormány? Felteszi a koronavírus-járvány alatt túl sokszor lejátszott lemezt, a rémhírterjesztést. A magyarok fenyegetése helyett nekik kéne megválogatni, hogy kivel bizniszelnek – körözött bűnözővel annyira nem szerencsés. 4. Megélhetésért sztrájkolnak a tanárok. Orbánék 12 éve hitegetik a tanárokat béremeléssel, oktatási reformmal, digitális oktatással, ám ez egyiket sem oldotta meg a kormány. Egy fiatal pedagógus egy vádiratnak beillő levélben foglalta össze, hogyan "becsüli" ma a Fidesz-kormány a tanerőket – semennyire!
A Föld szerkezete A kísérlet laboratóriumi körülmények között zajlott, méghozzá olyan körülmények között, amelyek modellezik azt az állapotot, amely a Föld magjában létezhet. Egy hatalmas, 20 méter hosszú ágyúval vasborítású lövedékekkel tüzelnek egy szintén vasból készült célpontra. A lövések nyomán lökéshullámok keletkeznek, amely ugyan kevesebb ideig tartanak, mint egy másodperc milliomod része, ám ez az idő elég arra, hogy olyan körülmények jöjjenek létre az anyagban, mint amilyenek a Föld középpontjában uralkodnak. A kísérlet a során a fizikusok rájöttek arra, hogy a vas magas hőmérséklet és nyomás hatására kristályos szerkezetet vesz fel, amely a gyémánthoz hasonló! Egy másik kísérlet a vasmag szimulálására A kaliforniai tudósok persze nem az egyetlenek, akik az iránt érdeklődnek, hogy milyen is az az óriási dinamó, amely a Föld mágneses terét generálja. A lett egyetem, rigai Fizikai Intézetében szintén zajlanak kísérletek a Föld magjának tanulmányozására. Az ő méréseik során a modellt két koncentrikus acélhenger alkotja, amelyek három méter magasak és 80 centiméter átmérőjűek.
A férfiak ábrázolása az acél világárólFejlett a 14. század közepétől. Később Rene Descartes, egy nagy matematikus azt javasolta, hogy a bolygónk olyan tömeges csomóból alakult ki, amely először fényes nap volt, de aztán lehűlt. Ezzel összefüggésben a "Föld magja" el van rejtve a belekben. Ez a feltételezés azonban abban az időben nem volt lehetséges. Ezt követően Newton megalapította, és a franciákata tudósok expedíciója megerősítette, hogy a bolygó némiképp lapos a pólusokon. Ebből következik, hogy a Föld nem a megfelelő forma gömbje. Buffon (francia naturalista), aki ezt az állítást alátámasztotta, arra a következtetésre jutott, hogy ez akkor lehetséges, ha a bél bélje olvadt szerkezettel rendelkezik. Buffon 1776-ban előadta a hipotézist, hogy az ókorban a Nap és egy bizonyos üstökös összecsapása volt. Ez az üstökös "kiütötte az anyag bizonyos anyagát a lámpatestből. Ez a tömeg, fokozatosan lehűlve, a Föld lett. Buffon hipotézist a fizikusok ellenőrizték. Termodinamikai törvények szerint egyetlen folyamat sem folytathatatlanul: attól a pillanattól kezdve, amikor az energia kimerül, megszűnik.
Rengeteg zseniális érvelést és bizonytalan feltevéseket igényel, hogy bármilyen receptet javasoljon - de a téma nem minden feltevésen túl van. A szeizmológusok továbbra is vizsgálják a belső magot. A mag keleti féltekén úgy tűnik, hogy különbözik a nyugati féltekétől, ahogy a vas-kristályok igazodnak. A problémát nehéz támadni, mert a szeizmikus hullámok nagyjából egyenesen a földrengésből, közvetlenül a Föld középpontján keresztül, egy szeizmográfra mennek. Az olyan rendezvények és gépek, amelyek csak jobbra vannak rendezve, ritkák. És a hatások finomak. Core Dynamics 1996-ban a Xiadong Song és Paul Richards megerősítette, hogy a belső mag valamivel gyorsabban forog, mint a Föld többi része. Úgy tűnik, a geodinamó mágneses erői felelősek. A geológiai idő felett a korai mag növekszik, ahogy az egész Föld lehűl. A külső mag tetején a vaskristályok befagyasztják és esnek a belső magba. A külső mag fenekénél a vas fagyja a nyomás alatt, nagy részét a nikkel segítségével. A fennmaradó folyékony vas könnyebb és emelkedik.
A kutató hozzátette, a belső mag keleti és nyugati fele eltérően néz ki, amire egy magyarázat lehet: az egyik oldal gyorsabban nő. fpm / Getty Images A csapat arra jutott, hogy a növekedés üteme a pólusoknál 40 százalékkal alacsonyabb, az Egyenlítőnél pedig 130 százalékkal magasabb a globális átlaghoz képest. Az Egyenlítő mentén nagy az ingadozás a keleti és a nyugati részek között. Az eltérések arra utalnak, hogy a belső mag egyes részei melegebbek, míg más régiói hidegebbek, ami befolyásolja a kristályok kialakulását. A gravitáció a növekedést észak-déli irányban oszlatja el. Ha az új hipotézis igaz, akkor a szilárd belső mag csupán 1, 5-0, 5 milliárd éve alakult ki. Mindez meglepő, hiszen a Föld mágneses tere legalább 3 milliárd éves, és eddig úgy vélték, hogy a kristályosodás hatására jött létre. A felfedezés ily módon átírhatja a mágneses mező kialakulásáról szóló elképzeléseket Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg.
A földmag hőmérsékletének korábbi méréséből ez a különbség nem mutatkozott meg eléggé, és ez a rejtély két évtizeden át lázban tartotta a tudósokat. Kép: Az új mérés középpontjában egy új röntgentechnológia állt, amelynek alkalmazásával vasmintákat sajtoltak össze különböző nagyságú extrém nagy nyomással, hogy vizsgálják a vas olvadáspontját. Erőteljes lézersugarakkal melegítették a mintákat 4000-5000 Celsius-fokra. (A Föld magját a feltételezések szerint főként 4000 Celsius-fok fölötti hőmérsékletű folyékony vas alkotja, a nyomás több mint 1, 3 millió atmoszféra. ) A kísérletek a vas olvadáspontját 4800 Celsius-fokban rögzítették egy olyan hatalmas nyomás alatt, amely 2, 2 milliószor nagyobb, mint a Föld tengerszintjén mért nyomás. E mérések alapján vonták le azt a következtetést a szakemberek, hogy 3, 3 millió atmoszféra nyomáson a külső és a belső mag határán lévő hőmérséklet mintegy 6000 Celsius-fok, plusz-mínusz 500 Celsius-fok. A tanulmányt az Európai Szinkrotron Sugárzási Létesítmény (ESRF), a francia Atomenergia Ügynökség (CEA) és a francia Nemzeti Tudományos Kutatóközpont (CNRS) szakemberei készítették Agnes Dewaele vezetésével.
A 19. században számításokat végeztek. Angliai matematikus és fizikus, Lord Kelvin úgy találta, hogy a lehűléshez nagy mennyiségű energiát kell elveszíteni, és meg kell hagynia, hogy megolvadt tömeg legyen, amint ez most megtörténik, körülbelül 100 millió évig tart. A geológusok rámutattak arra, hogy a kőzetek kora sokkal magasabb. Ráadásul a 19. században már felfedezték a radioaktivitás jelenségét. Így világossá vált, hogy sok százmillió évre van szükség az elemek bomlására. Egészen a közelmúltig azt hitték, hogy a Föld magjaegy tökéletesen sima gömb a helyes forma (mint egy ágyúgolyó). A nyolcvanas években feltárták az úgynevezett szeizmikus tomográfiát. Segítségével a tudósok azt találták, hogy a Föld magja megkönnyebbül. A felület vastagsága, mint kiderült, más. Egyes területeken százötven kilométer, míg másokban háromszázötven. A kapott információk alapjánszeizmikus hullámok, folyadék (megolvadt) a Föld külső magja (egyenetlen megkönnyebbülésű réteg). A belső rész "égbolt", mert az egész bolygó nyomása alatt áll.
[3] A tantrikus buddhizmusban ( vadzsrajána) - amely ma már főleg a tibeti buddhizmusban él tovább - a csakrák döntő szerepet játszanak a tantrikus gyakorlatok befejező szakaszában, ahol a gyakorlatot végzők kísérletet tesznek a test központi csatornáján keresztül megtapasztalni a tiszta fényt, a boldogságot és az ürességet, amellyel majd elérik a buddhaságot. A csakrák és a jóga kapcsolata [ szerkesztés] A jóga célja nyugati művelői szerint gyakran az, hogy az egyén egy extázis- vagy csúcsélményt éljen át, amely során a tudatosságának szubjektuma egyesül az objektummal. Kifejezetten a kundalini-jógát a tudat és éberség jógájának is nevezik, a spirituálisabb jógafajták közé tartozik. A gyakorlatok túlmutatnak a fizikai test átmozgatásán. A kundalini-jóga ezt főleg az intenzív légzéstechnikákkal éri el, melyek finom tudatállapot-változást idéznek elő. A meditáció és a mantrázás lényeges elem az erőteljes gyakorlás lezárásához. A jógik szerint a kezdő kundalini kriják mindenki számára hasznosak és elvégezhetők.