Az isten ellátását a szentély vagyona és a fogadalmi felajánlások biztosították. A kultuszszobrot szent tárgynak tekintették és az előírásoknak megfelelően kezelték. Anyaga általában valamilyen értékes fa, pl. ébenfa. Ruházata és a díszítése egyedi. Műfaj: művészettörténeti kategória, amely az egyes művészeti ágak (festészet, szobrászat, építészet) felosztására szolgál. A műfaj elsősorban tartalmi osztályozás jelent: a festészetben a história, az arckép, az életkép, a csendélet, a szobrászatban a portré, a síremlék, a kultuszszobor stb. 7 művészeti ag.org. megkülönböztetése jelent ilyesfajta tematikai megkülönböztetést. A műfajt egyébként sokszor technikai (pl. táblakép, freskó, rézmetszet stb. ) vagy méretbeli (pl. monumentális szobrászat, kisplasztika stb. ) megkülönböztetésekre is használják. A 17. századi festészeti akadémiákon a műfajok szigorú hierarchiáját határozták meg. Legrangosabbnak az embert és az ember cselekedeteit ábrázoló históriafestést tartották, amelybe a történelmi, bibliai és mitológiai jeleneteket ábrázoló művek zöme tartozott, s a portrékat is gyakran öltöztették fel a históriák kellékeivel.
15. SZÁZADTÓL A 19. SZÁZAD VÉGÉIG A 15. századtól van jelen a mai napig is érvényben lévő művészetfelfogás: a művészetek különálló csoportját alkotja a festészet, a szobrászat, az építészet, a zene, a költészet, a színház a tánc ezek más megítélés alá esnek, mint a kézművesség és a tudomány Ezzel a felfogással egy időben megkezdődött a művészek és a művészetek különleges társadalmi státusának kialakulása. Művészet egyetlen törvénye: a szép létrehozása függetlenedett a vallási tartalomtól és programszerűen megfogalmazódott a művészet autonómiájának igénye. 19. SZÁZADTÓL NAPJAINKIG A modern technikának köszönhetően két új művészeti ág született: fényképezés és filmművészet. 7 művészeti ag.ch. Korábban a műalkotások tisztán emberi alkotások eredményei voltak, a két technikailag sokszorosítható művészettel a helyzet gyökeresen megváltozott. Ezeknél a művészeti ágaknál egészen más a mű és a művész viszonya, az alkotás folyamata, mint a klasszikus művészeti ágaknál. A művészetben a lázadás hivatássá válik Szélsőséges megoldások jellemzik Műalkotás lehet bármi, ami képes magára vonni a figyelmet.
A rajz kitüntető szerepe a neoplatonista szemlélet alapján érthető meg, amely a rajzot az ember elméjében létező eszme, eszmény, az idea rögzítéseként értékelte, s a célkitűző tevékenység (intenció), a tervezés szellemi tevékenysége így a tudományok rangjára emelte őket. Az e kategóriába sorolt festészetet, szobrászatot, építészetet az artes maiores "nagyművészetek " kifejezés jelölte, míg a gyakorlati célú, használati tárgyakat létrehozó artes minores " kisművészetek" kisebb rangú volt. A művek értékét a bennük rejlő szellemi nagyság és a kifejezés ereje, a megvalósítás minősége határozta meg. Művészettörténet - 7. évfolyam | Sulinet Tudásbázis. A 16. században kialakuló művészeti akadémiák, s főként a 17. századi francia akadémiaelméletírói a szépművészetek - francia nyelven: beaux arts - szóval, a szépség létrehozását emelték ki, a festők és szobrászok céljaként a nagyszerű témák, kiemelkedő emberek, szentek tetteinek megörökítését, vagy a fennkölt eszmék, eszmények megtestesítését jelölték meg, a témához illő formában, modorban. A 18. század végén jelent meg az ábrázoló művészeteknek más művészeti ágaktól való elhatárolásaként a képzőművészet (bildende Kunst) fogalma, ez leginkább Lessingnek köszönhető, aki a hagyományos, Arisztotelész és Horatius által meghatározott ut pictura poesis elvvel szakított.
Gótika: az elnevezés az itáliai humanistáktól ered. Az ő szemükben "gót", azaz "barbár" volt minden, ami nem az antikvitás szellemét örökítette tovább, így az Alpoktól északra eső területek művészete is. Az újkori művészettörténetben a gótika kifejezés már elvesztette pejoratív jelentésárnyalatát, és pusztán a romanikát követő korstílus megnevezéséül szolgál. Kezdete az építészet 1140 körüli, Île-de-France-ból kiinduló megújulása. A korszak végét nem lehet egységesen meghatározni, a 16. század közepéig Európa nagy részén még meghatározó a reneszánsz stílus mellett. Hét szabad művészet: (Septem artes liberales) a szabad emberekhez méltó hét művészeti ág. Az ókorban kialakult felosztás szerint az artes liberales művelése, ellentétben az alacsonyabb rendű, fizikai munkát jelentő artes mechanicae-val, nem pénzszerzés céljából történik, és szellemi munkát jelöl. Martianus Capella (Kr. u. Művészeti ágak | Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola | Koncz János Alapfokú Művészeti Iskola. 5. század) De nuptiis Mercuriis et Philologiae (Merkúr és Filológia házassága) alapján, a középkorban, az erényekhez hasonlóan, nőalakokként ábrázolták őket, és mindegyikhez sajátos attribútumok társultak: Grammatika (könyv és íróvessző), Retorika (irattekercs, szónoki gesztusok), Dialektika (kígyó vagy skorpió, illetve virágzó ág), Aritmetika (mérőzsinór vagy tábla), Geometria (körző), Muzsika (hangszerek), Asztronómia (csillagászati mérőeszközök, gömb).
A természet képeit "pusztán" lemásoló, utánzó műfajokat, mint a tájképet vagy a csendéletet alacsonyabb rangra értékelték, mégis a 17-18. század folyamán oly nagy népszerűséget élveztek, hogy sok művész számára nyitva állt az út az egy-egy műfajra való specializálódáshoz. Romantika: a 19. század első felének egyik jelentős művészeti irányzata. A képzőművészetben mint a klasszicizmus fontosabb elveivel és gyakorlatával szemben kialakuló művészeti törekvések összességét határozhatjuk meg, amely új szépség- és művészetfelfogáshoz és a művészeti mintaképek átértékeléséhez vezetett. 7 művészeti ág óvoda. Az akadémiai oktatás uralkodó elveivel szemben a romantikusok az egyéniség és az eredetiség fontosságát hangsúlyozták a művészetben. Témáikat is meghatározó társadalom-felfogásukra az emberi szabadság és a nemzeti függetlenség melletti elkötelezett kiállás volt a jellemző, vagy épp ellenkezőleg, a társadalomtól és a valóságtól való elfordulás, esetleg a mély vallásosság, ami sokszor konzervativizmusba is torkollott.
A művészet fogalma ANTIK latin ars fogalomból származik, ez pedig görög eredetű. Az ars fogalmának összetevői: Minden olyan tudomány, tevékenység, ami hozzáértést, szakértelmet igényel Beletartoznak: szépművészetek kézművesség tudományok ↓ Hozzáértés a szabályok ismeretén alapul, következésképpen nem létezett művészet szabályok, előírások nélkül. A művész vagy mesterember ügyessége nem az eredetiségében állt, hanem, hogy a szabályokat mennyire tudja jól alkalmazni. Az ars-ok – művészetek – felosztása: Kizárólag mentális (szellemi) erőfeszítést igénylő művészetek, mai szóval tudományok. Ez jelentette a művészetek csúcsát. Melyek a nagy művészeti ágak?. Fizikai erőfeszítést igénylő művészetek, melyeket mechanikai művészeteknek neveztek. Mimetikus művészetek, más néven utánzó művészetek, melyeknek nem gyakorlati hasznuk van, hanem a természetet utánozzák és ezáltal elsősorban díszítő funkciót töltenek be. KÖZÉPKOR A középkor átvette az antikvitás művészetfogalmát. 7 szabad művészet Az arsok legtekintélyesebb fajtáit gyűjtötte egybe művelésük kizárólag szellemi erőfeszítést igényel → tudományok grammatika, retorika, logika, aritmetika, geometria, csillagászat, zene (zenén a harmónia elméletét értették, a zenetudományt) A középkorban a 7 szabad művészet mintájára a mechanikai művészeteket is felosztották hét részre.
Művészetelméletek: A definícióról való lemondás: Az ókori-középkori művészetfogalom, tág volt, de világos, egyszerűen és pontosan definiálható. A mai fogalom szűkebb és kibújik a definíció alól. a mai szótárak és enciklopédiák művészet szócikkei: Gyakran elkerülik a definiálást, vagy művészetet olyan régi elvek alapján definiálják, melyek már nem érvényesek. pl. : a művészet elve a szépségen alapul. Egyre inkább elfogadott nézet: a művészet bármely elmélete logikai lehetetlenség, a művészet feltételeit nem lehet előre megadni. Valójában teljesen felesleges megadni a művészet definícióját, mivel tökéletesen képesek vagyunk társalogni a témáról e nélkül is. Az utánzás - mimézis: A művészetet az utánzással azonosítani a legősibb álláspontok egyike. Az emberek azt látják, hogy a költő eseményeket ír le, a festő lefesti a létező dolgokat. A festő, a szobrász és minden valamire való művész a természethez tartja magát, mert ha nem, modorosságba esik és ott vége a művészetnek. A művészet tehát a létező dolgok ábrázolása, a művész feladata: híven adja vissza a valóságot.
Amitől mégsem teljesen az Bellák Gábor szerint az a befejezettsége: minden nagyon pontosan van megfestve, és sokkal több van benne, mint az impresszionistáktól megszokott utalások. Szinyei csak keresztezi az impresszionizmust, de nem halad vele egy irányba. Csók István következett, akinek a késői korszakából származó Balatoni vitorlás c. képét Monet Impresszió, a felkelő nap festményévél hasonlítottunk össze, illetve Tél a tavaszban c. képét Gustave Caillebotte Behavazott háztetőivel. Csók télies tájáról Bellák Gábor azt mondta, hogy ez már teljes mértékben egy magyar impresszionista alkotás. Csók István: Tél a tavaszban, 1913, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest Gustave Caillebotte: Behavazot tetők, 1878, Musée d'Orsay, Párizs Csendéleteknél is kerestünk párhuzamokat, egész pontosan abban, ahogyan a gyümölcsöket festették a francia és a magyar művészek. Ferenczy Károly – Wikiforrás. Csók István képe Bellák Gábor szerint túlságosan megrendezett Renoir festményéhez viszonyítva, túlzottan mesterkélt, ahhoz, hogy igazán impresszionista legyen, hiszen ez a rafinált kompozíció ellentétes a múló pillanat által keltett benyomással.
A következő évben családostól Münchenbe utazott tanulni, ahol megismerkedett Hollósy Simonnal és Csók Istvánnal is, majd Nápolyban a Képzőművészeti Akadémiám és Párizsban folytatta képzését. Hazatérve Szentendrén telepedett le családjával, és itt születtek ikergyermekei, Noémi és Béni. Magyar impresszionista festők. Tanárként is segítette a tehetséges festőket Festőtársaival: Hollósy Simonnal, Réti Istvánnal, Thorma Jánossal, Csók Istvánnal és Iványi-Grünwald Bélával megalapították a nagybányai művésztelepet. Tanított is, 1902-től a Nagybányai Szabad Festőiskola egyik vezető mestere lett, majd következő évben magániskolát nyitott Budapesten, az Andrássy úton, később pedig a Magyar Királyi Mintarajztanodában alakrajzot és festést oktatott. A közönség a Műcsarnok téli kiállításán ismerhette meg munkásságát. Első gyűjteményes tárlatát pedig a Nemzeti Szalonbanban tartotta, ahol nyolcvanhat képét láthatták. Eközben családja a dalmáciai Lussin Grande szigetén élt, ahol a festő többször is meglátogatta őket, és tengeri motívumokat festett.
A poszt-nagybányai – vagyis posztimpresszionista – stílus azonban elszakíthatatlan a magyar kultúrától. Sokak számára mai napig az impresszionizmus "a" magyar festészet. Holott, mint Ferenczy sorsa mutatja, hosszú utat kellett megtenni idáig.
Itt egyszerre kellett lázadni Bécs és a "magyar ugar" megrögzött kulturális hagyományai ellen. Nagybánya az ország északkeleti területén feküdt, távol Budapesttől, még távolabb Bécstől, vagyis a politikai és akadémiai centrumoktól. Aki el akart vonulni a civilizációtól, az megtehette. Ferenczy Károly: Nyilazók Máramaros, a Keleti-Kárpátok belső vonulatában fekvő Gutin, a zöld mezők és havas hegyormok hálás témát, a pásztorok, parasztok és cigányok pedig olcsó modelleket jelentettek a festők számára. Állítólag Hollósy így kiáltott föl a művésztelepnek szánt szénapajtát látva: "Disznóól – lesz, ha majd birtokba vesszük. " A nagybányaiak 1897-ben mutatkoztak be a Műcsarnokban. A klasszikus festészet hívei fanyalogtak, a modernek azonban lelkesedtek. Elég Bródy Sándort idézni: "Jövök a régi műcsarnok sötét termeiből és a szemem káprázik. A magyar festők nagy jövőjét láttam ott felragyogni. A magyar impresszionista – kultúra.hu. " Ferenczy festészete a nagybányai évek alatt jelentősen változott. Eleinte az úgynevezett "finom naturalizmus" mestere volt.
Egy véletlennek köszönhető a máramarosi kisváros kiválasztása. Máramaros megye megbízásából Hollósy vállalta a kisváros közelében lévő huszti vár megfestését. Egész Európában divat volt a művészek körében a kivonulás a nyüzsgő nagyvárosokból a vidékre, az olajszagú műtermekből a természetbe. Az 1835-ben alakult barbizoni iskola volt az első fecske, bár itt még nem az impresszionista, hanem a realista tájképfestők alkottak. Hasonló művésztelep nyílt az oroszországi Abramcevóban és a dániai Skagenban. Impresszionista – Wikiszótár. Az új festészeti irányzatok mögött a perifériák lázadása visszhangzott, különösen a kelta régióé, de a katalánoké és dánoké is. A francia művészek fölfedezték az érintetlen, vadromantikus, tenger ostromolta Bretagne-t, amely kelta kultúrájával és royalista miliőjével minden volt, csak nem tipikusan francia. A katalán művészeti reneszánsz, éppúgy, mint a skót szecesszió, rebellis kihívást intézett Madrid és London ellen, ahogyan München szelleme Poroszország ellen. És az Osztrák-Magyar Monarchiában?