Véghajrájához érkezett a 40 milliárd kormányzati forintból épülő, a januári férfi Európa-bajnokság egyik helyszínéül szolgáló, 29 ezer négyzetméter hasznos alapterületű szegedi multifunkcionális sportcsarnok kivitelezése, amely a Pick Szeged új otthona lesz- írja az NSO. A nagy- és az edzőcsarnok fa sportpadlóburkolata elkészült, a vasbeton lelátószerkezeteken már 3000 széket helyeztek el. A Tisza-partiak reménykednek, hogy a december 9-i, a német Kiel elleni Bajnokok Ligája-meccsüket már az új, 8300 férőhelyes létesítményben játszhatják. Szeged Városi Sportcsarnok | Koncert.hu. "Fantasztikus lesz, hosszú ideje várnak egy ilyen létesítményre a szegediek, szerintem az ellenfelek még jobban megszenvednek itt ezután. Célok nélkül nem lehet semminek nekivágni, így voltunk ezzel mi is, noha azzal tisztában vagyunk, hogy a rossz napok nem férnek bele, mert a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában vagy, mondjuk, a magyar bajnoki döntőben elég egy gyengébb periódus és oda az egész idényünk… Mindenesetre ne rohanjuk előre, legyen meg az első két hely valamelyike a BL-csoportunkban és az ezzel járó negyeddöntő, utána ráérünk álmodozni.
2013 okt 31 / #szeged A Pick Szeged férfi kézilabdacsapata a héten nem lép pályára, bajnoki szünet van a különböző válogatottak meccsei miatt. A csapat edz, Juan Carlos Pastor napi két foglalkozást vezényel. Szűcs Ernő Péterrel, a Pick Kézilabda Zrt tovább: Elmozdult a holtpontról az új szegedi sportcsarnok ügye
Ákos után Attilától is kaptunk fotókat, hálásan köszönjük őket, továbbra is a Szeged365 olvasói a legjobb paparazzik! FRISSÍTVE (2. Szeged.hu - Pick Szeged: a felnőtt csapat költözik, az utánpótlás marad az újszegedi sportcsarnokban. 0): VÉGET ÉRT A HELYSZÍNELÉS, ZAVARTALANUL HALAD A FORGALOM Délelőtt 10 után véget ért a helyszínelés, a forgalom már zavartalanul halad. A délelőtti órákban Gábortól is kaptunk egy adag fotót a helyszínről, köszönjük szépen! Vigyázz magadra! A biztonságos közlekedés támogatója Szeged újgenerációs építőipari szolgáltatója, az ATTRECT-BAU (70) 676 7333! Köszönjük szépen a fotókat Ákosnak és Attilának, az információkat pedig Lacinak, Vivinek és Tamásnak!
Online látogatók száma: 0 Eddigi látogatóink száma:
Szegeden, Felsőváros csendes részén kínálok megvételre egy 2. Szeged új sportcsarnok debrecen. emeleti, erkélyes, klímás, 55 nm-es, jó állapotú panellakást. A lakás külső nyílászáróit cserélték a bejárati ajtóval együtt, ez a lakás energetikáján sokat javított, amúgy kifejezetten világos, átszellőztethető, erkélye kellemes zöldterületre néző. Ez a lakástípus keresett praktikus elrendezése és kényelme miatt. Jelenleg igen vonzó lett a környék hisz átadták az új Sportcsarnok impozáns épületét.
Ezt több kutatás is valószínűtlennek tartja. [6] A németekkel szövetséges csehek létszáma feltehetőleg 1000 fő körül volt, míg különböző becslések a németek létszámát 3000 és 20 000, a magyarokét 4000 és 40 000 közé teszik. [1] A magyar hadsereg vezére a nyugat-dunántúli magyar hadak élén Bulcsú volt, neki volt alárendelve Lél, aki a nyitrai kabarok seregét vezette. [7] A csata menete [ szerkesztés] A Lech-mezei csata, 19. századi metszet A Bajorországban portyázó magyarok végigdúlták a vidéket, majd Augsburg alatt egyesültek, hogy megostromolják a várat. 955 augsburgi csata e. A harmadik napra virradóra tudomásukra jutott, hogy I. Ottó német király bajor, frank, szász és cseh csapatokból álló seregével együtt a város felé tart. Erre a magyarok abbahagyták az ostromot, és felkészültek a csatára. A németek a felderítés miatt abban a hitben voltak, hogy ellenségeik a Lech-folyó túlsó partján vannak, ám a magyarok titokban a teljes seregükkel átkeltek a folyón, és a németek hátába kerültek. Rögtön lerohanták azok hátvédjét alkotó cseheket, és elrabolták a málhákat.
Egy elgondolkodtató német vélemény szerint az augsburgi győzelemben rejlik Ausztria születése. Az írást Szabados György, a Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont történész munkatársa készítette.
955-ben a magyarok Bulcs és Lehel alatt ostromolni kezdték Augsburgot, melyet püspöke Ulrik hősiesen védelmezett. Ottó német király azonban, ki időközben kibékült a magyarokat behivó vejével Konrád herceggel, aug. 9-én már megjelent a vár fölmentesére s másnap nyolc dandárral kezdte meg a támadást. 955 augsburgi csata utcai. A magyarok azonban, kiknek egy része Bulcs vezetése alatt még az éjjel átkelt a Lechen, Augsburgtól délre Königsbrunn mellett háta mögé kerültek, s az utolsó támadást intéző cseheket szétvervén. nyomban a hetedik, majd a hatodik dandárt támadták meg. Ottó a futók feltartóztatására s megsegítésére Konrád herceget küldte, kinek vértes lovasai a tábort fosztogat magyarokat meg is szalasztották. (Ottó, kezében a szent lándzsával, most maga indult a magyarok derék hadára., mely Bulcs hadosztályának szerencsétlenségét egész mértékében még nem ismervén egyideig a leghősiesebben küzdött a túlnyomó erő elől azonban a magyarok végre is hátrálni kényszerültek. A vitézek egy része a megáradt Lech folyamba veszett, más része a felgyujtott falvak tűztengerében pusztult el sokat pedig futásközben vertek agyon a menekülő bajor parasztok.
A mocsaras patak következtében azonban helyzetük kilátástalanná vált. Nem sikerült tehát megvalósítani a magyar taktikát: az ellenséges csapatok egyrészt nem szóródtak kisebb csapatokra (ezt általában a színlelt megfutamodással tudták elérni), másrészt a táborban zsákmányoló magyarok komoly veszteségeket szenvedtek. A fogságba esettek közt volt a magyarok három fővezére Bulcsú, Lehel és Súr. Ottó azonban nem ismert irgalmat, a harcosokat bitófán végeztette ki Regensburgban. Így tette világossá mindenki számára, hogy a továbbiakban nem tűri a magyarok betöréseit. A vereségről a középkori magyar krónikások is hírt adnak, természetesen megszépítve az eseményeket. Ennek a mai napig a köztudatban élő példája Lehel kürtjének a mondája. A 14. században keletkezett Képes Krónika igen élénken adja vissza a történteket, de az állításokat kritikával kell illetnünk. (A szerző pl. I. Augsburgi csata (955) – Wikipédia. Konrádot szerepelteti a szenvedő félként, aki valójában 911-918 között uralkodott. ) A császár nagy kegyesen felajánlotta Lehelnek (Lél), illetve Bulcsúnak, hogy megválaszthatják maguknak kivégzésük módját.
Állítólag csak hét magyar menekült meg a veszedelemből (l. Gyászmagyarok). Lehel, Bulcs és még egy magyar vezér (talán Sur) fogságba esett s utóbb Regensburgban mind a hármat fölakasztatta a király. De a németek is sok halottat vesztettek; köztük volt a kétszínü Konrád herceg is, kit magyar nyíl teritett le. Augsburgi csata (955) - Wikiwand. Botond ugyan, aki ezalatt a Rajna mellékén hadakozott, a szerencsétlenség hirére visszatért és állítólag boszszút állt a németeken és a zsákmány egy részét visszavette; ez azonban csak afféle szépítgetése az eseményeknek. mint mikor Livius elbeszéli, miként szedte el Camillus a gallok Brennusától a Rómában ejtett zsákmányt. E csata tulajdonképen nem az egész magyar nemzetnek, hanem csak két törzsnek veresége volt ugyan. de így is nagyban hatott arra hogy a magyarság fölhagyjon rabló kalandjaival s jobban simuljon az európai viszonyokhoz. A nevezetes csatatéren talált emlékek egy részét az augsburgi Maximilián-muzeum őrzi. Ez ütközet főforrása az egykori Widukind, Res gestae Saxonicae.