A város határában épült felszabadulási emlékmű. Szomszédságában néhány éve még mocsár és nádas volt. A társadalmi munkával épült tavacska ma Szombathely kedvelt kirándulóhelye. Ide telepítették Vas megye falumúzeumát, a legújabb hazai skanzent. A Fertő tavon az idén is mozgalmas vízi sportélet folyt. Ezrek látogatták a fertőrákosi kőfejtő barlangszínházát. A nagysikerű előadások között a Zorba is bemutatásra került. A látogatók zöme Sopront kereste föl. A Civitas Fidelissima, a hűség városa fogadja a turistákat. Sopron római neve teljes film. A Storno-ház egykoron Mátyás királynak is szállást adott. A nyári ünnepi hetek alatt számosan jártak itt külföldiek is. A város kiemelkedően legszebb épülete a közelmúltban újjávarázsolt tűztorony. Itt helyezték el a római múltra emlékeztető kiállítást. Scarabantia volt Sopron római neve, amint ezt a kőbevésett emlék is tanúsítja. A kőtárban kétezer esztendős használati tárgyak, mind a hódító Róma egykoron itt élő polgárait idézik. [Fábján Lajos]: Több százezer látogatója volt az idei évben a nyugat-dunántúli városoknak.
[1] A Iuliusokra utaló mellékneve alapján alapítása Augustus vagy Tiberius uralkodása alatt történhetett. A Flavius-dinasztia idején kapta meg a municipium rangot, neve municipium Flavium Augustunum Scarbantia lett. [2] Traianus és Hadrianus uralkodása alatt Scarbantiában nagy építkezések zajlottak. Ekkor épült ki a fórum, az amfiteátrum, a fürdő, a vízvezeték, a burkolt utak valamint számos vallási és kereskedelmi épület és magánház. Scarbantia lakói csak a 4. század elején, Diocletianus uralkodása idején vették körül városukat fallal. A városfal 3, 5 méter széles és 8, 5 méter magas volt, melyet összesen 35, patkó alakú bástya erősített. Pályázatok | Soproni Szent Imre Római Katolikus Plébánia. A század végén viszont már a város hanyatlása volt jellemző: a 370-es évekből származó régészeti leletek arra utalnak, hogy az utcákat háztartási szemét borította. [3] A római uralom 5. század eleji összeomlása után a város még fennmaradt, de építészeti színvonala is jelentősen elmaradt a korábbitól: a kőlapokkal fedett tereken fából készült házak épültek.
Az 1970-es és 1980-as években folytatott feltárások eredményeképpen hoztak itt létre római kori romkertet. Közepén a II. századból származó tipikus városi utat tártak fel. Az 5 m széles gneisz kövekkel borított utat bogárhátúra burkolták a vízelvezetés érdekében. Az út északi oldalán római kori lakóházat tártak fel. Ennek egyik helyisége egy díszes falfestményekkel díszitett, padlófűtéssel ellátott lakószoba volt, mellette pedig bronzműves műhelyre bukkantak. Az úttól délre Scarbantia fóruma észak-keleti saroképületének maradványait találták meg. A IV. Sopron római neve de. század elején a korábbi épületeket lebontották és erődfalak épültek helyettük. Egy kerek saroktorony és egy kisebb patkóalakú falitorony látható ebből az időszakból. A 3, 5 méter széles római városfalak tetején épült fel 1340-re a középkori középső városfal. A belső városfal metszete a romkerttől délre álló épület falán látható. Ez a XI. századi ispáni vár sáncának tetejére épült. A romkert területén két népvándorlás kori, kőalapozással készült és fából ácsolt épület maradványai is előkerültek.
Kulcsszó Aukció típusa? aukciósház Pastinszky Antikvárium aukció dátuma 2010. 10. 07. 17:00 aukció címe 33. Könyvárverés aukció kiállítás ideje Nincs megadva aukció elérhetőségek +3630 951 26 94 | | aukció linkje 177. tétel Sopron ókori neve és a sopronmegyei római feliratok. Szent István Plébánia - Sopron ✝. A "Sopron-megyei régészeti társulat" első rendes közgyűlése alkalmával főtitkárrá választatásának emlékére ismerteti Récsei Viktor. Sopron, 1887. Litfass Károly. 78 p. Kissé későbbi félvászon kötésben, régi könyvtári bélyegzőkkel. 22 cm.
Advent a Hargitán 2020. 12. 17. 12:35 Az Advent a Hargitán című darabot jövő kedden láthatják az érdeklődők. Az Advent a Hargitán című színjáték felvételét láthatja a közönség december 22-én az M5 csatornán – hívja fel a figyelmet a Mint írják, Sütő András drámái közül kiemelkedik az Advent a Hargitán, ez a Kis- és a Nagy Romlás fenyegetettségében játszódó, balladai színdarab, melyben költői nyelven szólal meg "Erdély nagy romlásának valóságos gyásza, az önfeladás, a világgá menekülés közösségi tragédiája"– fogalmazott egykor a Kossuth-díjas író. Kulturinfo Jegyiroda | Jegyvásárlás Online. A színházi portálon olvasható történetismertető szerint a helyszín egy kis boronaház a Hargitán, a Kis Romlás és – a valóságban nem létező – Nagy Romlás mellett, itt él a korán megözvegyült Bódi Vencel. Ezen a helyen előttünk találkozik a múlt a jelennel, tanúi lehetünk ugyanis Márai lánya hat évvel ezelőtti elvesztésének, amit Vencel a mai napig bán, és itt bontakozna ki az általa szeretett két fiatal, Gábor és Réka reményt adó kapcsolata, ha a múlt bűnei, és a körülmények ezt engednék.
Fügedes minden önálló gondolat és szándék dogmatikus megsemmisítésére törekszik. Lányai azonban túljárnak apjuk eszén, aki pórul jár. A komédiában hangot kapó eszmék ugyan nem ütköznek a burleszkszerű játékelemekkel, ám a Narrátor bevezető és záró szavaiban a közösség pusztulásának mélyebb gondolatát fejezik ki. A "vidám játék kacajt teremtő replika-rendszere" – ahogyan Sütő magyarázta művét, arra utal, hogy a közös sorsvállalást nem lehet magánüdvösségre cserélni. Az 1967-ben írt Pompás Gedeon felszabadult komédiázásában az emberi jellem és a hatalom viszonyának abszurditása áll a fókuszban. A darab a szürrealisztikus dramaturgiát ötvözi az anekdotikus stílussal, a realitást a mesei távlattal. A címszereplő egy falusi kiskirály, aki a szocializmus rendszerét saját hatalmi visszaéléseinek az igazolására, megideologizálására használja fel. VAOL - Jön az Advent a Hargitán. Meg van győződve róla, hogy cselekedetei "hivatalosak", ezért támadhatatlanok: büntet, intézkedik, megaláz másokat. A játékban lelepleződik és megbukik – földi relációkban és égi szférákban egyaránt.
Árvai Réka és Zetelaki Gábor szerelme igenlésének, illetve tagadásának, létjogosultságának és hiábavalóságának megrendítő ábrázolásához az erdélyi miliő, azaz a Hargita, a zord hegyek, és a kitalált - Sütő szavaival élve: a térképen feleslegesen keresett, mert bennünk lévő - Nagy Romlás is szükségeltetik. Egy, a magyarországinál jóval archaikusabb, a környezeti tényezőket antropomorfizáló, az isteni elrendelésben megkérdőjelezhetetlenül hívő, ám az Úr döntéseivel mégis folyamatosan pörlekedő kisközösség s annak mindennapjaira való rálátás kell ahhoz, hogy először az írónak, majd pedig a hőseit megtestesítő színészeknek elhiggyük: az élet és a halál annyira mégsem válik el egymástól, van közöttük átjárás, s a csodák is lehetségesek. Megyei Lapok. Egy kutya elvesztheti a hangját, de azt a gazdája megtalálhatja, s visszaadhatja neki, egy nő bizony lehet a saját anyja, de ha a sors úgy kívánja, a saját lánya is. Azt pedig, hogy a férfi a szemének vagy az eszének hisz-e inkább, csak a szerelmén, az érzése intenzitásán múlik.
Gábort épp a szeretet ünnepén kell, hogy elveszítsék, amikor Réka végzetes kiáltása miatt betemeti a Nagy Romlás hosszú évek során összegyűlt hótömege. A második részben húsz évnyi vezeklő keresés után, egy újabb reményt adó szentestén Réka megtalálja elveszett szerelmét, és isteni csodaként visszahozza az életbe. A körülmények azonban megint összefognak ellenük, álmaik nem teljesülhetnek, végleg a hó és jég alá kerülnek mindketten. A darabban Sinkovits Imre, Agárdy Gábor, Tóth Auguszta és Bubik István mellett a Csokonai Színház színművésze, Kubik Anna is szerepel. Őt Réka szerepében láthatja a közönség, Sinkovits Imre és Kubik Anna az előadásban | Fotó: A Nemzeti Színház 31 éve Sík Ferenc legendás rendezésében bemutatott, kétrészes előadásának tévéfelvételét december 22-én 21 órától láthatják az M5 csatornán. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről!
Miért éppen a mi gyermekeinket juttatod szélfútta bogáncsok sorsára? Miért? És ha már így jársz el mivelünk, miért nem hagyod meg nekünk a kiáltás jogát legalább? A kiáltás hangján kellene szólnunk az elveszettekhez, Te pedig a hallgatás parancsával súlytasz bennünket. Fölibénk emelted a Nagy Romlás hótornyait, hogy alattok a suttogásunk is félelmet keltsen a szívünkben. Ne mondd, ne mondd nekünk, Uram, hogy te is egyedül vagy, mégis be szépen hallgatsz. A te hatalmad, Uram, a hallgatás. Miért téveszted azt össze a mi kényszerűségünkkel? Szelidítsd meg, Istenünk a hótornyaidat, és add vissza nekünk a kiáltás, a segélykiáltás jogát, hogy felemelt hangon szólhassunk a mi gyermekeinkhez! Vedd el tőlünk, Uram, a hallgatás kötelességét. A némaság maga is hangosabb és vidámabb nálunknál a mi hegyeink között, ám annál sajogóbb idebent a szívben, amit nincs akihez fölemelni… Ámen. október 20., 13:09 Gyermek voltál, fiam, s még inkább annak láttalak eddig a pillanatig. De már Isten sem módosíthat azon, hogy kinőttél a féltéseimből.
Csáki Edina egyként remekel fiatal Rékaként, majd az ő anyjaként, Borbálaként, majd pedig Gábor megcsalásának "gyümölcseként", azaz a Stég Antaltól született Kisrékaként. Úgy, hogy közben mindvégig elhisszük neki: metamorfózisai nem öncélúak, nem "jégmadársága" önös érdekű kiélésére szolgálnak, hanem a Zetelaki Gábor iránt érzett, soha nem múló és csillapodó szerelme minél teljesebb kimutatására. Talán a partnerére való odafigyelés, a másik fél érzelmeinek követése okozza, hogy Csáki Edina még a helyenként kevésbé meggyőző, Zetelaki Gábort játszó Csokán C. Raul színpadi létét is képes megemelni, pontosabban: magához emelni. Szó szerint és átvitt értelemben egyaránt. Az érzelmeit visszafogottabban közvetítő Csokán akkor van igazán "elemében", amikor a dráma jégmadárdalának megfelelően pirosba és kékbe öltözött partnernője "hívogatja": merjen "röpülni" vele, mutassa ki bátran ő is, hogy mit érez. S a "madár" szó szerint is magához húzza, amikor – az előadás egyik legszebb jeleneteként – a húsz év után a hózuhatag alól előkerülve, ő csak fekszik, ám Réka madárszárnyait megsuhintva és ráborítva, magához emeli.