(Temessynek egyébként férje és egy fia is volt. ) – Azt mondta Hédi egyszer az öltözőben amikor megérkezett a premierre a száz szál vörös rózsa egy hatalmas kosárban, hogy nincs az a gyöngédség, az a gentlemanség, az a klasszság egy férfitól, amit Hilda nyújtani tud. És imádták egymást – mesélte a szerelmükről Géczi Dorottya. Egyikük sem titkolta a kapcsolatukat, hosszú boldog éveket éltek le együtt Gobbi budai villájában. Miután szakítottak, Gobbi Hilda még a Temessy Hédinél is fiatalabb Galgóczi Erzsébet írónővel gyúlt szerelemre. Temessy Hédi viszont ezután élete végéig egyedül maradt. Hirdetés Hozzászólások:
Mindenegyben Blog - 2021. február 15. (hétfő), 23:10 2021 feb 15 Gobbi Hilda az "átkos" korszak legendás színésznője volt. Az olasz karmesterek utódjaként született Hilda igazi öntörvényű, vagány nő volt, akit szenvedélyessége a legnagyobb színésznők közé repített. Egy olyan korban, amikor mindenki rettegett, ő nem volt hajlandó félni. Még attól sem félt, hogy nyíltan felvállalta, hogy nőkkel él együtt. Pedig akkoriban még nagy árat kellett fizetni a leszbikusságért: börtön járt érte. Ám neki még ezt is elnézték, jó barátját, Major Tamást kivéve, aki emiatt kirúgta a színháztól, rja a [ Orosz-ukrán háború - Legfrissebb] Gobbi ennek ellenére továbbra is férfi ruhákban járt, imádta a szép, fiatal lányokat, és igazi gentlemanként viselkedett a nőkkel, de leginkább a szerelmeivel. Önéletrajzi könyvében arra is választ adott, hogy szerinte miért fordult a női nem felé. Mint kiderült, még gyereklányként rendszeresen szexuálisan zaklatta a család egyik ismerőse, ez okozott akkora törést, hogy egy életre megundorodott a férfiaktól.
Óriási volt az érdeklődés a képre, mely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. A körkép mai épülete Ópusztaszeren A vásznat később lebontották és Londonba szállították a Világkiállításra. A jelentős költségekkel járó utaztatás hatalmas anyagi bukásnak bizonyult, mivel a külföldieket nem igazán érdekelte egy kifejezetten magyar vonatkozású festmény, annak hatalmas méretei miatt sem. 1909 -ben vitték vissza Budapestre, majd 1909. május 30-án sor került A magyarok bejövetele második ünnepélyes megnyitójára. A festményt az utaztatás megviselte: rossz állapota miatt fel kellett újítani. ORIGO CÍMKÉK - Feszty-körkép. Miután befejezték a munkákat, a körkép látogatottsága csökkent, ennek két fő oka volt. Az egyik, hogy a főváros megváltoztatva szerződését, a Rotunda lebontásával biztosított helyet a felépítendő Szépművészeti Múzeumnak, miután a körkép egy városligeti, rosszul megépített átmeneti épületbe került. Az egykori építmény pontos helye az akkori Vurstli, későbbi Budapesti Vidám Park területén volt, szemben a Barlangvasúttal.
kiad. ; Helikon, Bp., 1999 Zajti Ferenc: Árpád fejedelem honfoglalása. Hogyan jött létre a Feszty-körkép? Ópusztaszer kirándulóhely, Feszty-körkép - látnivalók, kirándulás. ; Városi Múzeum, Újfehértó, 2001 ( Az újfehértói Városi Múzeum kiadványai) Szűcs Árpád: A Feszty-körkép története a milleniumtól a millecentenáriumig; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark Kht., Ópusztaszer, 2006 A Feszty-körkép és története; szöveg Gál László et al. ; Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark, Ópusztaszer, 2018
A másik ok, hogy az embereket ekkorra már egyre inkább a mozgókép érdekelte, emiatt egy körkép már nem számított akkora látványosságnak, mint néhány évvel korábban. A II. világháborúban a fővárost ért egyik bombatámadás során a körkép épülete és a festmény is károkat szenvedett. A vászon nem volt védve az esőtől és hótól. Magyarok bejövetele ~ Feszty körkép - VideoArt - YouTube. A határmódosítások után az egyetlen megmentője, Feszty István, a festő unokaöccse "külföldivé" vált, Feszty Masának, Feszty Árpád lányának pedig nem volt lehetősége, hogy megmentse a képet. A kép darabjait később összegöngyölték és különböző raktárakban tárolták. A körképen ábrázolt táj [ szerkesztés] A körképen ábrázolt tájat, a festés helyszínét Popovics Béla munkácsi tanár, helytörténész azonosította, miután 1996-ban a képet látva felismerte a Munkács környéki hegyeket. A Munkácstól keletre eső Kendereske határában találta meg azt a dombot, ahonnan körbenézve pontosan a lefestett tájat lehet látni. A festés helyszínén 2013-ban állították fel emlékműként a körkép kicsinyített, kőbe gravírozott másolatát.
Látnivalók a környéken Nemzeti Történeti Emlékpark Ópusztaszer A Nemzeti Történeti Emlékparkban számos látnivaló, program várja az ide érkező emlékezni, művelődni, ünnepelni, pihenni, kirándulni vágyókat. Csillagösvény Élménypark Megnyílt Magyarország első tematikus sövénylabirintusa Ópusztaszeren. Aktív kikapcsolódást kínálunk minden korosztálynak, amely során mindenki megtalálhatja a neki legjobban tetsző elemeket kínálatun... Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet Duna-Tiszaközi homokterületek (homokpuszták, homoki erdőtársulások). Alsó-Tiszavölgy hullámtere (holtágak, mocsarak, ártéri erdőtársulások), szikespuszták, szikes tavak: Büdösszék Halastórendszerek:...
Talán nincs is közöttünk olyan a haza iránt érző, múltunkra kíváncsi, aki legalább egyszer ne látogatott volna el Ópusztaszerre a Magyarok Emlékhelyére. Hatalmas térségen terül el, ahol többek között egy skanzent is felépítettek azért, hogy az idelátogatók saját szemükkel láthassák a régen volt magyar falvak házait, és azok berendezési tárgyait. Az országban ugyan több helyen is láthatunk skanzent, de számomra az ópusztaszeri volt eddig a legtökéletesebb. Látogatásom során eső utam a rotundába vezetett, ugyanis ott található az emlékpark fő attrakciójának számító Feszty-körkép. A 120 méter hosszú, 15 méter magas és 38 méter átmérőjű kört formázó panorámakép történelmünk 11 évszázaddal ezelőtti eseményének, a honfoglalásnak néhány elképzelt epizódját idézi fel. A körkép megalkotóját, Feszty Árpádot több festőtársa segítette a két évig, 1892-től 1894-ig tartó alkotómunkájában. A tájképi részleteket Mednyánszky László, a lovas csatajeleneteket pedig Vágó Pál készítette. De honnan jött az ötlet?
Áprilisban Ujváry Ignác segítségével megfestette az égboltot. A tájképi részleteket Mednyánszky László, Ujváry és Spányi festették, az alakok és csoportok pedig Vágó Pál és Papp Henrik, a táborverési jelenetek pedig Pállya Celesztin munkái. Több festő is beszállt a munkába, mert Fesztyék nem győzték a festést, köztük Feszty felesége is, ő a sebesülteket és a halottakat festette meg. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson. 1894 tavaszán, amikor a kép befejezéséhez értek, Feszty maga végezte el a mű összharmóniájához szükséges utolsó simításokat. A munkálatok befejezése után Feszty hibásnak érezte magát a határidő be nem tartásáért, és a számlák kifizetése után így is 10 ezer forintnyi veszteséget tudhatott magáénak. A körkép hányattatásai [ szerkesztés] A kiállítás megnyitásának napja 1894. május 13-án érkezett el.