A Nemzeti Színház társulata ezért 56 évig játszott a Blaha Lujza téri épületben. 1964. február 13-án jelentették be a televízióban, hogy metróépítés miatt lebontják a Nemzeti Színházat. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották. 1965. január 15-én elkezdték a színházépület bontását 1964. október 2-án a Nagymező u. 22-ben – a Rádiusz mozi, Ifjúsági Színház, Petőfi Színház helyén, a mai Thália Színház helyén – kezdte az évadot a Nemzeti Színház társulata. A Nagymező utcai színház megnyitásakor Az ember tragédiáját mutatták be. A társulat két évig játszott a Nagymező utcában. 1966. október 1-jén költözött a Nemzeti Színház az átépített Magyar Színházba, a Hevesi Sándor térre. Két év alatt a Hevesi Sándor téri színházépület szecessziós homlokzatát kocka alakúra alakították át az építészek, a belső tereket korszerűsítették. A Hevesi Sándor téri ideiglenes épületben 34 éven át játszott a Nemzeti Színház társulata. 2000. szeptember 1-től 2002-ig a Nemzeti Színháznak nincs társulata. A Hevesi Sándor téri épületben játszó társulat Pesti Magyar Színház néven működik tovább.
Slides: 10 Download presentation A Nemzeti Színház története 1837 -2002 Mi is az a Nemzeti Színház? • Az álmodók, a tervezők, a literátusok és a színházcsinálók is megfogalmazták e tárgyban a gondolataikat. • A színház gondolata, az eszme, a nemzeti színjátszás, a társulat és a műsorpolitika, az épület külön-külön is meghatározható. Történeti áttekintés • A nemzeti színházat először gróf Széchenyi István álmodta meg a Duna partjára. Csodálatos épületet tervezett, ezt az intézményt részvénytársaságként szerette volna üzemeltetni. • 1832 -es, A magyar játékszinről cimű röpiratában indítványozta a nagyszabású színház felépítését. gróf Széchenyi István I. Nemzeti Színház (1837 -1908) • A magyar országgyűlés 1834 -ban rendelte el egy nemzeti díszes játékszín megvalósítását. • 1837. augusztus 22 -től 1840 -ig a Pesti Magyar Színház, majd 1840 -től Nemzeti Színház néven működött. • 1875 -ben az épületet megnagyobbították, és hozzá építették a színházi műhelyeket és színészlakásokat is magába foglaló négyemeletes bérházat.
Nemzeti Színház 2017 augusztus 22. kedd, 14:44 1837. augusztus 22-én nyílt meg Pest első állandó magyar színháza, a Pesti Magyar Színház, amely 1840-től Nemzeti Színház néven működött. Széchenyi István röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését 1832-ben Széchenyi István gróf A magyar játékszínrül című röpiratában indítványozta egy pompázatos épület felépítését a Lánchíd közelében, a pesti Duna-parton, amely méltó helyet adhatna a magyar színjátszásnak. Az építkezés 1835-ben kezdődött meg a Grassalkovich Antal herceg által adományozott telken, a mai Múzeum körút és Rákóczi út sarkán. A klasszicista stílusú, dísztelen, egyemeletes épületet közadakozásból, Pest vármegye támogatásával Zitterbarth Mátyás építette fel Telepi György tervei alapján. 1837. augusztus 22-én Pesti Magyar Színház néven nyílt meg a város első, az ország – Kolozsvár, Miskolc és Balatonfüred után – negyedik magyar nyelvű színháza, miközben Pesten egy 3200 főt befogadó német teátrum már 1812 óta működött.
Itt fejlődnek kész művészekké a magyar színészet e korának legnagyobb komikai tehetségei: Jancsó Pál és Néb Mária, s a magyar daljáték legkiválóbbjai: Déryné, Pály Elek, Szerdahelyi József; itt nyerik magasb kiképeztetésöket: Udvarhelyi Miklós, Szentpétery, Szilágyi; itt kezdenek pályát: Egressy Gábor és Megyeri. Kolozsvár után Kassáé az érdem, mely főleg 1828. óta többször pártfogolja azon társulatokat, melyek az erdélyiből válnak ki. Berzeviczy Vince báró, majd Csáky Tivadar gróf az igazgatójuk, kik pénzt és időt szívesen áldoznak, hogy a magyar színészet jövőjét biztosítsák.
A hím és nőstény külsőre megegyezik, és bár a magyarországi szenderfajok zöménél kisebb, jól hallható zümmögéssel párosulva a megjelenése így is tekintélyes: teste három centi, szárnyfesztávolsága négy-öt centiméter. A sikerrel áttelelő egyedek már kora tavasszal megjelennek, nem sokkal később pedig megérkezik a népes erősítés: a Földközi-tenger térségében kifejlődött imágók útnak indulnak a szélrózsa minden irányába. A mai Magyarország déli sávja a faj tenyészterületének északi pereme, az itteni populáció zömét évről évre az április elején délről érkező lepkék indítják el. Kacsafarkú sender henryó. Mármint azok, melyek itt párosodnak, és nem vándorolnak tovább akár az északi sarkkörig. Akár három generáció A nász után kis idővel a nőstény felkeresi a leendő hernyók tápnövényeit, alaposan átvizsgál minden hajtást, mire lerak rá egyetlen petét. Hosszú folyamat, mert akár 200 utód is lehet a testében, és mindegyiknek nagy gonddal keresi a legjobb helyet. A kikelő kis hernyók gyorsan és nagyra nőnek az "újszülöttek" 2–3 milliméter, a bábozódásra érettek 4, 5 centiméter hosszúak.
Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Alfred Edmund Brehm. szenderek (Sphingidae), Az állatok világa, A legújabb német kiadás nyomán teljesen átdolgozott, az új felfedezésekkel és a magyar vonatkozásokkal kiegészített új magyar kiadás, Budapest: Arcanum (2000). ISBN 963 86118 2 0 "Brehm2000" Bokor József (szerk. ). Szenderfélék, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X A szenderfélék, Pannon enciklopédia: Magyarország állatvilága. Főszerk. Veress István. Budapest: Dunakanyar 2000. Kacsafarkú szender – Wikipédia. 1996. ISBN 963-8297-44-1 További információk [ szerkesztés] A szenderek alcsaládjai Kitching & Cadiou (2000) alapján A Cocytius Antaeus Drury Taxonazonosítók Wikidata: Q157683 Wikifajok: Sphingidae BAMONA: Sphingidae BioLib: 17229 BOLD: 551 BugGuide: 193 EoL: 905 EPPO: 1SPHIF Európa Faunája: 6818 Fossilworks: 71815 GBIF: 8868 iNaturalist: 47213 IRMNG: 104026 ITIS: 117293 NCBI: 7128 NZOR: 2acedc13-962c-43b7-977d-9b662aa6eec1 WoRMS: 989099
Az imágó gyors röpte miatt ritkán válik prédává, olyan ügyes madarak képesek csak elkapni, mint például a gyurgyalag. A hernyó viszont könnyen áldozatul eshet parazitoid rovaroknak: ezek áldozatuk testébe helyezik petéjüket, a kikelő utód ezután megbénítja és elfogyasztja a gazdaszervezetet. Lassan, a létfontosságú szerveket a végére hagyva, nehogy idő előtt elpusztuljon, és a táplálék megromoljon.