(1971) BBS Productions | Columbia Pictures | Last Picture Show Productions | Dráma | 7. 7 IMDb A film tartalma Az utolsó mozielőadás (1971) 119 perc hosszú, 10/7. 7 értékelésű Dráma film, Timothy Bottoms főszereplésével, Sonny Crawford szerepében a filmet rendezte Frank Marshall, az oldalunkon megtalálhatod a film szereplőit, előzeteseit, posztereit és letölthetsz nagy felbontású háttérképeket és leírhatod saját véleményedet a filmről. Egy texasi kisváros 1951-ben, röviddel a koreai háború előtt: a két kamasz, Sonny és Duane a középiskola utolsó osztályát végzi, ez azt is jelenti számukra, hogy búcsút kell venniük ifjúságuktól, az illúzióiktól - és a mozitól. Többnyire az öreg Sam biliárdszalonjában töltik el az időt, lányokról beszélgetnek, és terveket kovácsolnak. Az utolsó este, mielőtt Duane katonaként Koreába indul, a két barát még megnézi városkájuk mozijának utolsó előadását: Howard Hawks "Vörös folyó"-ját, azután a mozi örökre bezár.
Bogdanovich épphogy felnőtt hősei ugyanis nem csupán a klasszikus, ideálokat támogató, eszképista mozitól vesznek végső búcsút, hanem kamaszkoruk ártatlanságától, az ideáktól és illúzióktól is – végső soron a nagy amerikai álomtól, amelynek legfőbb hirdetője a hollywoodi mozi volt. A Célpontok -ban a klasszikus rémfilm egyik legnagyobb csillaga, Boris Karloff jegyzi meg keserűen, hogy az a horror, amit egykor ő képviselt, többé már nem félelmetes, mert a valóság sokkal rémisztőbb szörnyetegeket teremtett. Bogdanovich második filmjében a valóságban születik meg a realisztikus zombifilm, Az utolsó mozielőadás szellemvárosának felnőtt lakosságának fásultsága ugyanis már nem csupán kilátástalanságot, de lélekvesztett állapotot is jelez. A valóság elől pedig már a mozi sem nyújt menedéket – mert színes álmok helyett ott is győzött a fekete-fehér valóság.
A kopott kis üzletek, poros, kihalt utcák fekete-fehér képei jelzik a városkára telepedő unalmat, a hanyatlást. Az ifjúságot az elvágyódás jellemzi, el innen a kisszerűségből, a tespedtségből, ahol mindenki tud mindenkiről, ahol a szórakozás egyetlen forrása a szexualitás hajszolása, na és a mozi. A két kamasz főszereplő, mielőtt egyikük a koreai háborúba indul katonaként, megnézi az utolsó mozielőadást, majd a mozi bezár. Nem csak a mozitól kell ekkor végleg búcsút venniük, hanem saját ifjúságuktól és az illúzióiktól is.
Larry McMurtry: Az utolsó mozielőadás (Magyar Könyvklub, 2003) - Szerkesztő Fordító Kiadó: Magyar Könyvklub Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 2003 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 308 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-547-980-9 Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Fúj a síkságról jövő hideg északi szél a texasi kisvárosban, Thaliában, amely talán nem különbözik ezernyi más amerikai kisvárostól, s mégis... mégis micsoda sorsokat, micsoda szenvedélyeket rejt! Fúj, egyre csak fúj a szél, kavarja a port azon a hideg hajnalon is amikor megismerjük Sonnyt és Duane-t, a város középiskolájának végzős diákjait, akik most fedezik fel a sex és a szerelem titkait, és életüket még teljesen betölti a rejtélyes, félelmetes, kegyetlenül csábító női test iránti vonzódás. Úgy érzik, nincs is titok és szépség másutt a világban, csak azon az áhított helyen, amelyet nagy ritkán megérinthetnek, ha épp engedékeny hangulatban találják barátnőjüket.
A Vörös folyó -ban a nő tiszta, féltő szerelme békíti meg a viszálykodókat, Az utolsó mozielőadás unatkozó Jacyje arra használja a férfiakat, hogy elszabadulhasson az unalomtól és kiszakadjon a környezetéből. De nem a női szerepek miatt érdekes Az utolsó mozielőadás és a Vörös folyó szembeállítása: utóbbi, és a klasszikus western általában a hagyományos értékeket hirdeti, amelyek hozzájárultak egy nemzet felemelkedéséhez, a vadnyugati műfaj aranykorának filmjei a peremvidék meghódítását ábrázolják, amikor az ember minden viszontagság ellenére civilizált körülményeket teremt a minden szempontból vad vidéken. Bogdanovich filmje abban a valóságos Anarenében játszódik, amely már a forgatást megelőző évtizedben valóságos szellemváros volt. Az 1908-ban, a környékbeli szénkitermeléssel összefüggésben alapított városka épp a film cselekményének idején vált élhetetlenné: a közeli szénbányát 1942-ben bezárták, a település vasútállomása (amely voltaképp a szénszállításnak köszönhette létét) tíz évre rá befejezte működését, a postahivatal pedig 1955-ben zárt be, lehetőségek hiányában Anarene jóformán elnéptelenedett.
Értékelés: 28 szavazatból "A kínai Cinema Paradiso" Kína egyik legtehetségesebb fiatal rendezőnőjének szívmelengető alkotása, mely egy fiúról, Maóról és egy lányról, Ling-lingről szól. A két fiatal kisvárosuk mozijában nő fel, s évekkel később véletlenül és rendhagyó körülmények között ismét találkozik, Pekingben. Mao moziőrült és vízhordóként dolgozik. Egyetlen munkaeszköze a bicikli. Minden félretett pénzéből mozielőadásokra vált jegyet, hogy a munka után beülhessen egy izgalmas akciófilmre. Egy nap hazafelé biciklizik, amikor egy szűk utcában váratlanul egy téglarakásnak hajt, majd egy ismeretlen lány fejbe vágja egy téglával. Mao a kórházban ébred, ahol a rendőrök faggatják, de ő legalább annyira tanácstalan a kérdést illetően, mint ők. Ki ez a lány és miért ütötte le? Hamarosan rátalál a lányra, akiről kiderül, hogy néma. Megkéri a fiút, hogy menjen el a lakására megetetni a halait. Mao még mindig nem érti a történteket, de elmegy a lány vele, s egy különleges, de mégis ismerős világba csöppen.
Gothár Péter különös hangulatú filmjét kísérleti jelleggel a Budapesti Távmoziban a nézők már láthatták, nagybemutatója azonban még várat magára… Akárhogy is, egy vérbeli fehérvári mozinéző már alig várja, hogy kinyisson az artmozi...
Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül. Hogy mire, megtudhatják az előadásról, amelyben többek között Szabó Kimmel Tamást, Lázár Katit, Lukáts Andort és Benedek Miklóst láthatja a közönség. A komédia egyébként generációs különbségekre épül: az időseknek mindig első a család, a fiataloknál ez bizony már nem ilyen egyszerű. A korábbi sztársor mellé a napokban csatlakozott a brit slágergyáros Jonas Blue. … BLR öt éves kihagyás után egy nyári, életigenlő dallal folytatja a szólókarrierjét. A "Szívem szerint" a rapper kedvenc dolgait gyűjti… Idén tényleg ott lesz az EFOTT-on és várhatóan hatalmas bulit csap majd a Velencei-tó partján az amerikai rapperóriás, Flo Rida. … Az EFOTT szervezői közzétették a Velencei-tó partján 2021. augusztus 11-15. A folyon tul italia http. között zajló fesztivál szinte komplett fellépőlistáját. A korábban bejelentett nagy… A hazai zenekarok legnagyobb találkozója lesz idén a Szegedi Ifjúsági Napok. A szervezők eddig mintegy 100 magyar zenekart és előadót…
Az előadás időtartama: kb. 2 óra (egy szünettel) Szerző: Joe Dipietro Nick - Szabó Kimmel Tamás Aida - Lázár Kati Frank - Lukáts Andor Nunzio - Benedek Miklós Emma - Szabó Éva Caitlin - Cseh Judit Díszlet: Znamenák István / Szalai József Jelmez: Cselényi Nóra Plakát: Csáfordi László Fordító: Zöldi Gergely Rendezőasszisztens: Jánoska Zsuzsa Rendező: Znamenák István Producer: Orlai Tibor Négy olasz-amerikai nagyszülő ül a vasárnapi ebédnél hétről hétre, és várja az unokát a nyüzsgő New York-i belvárosból. És ha már együtt vannak, elszabadul a konyhaművészet meg a valódi olasz téboly. Csakhogy Nick nagy bejelentésre készül... Joe Dipietro vérbő komédiája generációs különbségekre épül: az időseknek mindig első a család, a fiataloknál ez bizony már nem ilyen egyszerű. A színdarab Magyarországon a THEATRUM MUNDI Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. A folyon tul italia e. Korábbi előadások időpontjai
A két pár (első generációs! ) amerikai nagyszülő rendszeresen összeül a vasárnaponkénti rituáléra, a közös ebédre – természetesen olasz ételeket esznek, olasz vörösbort isznak, mélységesen megvetve a "kínai kaját" –, a két-két nonna és nonno (nagymama és nagyapa) pedig szívrepesve várja az egyetlen unokát, a 28-29 éves Nicket, aki még rajtuk kívül a családot jelképezi. Gyerekeik (a második generáció) már kirajzottak, messzire kerültek, az egyetemi végzettségű és immár tősgyökeres amerikainak számító Nicholas lenne szerintük az, aki tovább vinné a hagyományos olasz életfelfogást. (Tengo famiglia! – megőrzöm, összetartom a családot, hangzik el számtalanszor a közös ebédek során. A folyón túl Itália - Orlai Produkció. ) S amikor egyszer Nick bejelenti, hogy új, jobb munkahelyre kapott ajánlatot, de az pár ezer kilométerre van, kitör a pánik a nonna-nonnók között: hát az utolsó is itt hagyja őket? Drámai helyzet, amelyet a szerző vígjátéki keretekbe illeszt, és nagyon jól csinálja! Megkezdődnek a machinációk, hogy eltérítsék szándékától a fiatalembert – kerítőkként, például, egy csinos (bár ír lányt, ha már hirtelen olaszt nem találnak) hajtanak fel neki, hátha összejönnek, s a lány unokájukat maradásra bírja.
Az Aradi Kamaraszínház a budapesti Belvárosi Színház produkcióját hozta el Aradra két, keddi és szerdai előadásban, olyan remek színészekkel, mint Benedek Miklós (Nunzio nagyapa), Szabó Éva (Emma nagyanya), Szabó Kimmel Tamás (a főszereplő Nick, aki a narrátor szerepét is betölti), Lázár Kati (Aida nagymama), Lukáts Andor (Frank nagyapa), Cseh Judit (Caitlin – Kati –, a jövendőbelinek kiszemelt fiatal lány). A szerző – az egy Caitlint kivéve – hálás, jól játszható szerepeket írt számukra, és valamennyien éltek a lehetőséggel, a néző benyomása szerint élvezték is, amit, igen jól, csinálnak. A folyon tul italia srl. (Egyébként Cseh Judit mindent megtett, hogy hús-vér színpadi figurát jelenítsen meg. ) A kiváló előadást Znamenák István rendezte, és nevéhez (meg a Szalai Józseféhez) fűződik a viszonylag egyszerű, de tökéletesen funkcionális színpadkép is.
Éppen ezért kerítőnőnek áll és megpróbálja összeboronálni unokáját egy jóravaló ír ápolónővel. Caitlin ( Cseh Judit) és Nick szerelme természetesen alapvetően halálra van ítélve a kikényszeríttet, kellemetlen szituáció miatt. Znamenák István rendezése mindent megtesz azért, hogy a négy nagyszülőt játszó színész-legendákat igazán jó helyzetbe juttassa, hogy öröm legyen nekik a játék. Pécsi Nemzeti Színház. És valóban érezzük is, hogy szeretik ezt a munkát. Jó ezt a négy színészt nézni, akikhez a legtöbb nézőnek már számtalan korábbi előadás emléke kapcsolódik. A Belvárosi Színház látogatói nagyrészt éppen azért fognak jegyet váltani az előadásra, hogy ismét láthassák "a" Benedeket, Lukáts Andort, Lázár Katit és persze Szabó Évát, akinek a hangját valószínűleg még többen ismerik, mint ahányan színházban láthatták. A színészek pedig élvezik a darab humoros fordulatait, mernek komédiázni. Már most, a sajtóbemutatón késznek tűnt az előadás, de nem zárnám ki, hogy egy-egy poénlehetőséget még jobban ki fognak használni a későbbiekben.