1974 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • ~ (gyűjt. kat. ), Maison de la Culture, Rennes (FR) 1975 • Galerie Rencontres, Párizs 1976 • Galerie Rencontres, Párizs (kat. ) • A. R. 2, Musée d'Art Moderne de la Ville de Paris (kat. ) 1978 • Galerie Yvon Lambert, Párizs • Musée de Peinture, Grenoble (FR) (kat. ) 1979, 1981 • Galerie Jolliet, Québec (CA) 1980 • Galerie Yvon Lambert, Párizs 1982, 1984 • Galerie Jolliet, Montreal • Galerie de France, Párizs 1985 • Galerie de France, Párizs • Musée d'Evreux, Ancien Evechê (kat. ) 1989 • Centre d'Arts Contemporains, Orléans 1989-1990 • FRAC Auvergne, Clermont-Ferrand 1992 • Musée de Brou, Bourg-en-Bresse • Galerie de France, Párizs 1994 • Donation Goreli, Musée National d'Art Moderne, Párizs 2001 • Musée de Brou 2005 • Reigl Judit retrospektív kiállítása, Műcsarnok, Budapest 2009 • Reigl Judit: Folyamat, Makláry Fine Arts, Budapest 2010 • A létezés ritmusa - Reigl Judit életmű-kiállítása, Modern és Kortárs Művészeti Központ (MODEM), Debrecen 2014 • Reigl Judit - Űr és extázis • Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest Csoportos [ szerkesztés] 1944 • VII.
Ez ennek a korszaknak a világon az egyik legteljesebb, legszínvonalasabb magángyűjteménye; anyagából – benne Jean Dubuffet, Francis Picabia, Jean Fautrier, Serge Poliakoff, Georges Mathieu, Hans Hartung, Lucio Fontana és Antoni Tápies alkotásaival – többek között a genfi Musée Rath, majd a montpellier-i Musée Fabre rendezett nagyobb kiállítást. Hosszabb múltra tekint vissza az Alapítvány és a rouen-i Musée des Beaux-Arts együttműködése is, aminek keretében a nagyközönség tavaly Hantai Simon ritkán bemutatott korszakából, 1951 és 1962 között született képeiből láthatott itt néhány remek darabot – köztük egy 1957-ben született monumentális méretű festményét –, ebben az évben pedig Reigl Judit képei kerültek a múzeum egyik termének falaira. Reigl Judit: Eclatement című 1956-os festménye a kiállításon Ez a terem egyébként az állandó kiállítás része, és az ott kiállított művek csak a mostani esemény kedvéért hagyták el helyüket. " Ebben a teremben eddig mindig azt éreztem, hogy túl szűk, nincs benne elég levegő, és most Reigl Judit festményeivel egyszerre csak kitárult a tér, élettel, energiával töltődött meg.
2016. 03. 26. Öt párizsi galériában láthatók péntektől Reigl Judit festőművész képei. A Párizs közelében élő magyar származású festőnek az 1954-től 2010-ig terjedő alkotói időszakából több mint hatvan, nagyrészt Franciaországban eddig még soha ki nem állított műve tekinthető meg a Galerie Le Minotaure, a Galerie Antoine Laurentin, a Galerie Anne de Villepoix, a Le Studiolo Galerie de France és a Galerie Alain le Gaillard együttműködésének köszönhetően. Reigl Judit festőművész 1923-ban született Kapuváron, 1950 óta él és dolgozik Franciaországban. Azon ritka magyar származású művészek egyike, aki pályáját 1948 után külföldön folytatta és ott ért el nemzetközi sikereket. Pályatársa, Hantai Simon mellett Reiglt a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon, alkotásait megbecsülik és nagyra értékelik. Festményei a világ legnagyobb és legfontosabb kortárs közgyűjteményeiben, a New York-i Museum of Modern Artban (MoMA), a Metropolitan Múzeumban, a londoni Tate Modernben és a párizsi Pompidou Központban, valamint a budapesti Ludwig Kortárs Művészeti Múzeum, a Nemzeti Galéria vagy a Szépművészeti Múzeum kollekciójában is megtalálhatók.
És ugyan Reiglnek több kiállítása is volt hazánkban, miután 2005-ben a Műcsarnokban életmű-kiállításon ismerkedhetett meg a művészetével a közönség, az élete nagy részében Franciaországban élő művész neve jóval kevésbé került be a köztudatba Magyarországon, mint az itthon élő kortárs festők, Nádler Istvántól kezdve Maurer Dórán és Keserű Ilonán át Bukta Imréig. Reigl Judit ugyan 1950 óta Franciaországban él, a magyar állampolgárságát megtartotta, Kossuth-díjat is kapott, és magyar képzőművészként hivatkoztak rá, de mégis csak évtizedekre kiesett a hazai vérkeringésből. Az is egyértelmű azonban, hogy a pályáján a legnagyobb impulzusok külföldön érték: először még egy olaszországi ösztöndíj alatt, majd később Párizsban, ahol olyan legendás művész vette pártfogásába, mint a szürrealizmus pápája, André Breton. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy idehaza olyan neves festő tanítványa volt a Képzőművészeti Főiskolán, mint Szőnyi István, aki később abban is segített, hogy 1946-ban olaszországi ösztöndíjat kapjon.
Képei belső indíttatásból születtek, s azzal sem törődött soha, hogy amit alkotott, eladható-e. Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott. 1951 és 1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista "automatikus írás" módszerét használták. Híres lett az eksztatikus állapotban készült műveiről. A művésznő egész életét a festészetnek szentelte, soha nem is ment férjhez, hiszen a festészet lett az ő örök szerelme. 1945-ben látta az Európai Iskola kiállítását, megtetszett neki és utána 15 évig absztrakt képeket festett. Párizsban 1954-ben ismerkedett meg André Breton francia íróval, költővel, a szürrealista művészeti irányzat megalapítójával – a német-magyar származású francia festő, Hantai Simon mutatta be őket egymásnak -, akit lenyűgöztek a magyar festőnő alkotásai, a Hasonlíthatatlan gyönyör (Páratlan öröm) című képe váltotta ki a legnagyobb visszhangot. Hatása akkora volt André Bretonra, a "szürrealizmus pápájára", hogy mindjárt kiállítást rendezett neki galériájában.
Láttatja magát, mint a vonatokra graffitizett, olvashatatlan krikszkrakszok. Néznünk kell, ha tetszik, ha nem, ha értjük, ha nem. Tágabb értelemben utalnak a művész teremtő erejére. Mert "saját képére teremtette" az Alkotó, és csak rajta múlik, mit teremt, nem a néző dönt, csupán lehetővé teszi a kommunikációt azzal, hogy befogad. Egy láncszem, nem több. Reigl az önmagáért való művészet kitűnő példája. Szeretem, amiért önkényes, játszik az ecsettel, a színekkel, vagy épp a színtelenséggel. A művek gyermekek, akikből még bármi lehet, és Reigl megengedheti magának, hogy egyes képei sose nőjenek fel. Egyszerre letisztultak és kezdetlegesek: öreg gyerekek – rosszalkodnak, feszegetik a határokat, idegesítenek és untatnak. Ordítanak, de mi nem értjük a nyelvüket, mégis szeretjük őket. Gulisio Tímea Megtekinthető december 14-ig.
Vélemény: A jövőbe látás titkai | Но сразу же об этом пожалел. Mikor kezdődik a hyperopia Вы можете заметить, - продолжал Смит, - что взгляд его устремлен. Milyen gyorsan eshet a látás Ez által fejlődik ki bennük az a zsigeri ösztön, amivel a sejtések és a sejtelmek szintjén fogalmazzák meg mindazt, amit a másik dimenzióval kapcsolatban és a vele szemben állóval érzékelnek. Ez persze nem azt jelenti, hogy minden cigányasszony pontosan is jósol. De sok esetben sokkal pontosabban, mint tenné azt egy más kulturális közegben felnövő ember. Köztük is, mint minden más népcsoport esetében, vannak pontos és kevésbé pontos tisztánlátó emberek. Ébredés utáni jóslás Az ébredés utáni egyperces jóslás aznapra ad tanácsot. Ezt jósolta a vak bolgár jósnő 2022-re - Ripost. Mi a különbség? Hogy egy tisztánlátó mennyire pontos, bárki tesztelheti. Csak pontos kérdéseket kell neki feltenni, és teljesen szkeptikus alapállással megvizsgálni azt, amit mond. Az ebben a körben végzett hiteles vizsgálatok azt mutatják, hogy egészen tévedhetetlen és mindig pontos tisztánlátók nem léteznek.
Boriszt a következő évben, 1943. augusztus 26-án ölték meg a merénylők… 1968 januárjában Vanga folyton Prágát emlegette, és valami akváriumot is mondott, amelyben "őrültek fognak halászgatni". Augusztusban aztán a Varsói Szerződés seregei bevonultak Prágába… A következő évszázadokra több, súlyos katasztrófát jósolt, és volt egy olyan jóslata is, amely bennünket, magyarokat érinthet. 1979-ben ugyanis azt mondta: kétszáz év múlva az emberiség felveszi a kapcsolatot a kozmikus idegenekkel, és ebben a kapcsolatfelvételben a jelek vételét és megfejtését magyarok végzik majd el. A vak bolgár jósnő i u. 1981 elején Vanga ismét politizált, megjósolta, hogy a lengyel Szolidaritás mozgalommal bajok lesznek. "Novemberben ér véget" – mondta, amiben csak két hetet tévedett. 1994-ben megjósolta, hogy Csecsenföldön az oroszok agresszív támadására lehet számítani, amelynek sok ezer áldozata lesz. Ugyanakkor – tette hozzá – ez az esemény is sietteti majd az orosz birodalom széthullását. Igaz, olyasmit is mondott, ami eddig nem valósult meg: szerinte a doni kozákok fellázadnak, és saját államot alapítanak az oroszoktól elvett földön, ez lesz a Doni Kozák Köztársaság… Ki tudja?