Nagy örömömre annyian jelentkeztek - vagy kacérkodtok a jelentkezéssel - és kérdeztek, hogy itt az ideje egy GYIK-nek! Ebben a bejegyzésben tehát a Felszabadító Kreatív írás sal kapcsolatos gyakori kérdéseket fogom összegyűjteni, és természetesen válaszolok is rájuk! :) 1. Mi az a kreatív írás? A kreatív írás angolszász eredetű, de világszerte létező (gyűjtő)fogalom. Olyan írás tanfolyamokat takar, melyekhez nem szükséges előképzettség, viszont azon az elven alapulnak, hogy az írás és alkotás öröme mindenféle akadémikus tanulmány nélkül MINDENKI számára elérhető. Ezek a kurzusok nem ígérik, hogy író leszel vagy írásból fogsz megélni, nem kapsz plecsnit, mint mondjuk egy OKJ-s képzés végén. Viszont a hatásukra felszabadultan alkothatsz, létrehozhatsz bármit, ami Belőled születik, írástechnikát, önismeretet, irodalmat és sok minden egyebet is tanulhatsz, sőt akár még íróvá is válhatsz! ;) 2. Segít, ha komolyabb szándékaim vannak az írással? Autista gyakori kérdések a tv. Persze, hogy igen! Bár játékosság és könnyedség jellemzi őket és arra bátorítanak, hogy merj megszólalni a saját hangodon, a kreatív írás kurzusokat világszerte (főleg) profik tartják.
A szilvesztert a barátainkkal töltöttük, több gyerek is jelen volt, építettek egy nagy sínpályát és tologatták rajtuk a vonatokat. Az én autista fiam is kapcsolódott a játékhoz, csakhogy ő nem kisvonatot tolt, hanem az üveggolyóját görgette a többiekkel a pályán és természetesen remekül szórakozott. Ha akkor és ott azt mondtam volna neki, hogy nézd, itt ez a mozdony, te is azt told a síneken, valószínűleg megtette volna, de az már nem szívből jövő, őszinte játék lett volna a részéről. Autista gyakori kérdések a la. Szülőként hajlamosan vagyunk arra, hogy kijavítsuk azt, amit a gyerekünk nem a megszokott módon csinál. Ebben az esetben viszont egy igen jellemző tünetet fedtem volna el azzal, hogy olyasmit kérek a gyerekemtől, ami nem őszinte. És itt jön a képbe egy olyan paradox, ami a társadalmunkra igen jellemző: arra trenírozzuk a gyereket, hogy a lehető legkevésbé legyen átlagtól eltérő, miközben felnőttként mást se hajtogatunk, csakhogy légy önmagad, vállald fel a hibáidat, merj egyedi lenni és kilógni a sorból! Elvan, mint a befőtt Nekem ikreim vannak, az egyik autizmussal él, a másik neurotipikus – a gyógypedagógiában ez a nem autizmussal elők összefoglaló neve.
Középiskolás korában derült ki, hogy a lányt érdeklik az állatok. Az egyetemen pszichológiát és zoológiát tanult, majd ledoktorált, és a nagyüzemi állattartás szakértője lett. A többihez hasonlóan ez is egy szívhez szóló, megható és elgondolkodtató alkotás, amit érdemes megnézni. A témával Mindent az autizmusról címmel és sztárvendégekkel foglalkozik a Ridikül ma is 17. Autista gyakori kérdések a youtube. 05-kor kezdődő adása a Dunán. A stúdióban beszélget Szendi Szilvi, Rúzsa Magdi és Gömbösné Hideg Viktória, valamint meglepetésvendég is érkezik hozzánk. A legutóbbi adást ezen a linken nézhetjük meg, vagy 21. 35-kor a Duna Worldön és 7. 40-kor a Dunán.
A kezelés során a terapeuta apró mozdulatokkal u. micro manipulációval korrigálja a cr. rendszerben-főleg a koponya és keresztcsont közötti régióban- elhelyezkedő, csontok, szövetek mozgását, segítve ezzel az agyi-gerincvelői folyadék áramlását. Ezáltal javul a szövetek tápanyagellátása és a panaszok enyhülni kezdenek, megszűnnek. Egy kezelés 60 perc, gyerekeknél ez az idő rövidebb, általában 30 és 40 perc közé tehető. Az hogy ki, s mit érzékel a kezelés alatt teljesen individuális. Van az középiskolámban egy autista. Tehetek érte valamit?. Sokan észlelik az agyi-gerincvelő folyadék áramlását, mint hullámzást áthaladni a testben, de a terápia sikeressége nem alapfeltétele a közben átélt érzékelésnek, az ellazult állapot, viszont nagyban hozzájárul az eredményhez. A kezelések hatásai fizikai, mentális, érzelmi síkon is érezhető, s a kezelések hatása összeadódik. Így válik lehetővé, hogy újra összeálljon a rend, testileg, lelkileg, szellemileg, fizikailag egyaránt. A craniosacralis terápiában nincs előre meghatározott kezelési szám. A kezelések száma és gyakorisága egyéntől függő és nagyban befolyásolja páciens problémája, tünetei, azon fennállásának ideje, s nem utolsó sorban a páciens szervezetének reakciókészsége, önkorrekciós képessége.
A tárlat további különlegessége, hogy a személyes emlékeket is tartalmazó képaláírásoknak köszönhetően a látogatók úgy érezhetik, mintha maga André Kertész vezetné őket az eredeti nagyítások között. Árnyék önarckép, Párizs 1927. /1967. © André Kertész Emlékmúzeum, Szigetbecse Ritkán látott képek – a Mai Manó Ház kiállítás-sorozata 2010 nyarán rendezte meg a Magyar Fotográfusok Háza a Ritkán látott képek című kiállítássorozatának első részét, amely a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) kincseiből válogatott. A sorozat elindításával a cél az volt, hogy a magyarországi fotográfiai gyűjteményekben megtalálható és a közönség elé sajnálatosan ritkán kerülő képeket bemutassák. A 2010-es kiállítás sikere után a szervezők biztosak voltak abban, hogy a sorozatot érdemes folytatni. 2012-ben a vidéki múzeumok közgyűjteményeinek fotográfiai anyagaiból mutatták be a magyar fotótörténet ritkán látott remekeit. 2015-ben André Kertész Szigetbecsének adományozott gyűjteménye látható a Mai Manó Ház kiállítótereiben.
Három művész, akit megihlettek André Kertész képei - CAPA BLOG | A Capa Központ blogja "Mindnyájan adósai vagyunk Kertésznek" – mondta a világhírű francia fényképész, Henri Cartier-Bresson. Kertész hatása azonban túlmutat a fotográfia területén, képei más művészeti ágak alkotóit is megihlették. Három olyan művészt mutatunk be, akikre André Kertész fotói hatással voltak: Paul Dermée költő egy verse, Andrzej Stasiuk író egy regényrészlete és Milorad Krstić rendező egy filmkockája mellett az alkotásokat inspiráló képeket, illetve azok történetét is megismerhetitek. Paul Dermée Kertész első párizsi kiállításának meghívóján Paul Dermée (1886–1951) belga költő a fotográfushoz/ról írt verse állt: Kertész, gyermekszem, amelynek minden tekintete az első; meglátja a hazugságokba öltözött nagy meztelen királyt; megijed a Szajna-parton imbolygó, ponyvába burkolódzó kísértetektől; rajongva tekint a képekre, melyeket teljesen ártatlanul tár elénk, három verőfényes szék a Luxembourg-kertben, Mondriannak a lépcsőre nyíló ajtaja; vagy az asztalra, egy pipa mellé dobott szemüveg.
Mindenhol André Kertész 1921-es fotója vetült a tér átlátszó képernyőjére, mintha abban a pillanatban megállt volna az idő, s ezért tévedésnek, tréfának vagy árulásnak tűnne a jelen, mintha anakronizmus és botrány lenne jelenlétem ezeken a helyeken, hiszen a jövőből jöttem, de emiatt cseppet sem vagyok bölcsebb, csak rémültebb. Hipnotizál ennek a képnek a tere, s minden utazásomnak csupán az a célja, hogy végre megtaláljam a kép belsejébe vezető titkos átjárót" – írta a fénykép kapcsán Stasiuk. A fotó valóban Abonyban készült, egészen pontosan 1921. július 19-én. Kertész így emlékezett vissza a kép kapcsán: "…kint az utcán valami gyönyörű hegedülést hallok, kimegyek és ott látom ezt a szegény vak parasztot, aki faluról falura járt a gyerekével. Olyan meghatóan szépen játszott, az arcára volt írva az áhítat, nemcsak játszott, de igazán a lelkét is beleadta. A gép a kezemben volt, rögtön levettem. Az egész egy percig tartott, soha többé nem láttam viszont". Milorad Krstić Milorad Krstić (1952) szlovéniai születésű, szerb származású, 1989 óta Magyarországon élő multimédiás művész 2018-ban megjelent Ruben Brandt, a gyűjtő című filmjében számtalan képzőművészeti utalás található, ugyanakkor néhány fotóművészeti alkotást is megidéz a rendező – köztük André Kertész egyik ikonikus, a Villa című fotóját.
Itt hangzott el Kertész ígérete, hogy a helyreállított épületben kialakított galéria számára félszáz eredeti képet ajándékoz. Elsétáltak a Becsei-tóhoz is, ahol elkészítette utolsó szigetbecsei felvételét. Később az ígért ötven képet még megtoldotta hetvennel, ezt küldte haza Szelényi Károly fotográfussal New Yorkból. 1985. szeptember 29-én New Yorkban meghalt André Kertész. 1987. május 30-án befejeződött az átépítés és megnyílt a szigetbecsei André Kertész Emlékmúzeum, a Makádi út 40. szám alatt. A múzeumot megnyitása után besorolták a megyei múzeumi szervezetbe, ami – valljuk meg – nem vált a Kertész-múzeum hasznára. Nem fejlesztették, nem propagálták kellően – volt egy teremőr, aki takarított is, oszt annyi. 1994-ben az ismét önállóvá vált Szigetbecse önkormányzata vette kezelésébe a múzeumépületet, valamint az ajándékba adott, immár csak egy híján százhúsz Kertész fotót, a New Yorkból ideérkezett bútorokkal, relikviákkal együtt. A múzeum felújításával és emléktábla avatásával emlékeztek meg Kertész születésének százéves évfordulójáról.
André Kertész személyesen válogatott retrospektív tárlata a Capa Központban A magyar származású André Kertész a világ egyik legismertebb fotóművésze. Életművében egy olyan saját univerzumot hozott létre, amelyben megteremtette a modern fotográfiai látásmód formanyelvét. Gyermekkorának nyarait Szigetbecsén töltötte, az itt szerzett élmények nagy hatással voltak rá. Az André Kertész Szigetbecsének ajándékozott képei című kiállítás egyedülálló áttekintés nyújt az életműből. A fényképeket ő maga válogatta élete alkonyán, ajándékul gyermekkora varázslatos élményeket adó településének. A tárlat június 26-án nyílik a Capa Központban, a megnyitó a Múzeumok éjszakája programsorozat részeként látogatható. André Kertész mélyen humanista és személyes, ugyanakkor az egyetemest is magukban hordozó fényképei mindenkihez szólnak. A látás élményét, a fényképezés örömét, a megtalálás varázslatát és a valóság apró csodáit sűrítik magukba. Fényképezőgépével hét évtizeden át készített vizuális naplót, azt fényképezte, ami érdekelte, ami hatott rá: életét, önmagát, társát, barátait, személyes élettereit, az őt körülvevő világot.