): Magyar történettudmány az ezredfordulón. Glatz Ferenc 70. születésnapjára. ELTE Eötvös Kiadó – MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, 2011. 567–575. Háború, kisebbségpolitika, megtorlás: magyarok és szerbek 1941–1945. Élet és Irodalom, 2011. year 55, No. 36 3–4., 12. o. A magyar vagyonok kisajátítása, államosítása Jugoszláviában 1945 után. Eksproprijacija i nacionalizacija mađarske svojine u Jugoslaviji nakon 1945. : A. Sajti, Enikő – Juhász, József – Molnár, Tibor (eds. ): A titói rendszer megszilárdulása a Tisza mentén (1945–1955). Konsolidacija Titovog režima na Potisju (1945–1955) = Hajnal, Jenő (eds. ): A titói jugoszlávia levéltári forrásai 4. Arhivski izvori titove Jugoslavije 4. Zentai Történelmi Levéltár, Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltára, Zenta=Senta, Szeged=Segedin, 2013.. 133–159., 327–354. "A nemzeti lelkiismeret őrállója". Cseres Tibor: Hideg napok és a "még hidegebb napok". Forrás, year 47. 2015. A. Sajti Enikő: Impériumváltások, revízió, kisebbség (Napvilág Kiadó, 2004) - antikvarium.hu. 97–106. "A mai napon megszűnt a szabadság szeplőtlen fogantatása. "
A Kádár-rendszer után több pályatársával együtt hirtelen "pártatlan" és "független" történésszé váltak, de publikációik mindmáig arra irányulnak, hogy a magyar történelmet deheroizálják. A kommentelés átemenetileg kikapcsolva. Az eddigi hozzászólások megvannak, csak nem látszanak.
= Nemzetiségi füzetek 6., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1984. Délvidék 1941–1944. A magyar kormányok délszláv politikája. Kossuth Kiadó, Budapest, 1987. ISBN 963 09 3078 1 Josip Broz Tito. (Polonyi Péter: Mao Ce-tung) Fekete-fehér. Pannonica Kiadó, 2000, 163–307. pp. ISBN 963 9252 24 7 Hungarians in the Voivodina 1918–1947 = Atlantic Studies on Society in Change No. 110. Highland Lakes, New Jersey, 2003. (ford. : Brian Mc Lean) ISBN 0-88033-522-X Impériumváltások, revízió, kisebbség. Magyarok a Délvidéken 1918–1947. Napvilág Kiadó, Budapest, 2004. ISBN 963 9350 37 0 Bűntudat és győztes fölény. Magyarország, Jugoszlávia és a délvidéki magyarok. A. Sajti Enikő: Székely telepítés és nemzetiségpolitika a Bácskában - 1941 (*11). Szeged, 2010. ISBN 978-963-482-974-4 Mađari u Vojvodini 1918–1947. Izdavački zavod Forum, Novi Sad, 2010. ISBN 978-86-323-0799-5 Kisebbségpolitika és társadalomszervezés. Várady Imre (1867–1959) bánáti magyar politikus iratai. Forum Könyvkiadó, 2016. ISBN 978-86-323-0966-1 References [ edit] Bibliography [ edit] "Enikő A. Sajti". Hungarian Doctoral Council.
fekete-győr andrás momentum aréna Infostart / InfoRádió 2021. február 3. 18:05 A Momentum elnöke volt szerdán az InfoRádió Aréna című műsorának a vendége. A baloldal továbbra is azon van, hogy belesodorja hazánkat a háborúba | Demokrata. A beszélgetést itt újra meg tudja nézni és hallgatni: Élő adás Nyitókép: MTI Fotó: Mónus Márton Kezdőlap Belföld Fekete-Győr András interjúja az Arénában Ezt olvasta már? × A címlapról ajánljuk InfoRádió élőben – az interneten is! Hallgassa online az ország egyetlen hírrádióját, elő adás és rengeteg podcast egyetlen kattintással.... Váratlan Gazprom-kivonulás Németországból A németen kívül az osztrák gázszállítást is érintheti a lépés, ami az iparági elemzőket... Megmentik a libegő aljában sínylődő ikonikus "ezreseket" Az új Közlekedési Múzeum új állandó kiállításában fognak helyet kapni.... Alvászavar: a kellemetlen hatások csak a kezdetet jelentik A felnőtt lakosság nagyjából fele legalább egyszer megtapasztalta már a rövid ideig tartó álmatlanságot... Két telitalálatos is volt az ötös lottón A Szerencsejáték Zrt.
Németh Gyöngyvér az Azonnali kérdésére azt is elmondta, hogy ennek megfelelően a Momentum nem fogja bojkottálni a Partizánt a jövőben, ez fel sem merült a pártban, és "nagyon tiszteljük a munkájukat, mert hiánypótló, amit csinálnak". NYITÓKÉP: Fekete-Győr András a Partizán-interjú közben. Partizán / YouTube
Ezt akarták feledtetni a baloldal jelöltje mellé rendelt kampányemberek – de sikertelenül. A baloldali miniszterelnök-jelölt fél percen belül hibázott, még a háború kitörésének napját sem tudta helyesen felolvasni a súgógépről, hiszen Putyin február 24-én és nem 25-én támadta meg Ukrajnát. A baloldal jelöltjének nem véletlenül adták a szájába, hogy béke kell, többször is olyan kijelentést tett ugyanis, amely veszélyeztette Magyarország biztonságát és a határon túli magyarokét is. A baloldali aktivistának, Gulyás Mártonnak adott interjújában Márki-Zay azt mondta, hogy "ha a NATO úgy dönt", akkor akár katonákat is küldene Ukrajnába. Fekete-Győr András válaszolt kérdéseinkre a Kampányjáróban - Blikk. "Mindent, amit a NATO szövetségi rendszere megenged, azt nagyon szívesen segítenénk. Nyilván, itt Magyarország, azért valljuk be... hogyha nem Putyin ügynökeként működne Magyarország, akkor természetes, hogy a NATO tagjaként, minden módon, amit a NATO eldönt azon belül a szövetség keretein belül, mindenféle segítséget megadhat Ukrajnának – mondta Márki-Zay Péter, világossá téve, hogy nem a magyar érdekeket követné.
"Nem tudom" – így kezdte a Momentum-elnök válaszainak jelentős részét ebben az ominózus, vágott interjúban. Az interjúban szóba került, hogy a Momentum korábban élesen bírálta azokat az ellenzéki pártokat, amikkel az összefogás keretében szövetségre lépett. Fekete-Győrnek nem sikerült meggyőzően közös nevezőre hoznia pártja korábbi, az ellenzék leváltását is követelő álláspontját a hatpárti összefogással, és azt is kimondta, hogy pártjának az ellenzéki összefogással fel kellett adnia az identitásának egy részét. Veszélybe sodorná a magyarokat az orosz–ukrán háború idején a baloldal | Mandiner. Fekete-Győr az interjúban nem tudta elmondani, hogy pontosan miért távozott a párt korábbi elnökségi tagja, Pottondy Edina, hogy szerinte milyen lesz a posztorbáni Fidesz, amellyel már nem zárta ki az együttműködést, vagy hogy mit jelent az, hogy egységesült ellenzék. Ahogy azt sem, hogy meddig tart majd az összefogás, vagy hogy miért nincs a Városházán antikorrupciós forródrót, amit a Momentum ígért. A "felcsúti per" néven elhíresült elszámoltatási ígéret kapcsán szintén nem volt világos, hogy Fekete-Győr mit kezdene például Mészáros Lőrinc hatalmas cégbirodalmával, és az ezeknél a cégeknél dolgozó munkavállalók tömegével.
A baloldal miniszterelnök-jelöltje korábban több olyan kijelentést tett, amely súlyosan veszélyezteti Magyarország érdekeit, belesodorná a háborúba – írja a lap. Márki-Zay Péter kedd délutáni facebookos bejelentkezését elemzi a Mediaworks Hírcentrum alapján az Origó, amely szerint a baloldali miniszterelnök-jelölt súgógépről olvasott fel akadozva egy szöveget, amelyet nyilvánvalóan mások írtak meg számára. A politikus korábban fegyverszállítást, katonákat, Oroszország elleni szigorú szankciókat emlegetett, a kárpátaljaiakat pedig Fidesz-szavazó oroszbarátnak és zombihadseregnek nevezte. Ezek után még a baloldali közvélemény-kutató intézetek is a baloldal és Márki-Zay népszerűségének teljes összeomlását mutatták. A legutolsó döfés az volt, amikor kiderült, a vidéki szavazók körében nem hogy Karácsony Gergely, de még Fekete-Győr András is kevésbé elutasított, mint Gyurcsány jelöltje. Nem a magyar érdekeket követné Márki-Zay korábban azt mondta, akár katonákat is küldene Ukrajnába, ha a NATO-kéri, a baloldal több politikusával együtt pedig többször kiállt a fegyverszállítások mellett.
"Szövetségeseink soraiban vannak nyugdíjazandó elemek. Ezeket nyugdíjazni kell. Az időzítés a kérdés csupán. " "Felelősségünk tehát nagy, hogy verjük az asztalt, ha problémát látunk. Meg is tesszük. " A büntetőperben érintett Czeglédy Csaba VII. kerületi szerződtetésével kapcsolatban: "Még nem tudjuk, a DK képes lesz-e belátni az ordas nagy hibát, amelyet ebben az ügyben elkövetett. " "Azt viszont be kellett látnunk, hogy egyszerre nem lehet a Fideszt és az óbaloldalt is leváltani. " "Tudok jó pár példát említeni, amikor momentumosok kiszorítottak az önkormányzatokból vállalhatatlan figurákat. " Konkrét példaként Terézvárosból Hatvani Csabát és Csepelről Szenteczky Jánost említette. "Vannak itt skalpok szép számmal, csak sokan nem tudnak róluk. "
Egy kérdésre megerősítette, amit a NATO tesz, azt kell tennie a magyar kormánynak, a szövetség közös döntéseit kell végrehajtsa Magyarország is. Tehát, hogyha a NATO úgy dönt, hogy akár fegyverekkel is támogatja Ukrajnát, akkor természetesen ezt mi is támogatni fogjuk" – fogalmazott. Márki-Zay Péter szerint azt a valótlanságot terjesztették, hogy magyar fiatalokat akarnak háborús zónába küldeni, majd hazugságnak nevezte a vele kapcsolatban megjelent sajtóhíreket az orosz nagykövetség előtt megtartott ellenzéki tüntetésen. Arról azonban nem tett említést a hallgatóságának, hogy épp ő volt az, aki a magyar katonák lehetséges háborúba indításáról beszélt. Egy német lapnak is beszélt a baloldal miniszterelnök-jelöltje a fegyverszállításról Majd egy német lapnak kijelentette, hogy akár fegyvert is szállítana Ukrajnába. A fegyverszállításokat is támogatnám, amennyiben a NATO és az EU így döntene. Mindig a közös döntéseket követnénk" – jelentette ki a der Tagesspiegelnek. Erről ide kattintva olvashat bővebben.