kerületben élőknek. Úgy, ahogy ezt már többször is jelezték a képviselő-testület ülésein vagy más nyilvános fórumon" – áll a szövegben. A DK-s polgármester azzal indokolta a lobbi szükségességét, hogy a kormány elvonja a kerületektől a gépjárműadót, és megemeli a szolidaritási hozzájárulást, ezek miatt 4, 9 milliárd forinttal kevesebb pénzből tud gazdálkodni a következő négy évben, ami miatt még kevesebb pénz jut hasonló fejlesztésekre úgy, hogy Tarlós István főpolgármestersége alatt "egyetlen centiméternyi fővárosi útfelújítási támogatást sem kaptak". "Ez nem szándékos kitolás, ők mondták, hogy segítik a kerület fejlődését, Gulyás miniszter úrnál van ötmilliárd forint erre, és ő dönthet mindenféle szabály mellőzésével. Miután ők vannak becsatornázva a Fideszhez, nagyobb esélyét látom, hogy ha ők lobbiznak, fel lesznek újítva az utak" – mondta a Cserdiné Németh Angéla, aki a kerület augusztus 25-i rendkívüli ülésen tervezi napirendre venni az előterjesztést. © Túry Gergely Elmondása szerint több kritikus útszakasz is van, de csak öt fideszes képviselő van az önkormányzatban, így Bakos Mária Magdolna a Deák utca és az Eötvös utca, Csonka László a Zsókavár utca, a frakcióvezető Lehoczki Ádám az Erdőkerülő utca, Mihály Zoltánné a Rákos út, Szalay Kornél Géza pedig a Pozsony utca felújításáért kell, hogy lobbizzon Gulyásnál.
Ezért azt követeli a kormánytól, tette hozzá, hogy az ország és Erzsébetváros lakóit csak az EMA által bevizsgált és biztonságosnak talált oltóanyaggal oltsák. "Senki életével, biztonságával nem lehet játszani" – hangoztatta. Forrás: MTI
Kiss László Kiss László III. kerületi polgármester arról beszélt: a kormány megszorításai ellenére a kerület is kiveszi a részét a járvány elleni védekezésből, és nem hagyják szó nélkül, hogy a kormány az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinával oltaná a kerületben élőket, mert, mint fogalmazott az "Óbuda- Békásmegyeren élők is megérdemlik a biztonságot". László Imre László Imre, a XI. kerület vezetője polgármesterként és orvosként arról beszélt, csak és kizárólag az EMA által jóváhagyott vakcinákban lehet bízni. Nem lehet az emberek életét, egészségét kockáztatni azért, mert a kormány a járványt kezdete óta felelőtlenül, kapkodva, nemtörődöm módon kezeli – jelentette ki. Hozzátette: "a magyar embernek is jár" a bevizsgált, ismert és jóváhagyott vakcina, az egészségügyi dolgozóknak pedig a megbecsülés. Niedermüller Péter Niedermüller Péter, a VII. kerület vezetője arról beszélt, Erzsébetvárost is mélyen megrázták a koronavírus-járvány kövtkezményei. Véleménye szerint "a kormány teljesen zavaros kommunikációja végtelenségig elbizonytalanította az embereket", senkit nem lehet arra kényszeríteni, hogy bevizsgálatlan, kínai vakcinával oltsák be, az oltásból nem lehet politikát csinálni.
Sajnos nem sikerült nyerni, de kompenzációs listán két helyet kaptunk, ugyanannyit, mint az MSZP. A Fidesz-KDNP totális győzelmet aratott a kerületben és a polgármesteri címet is elhozta, sajnálatos módon a baloldalon történt, előbb említett, pártszakadás miatt. Ellenzéki képviselőként ismét a Közoktatási, Közművelődési, Egészségügyi és Sport Bizottság alelnöke lettem. Kemény négy év volt ellenzékben, ráadásul úgy, hogy az előző 15-20 év szerintük rossz gyakorlatát minden testületi ülésen megkaptuk. 2014-ben a baloldali és liberális pártok, valamint civil szervezetek, különösen a RÁTE összefogása révén, valamint Hajdu László, DK által indított polgármesterrel az élen újra tudtunk győzni a kerületben, bár többsége nem volt egyik oldalnak sem. Polgármester úrnak komoly kompromisszumkészsége vezetett el odáig, hogy 2014-ben listán bejutott képviselőként alpolgármesternek választott a Képviselő – testület. Természetesen a szociális területért, az ifjúságpolitikáért, a nemzetiségekért, a testvérvárosi kapcsolatokért voltam felelős.
A Media1 elsődlegesen médiával, nyilvánossággal foglalkozó, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnál regisztrált digitális sajtótermék, ahol a televíziók, a rádiók, a nyomtatott sajtó, az online és a mobil média világának aktualitásairól olvashat. Ezenkívül helyszíni tudósításokkal, interjúkkal és időnként oknyomozásokkal jövünk. Van rádió- illetve podcastos műsorunk is.
Jó író az is, aki az élményt, ezt a nagy semmit, úgy éli meg, mint az élő ember a valóságos élményt; de a nagy író, a zseni csak az, aki az irodalmi élményt meg tudja életni az olvasójával. Ignotus írta egyszer, hogy már nem fiatal ember, nem fél semmitől és le meri írni, hogy csak a zseninek van létjogosultsága, a tehetségnek nem. Ez a vérengző igazság fájdalmas, szükséges, nagy igazság. A szerencse csak az, hogy az élet - az irodalmi élet csakúgy, mint a másik - automatikusan födi be hamuval és porral a tucatélményt, a tucatembert, a tucatkönyvet és a tucatéletet. A zseni, a zseni... ki találkozott már, úgy értem, szemtől szembe, ki találkozott közülünk vele? Milyen az arca, milyenek a kezei? Van-e atmoszférája, amit megérez, aki körébe lép, erő áramlik-e belőle, ami gyógyít és megüt, ha a kezét fogod? Vörösmarty Mihály: Liszt Ferenchez : hungarianliterature. Még nem találkoztam zsenivel. De néha megütött valami, és néha erőt éreztem, ami gyógyított: ha találkoztam, itt-ott, egy-két, nagyon ritka, tisztességes emberrel. Az egyik talán még író is volt közülük.
Telek jutnak eszembe, telek, régi, kemény, csillagos telek, murijáró szép falusi utcák, deres bajszok s nagy piros fülek. Parasztszagu éjféli misék, mennyi süllyedt, jámbor semmiség, nagykendőbe bagyulált cselédek, cukorbundás házak, tejes ég. Bocsmód, még mint egész csöpp gyerek, Pesten is átbujtam egy telet. Csillagok és lámpák kavarodtak, félelmes volt a sok emelet. Nappal kezdődtek az éjszakák, csilingelt és búgott a világ, cicázott az ablakok viszfénye: Mikulás ment a hátsó gangon át. Később, kisvárosi zsúrokon, mikor összejött a sok rokon, lányokat kellett hazakisérni s én hallgattam az egész uton. De másnap, mint röpülő-cipős Merkur, versre lengtem a csipős ködben a magányos jégen - mit ma nemcsak lábam, de szivem se győz. Ó teleim, gyermeteg telek! mily bolondul elfeledtelek. Úgy megfakultatok, mint a gyöngy ha nem ringatja eleven meleg. Némelyik már, mint egy szertehullt láncnak szeme, halkan elgurult... [1806] Kazinczy Ferenc: Magyarázó jegyzések a Csokonai sírköve iránt tett jelentésre : hungarianliterature. Pedig amint fogy-fogy a jövendő, egyre-egyre drágább lesz a mult.
Lessing egyvalahol Hamburgi dramaturgiájában azt a tanácsot adja az íróknak, hogy tartsák illetlennek a magok érdemekhez, apróságos magyarázatokra ereszkedni, olvasóikat képzeljék tanultabbaknak, mint amilyenek, s bízzák önmagokra, hogy amit nem értenek, hányják fel könyveikben, vagy kérdjék meg mástól. A tanács jó s meg kell vallani, hogy ha meg nem értettetni nagy baj is, és még nagyobb félreértettetni: viszont az is baj, midőn az író arra kényszeríttetik, hogy a maga szférájából lépjen ki, s tegyen cicerónei szolgálatokat. Rokon értelmű szavak (szinonimák). Azonban az igazán humánus művész kész felejteni artisztai büszkeségét, s örömest lép elő a nézés végett kitett vászon mögül, valamikor látja, hogy a jámbor nézőnek szüksége van útmutatóra; sőt néha a mentegetőzést s a védelmező magyarázatokat is pirulás s megítéltetéstől való tartalék nélkül teszi, mert tudja, hogy midőn maga mellett szól, akkor a mesterség szeretetét gyarapítja. Vannak esetek, amelyekben élesen szólani s csatába ereszkedni sem illetlen; avagy nem az esik-e megyéink és országunk gyűlésein?
Azon jussát, hogy kiki a maga szemével láthasson, meg kell hagyni mindennek; az igen is becses elsőségünk. De bárcsak azok, akik nem aszerint látnak, mint mindnyájan mások, vagy ami még jobb, a jószeműek, meggondolnák, hogy a sárgaság kórja is a maga szemével lát, és mégis hibásan lát, s nevetségnek-e, vagy csak szánakozásnak tárgyává lészen, midőn másokkal ellenkezik, és azt vitatja, hogy amit ezek fehérnek mondanak, az sárga, és ami nekik kéknek látszik, az zöld; és így a mások kárhoztatásában s oktatásában ne volnának oly felette serények. Az író szintúgy hibázhat, mint a kritikus: de miért ne hibázhatna a kritikus is, valamint az író? kivált midőn azt lehet, sőt kell feltenni, hogy az író, aki magát a mesterségben - annyira amennyire! - gyakorlotta, jobban érti azt, mint a kritikus, hanemha szoros stúdiumává tette az író mesterségét ez is. Mit vesztett a hazai literatúra Csokonainak korai halála által, kevés ember érzi inkább nálamnál; kevés sajnálja ezt jobban nálamnál, hacsak úgy tekintem is, mint embert.
Ez az igazság, ez a kényszer az igazságra, a legbonyolultabb, legfájdalmasabb és legtitokzatosabb életfolyamat, az istenvággyal egyforma tétel akkordja a léleknek. Ez így leírva a Kolumbus tojásánál is banálisabban egyszerű. Kívülről felfogni, vagy méltányolni nem is lehet, mindenkinek a maga bőrén kell egyszer eljutni idáig. Az író legyen egyszer és igaz. Ne másszon a falra, és ne riszálja magát, mint egy utcai leány, ne szolgáljon ki semmilyen ízlést, ne kínálkozzon föl senkinek, amikor ír. Az "egyénisége"? Az "ő hangja", amit ezer közül is meg lehet ismerni? Hunyja be a szemét, felejtsen el mindent, amit valaha is olvasott (csak a cafrangot és az idegent fogja elfelejteni, mert ami rokon és vér az ő véréből, az már úgyis benne van, s az jól van úgy), s figyeljen önmagába, és meg fogja találni a hangját, ami az övé, csak az övé, és meg lehet ismerni ezer közül is. Ha igazán író, nem is tévesztheti el soha a maga hangját. Nem hiszem, hogy az emberek jó írói valaha is sokáig kínlódtak volna, míg "megtalálták magukat", hogy egy igazán nagy írónak technikai megoldási problémái akadnának huzamosabb ideig az első fejlődésen túl.
Bizonyos fegyelmezettség magával hozza, hogy az író, megfelelő írói érettsége idejében, rendszeresen tud dolgozni, s nem zavarja már semmi. Ez így van, hiába, ezen semmiféle nyafogás, kifogás nem segít. Az író a kifejezést mindig meg tudja oldani, ha tisztességes, egyszerű, őszinte technikával dolgozik, s akkor könnyű és természetes a munkája. Az a minimális transz, amit egy fellengzősebb időben "ihlet"-nek neveztek, szinte mechanikusan áll el a koncentráció óráiban, s nem egyéb, mint fokozottabb életérzés a munkával szemben. III. Az író a kifejezést mindig meg tudja oldani... ha csakugyan van is mit kifejeznie. Az író élménye nem titokzatosabb, mint az élő élmény; a feltételei, az intenzitása egyformák azzal. Kár a nyakunkat csavarni, kár ugrálni, erőlködni: nem lesz abból semmi. Ki kell menni az utcára, vagy lefeküdni otthon, aludni, elélni évekig egy szó nélkül, s talán egy hét alatt lármásan beélni az életet: csak mindig résen lenni, mert hátha történik valami. Az ember az élménnyel a sors jóvoltából jut viszonyba, de az író élménye öntudatos: ebben különbözik.