Céginformációk Adatvédelmi nyilatkozat Adatvédelmi beállítások módosítása ¹ Népszerű: A kiemelt termékek olyan gondosan kiválasztott termékek, amelyek véleményünk szerint nagy eséllyel válhatnak felhasználóink igazi kedvenceivé. Nemcsak kategóriájukban tartoznak a legnépszerűbbek közé, hanem megfelelnek a csapatunk által meghatározott és rendszeresen ellenőrzött minőségi kritériumoknak is. Cserébe partnereink magasabb ellenszolgáltatással jutalmazzák ezt a szolgáltatást.
De megtalálható még a kínálatukban a Guess Guess, Guess Guess Night, a Guess Night Access, valamint a 2011-ben bemutatott Guess Seductive Homme illatok is. A weboldalon megvásárolható parfümök mindegyike EDT, méretüket tekintve pedig 50 és 75 milliliteres kiszerelésűek. Ha a hölgyek szeretnék meglepni egy igazán különleges illattal a férfi ismerőseik valamelyikét, a Guess márka férfi parfümjeivel biztosan sikert aratnak. A termékek ráadásul díszcsomagolásban is megrendelhetőek, így lesz a parfümből egy igazán kiváló meglepetés. Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre! Feliratkozás Zöldítsük együtt a netet! Guess férfi testápoló - Most akár 18% kedvezmény Guess parfümökre!. Segítsd a zöld irányítű munkáját! Támogatás
Itt a vége, fuss el véle! Frissítve 2015. szeptember 29. 21:44 Publikálva 2015. 15:12 A Dragon Age: Inquisition eddigi kiegészítői, a Jaws of Hakkon, illetve a The Descent tulajdonképpen semmit nem adtak hozzá a játékhoz. Persze, mindkettő 8-9 órányi extra hentelést kínált, a Hakkon ráadásul egy igen szépen megalkotott terepen, de történet és karakterek terén egyik sem volt előrelépés. Az inkvizíció útjának végét jelentő Tresspasser viszont más indíttatásból készült: ez egy epilógus, amely lezárja a harmadik Dragon Age történetét, és felvillantja a negyedik rész alapvető konfliktusait. És ha csak ezt nézzük, sikeres is lett. A Tresspasser két évvel indul az alapjáték vége, Corypheus démonkirály legyőzése után. Amennyiben a kastélyunkban levő térképen a küldetés ikonjára kattintunk, meg is kapjuk a figyelmeztetést: ezt követően máshová már nem tudunk ellátogatni, azaz véget ér az utazásunk. Két év alatt mindenesetre nem sok változás történt életünkben, hacsak azt nem tekintjük, hogy egykori társaink – romantikus partnerünket néhány esetben leszámítva – szétszéledtek a világban.
Bár a PC-s kezelőfelület bonyolultnak tűnhet, a harcok általában igen egyszerűek - a főellenségek is csak hihetetlen életerejükkel okoznak gondot. [+] A fegyvergyártás- és fejlesztés hihetetlen bővítésen ment át, szinte szédítő mennyiségű nyersanyagot szedhetünk össze és ez, kombinálva a különféle rúnákkal már-már lehengerlően sok lehetőséget jelent, nem lennék meglepve, ha néhányan teljességgel ki is hagynák a játék ezen részét. Komolyan, több órába telhet összeszedni a legjobb alapanyagokat egy jobb fegyverhez, páncélhoz, a végeredmény pedig nem is feltétlenül jobb, mint az a fegyver, ami a legutóbb levert huszadrangú démonból esett ki. Mindenesetre aki szeret szöszölni a részletekkel, annak az Inquisition nagy élmény lesz, hisz – amúgy sokszor hasznos – hátasaink között ugyanúgy lehet válogatni, mint ahogy az erődünk berendezését is módosíthatjuk. Az inkvizíciót magát is fejleszthetjük a megoldott ügyekkel, megszerzett ereklyékkel, és minden szintlépéskor itt is valami extra előnyt választhatunk magunknak.
Az inkvizíció afféle jótékony békefenntartó szervezetté nőtte ki magát, a környező birodalmak legnagyobb aggodalmára. Ferelden egyenesen feloszlatná a direkt a végveszély miatt életre hívott szervezetet, Orlais megelégedne a kézi irányítás bevezetésével. A tárgyalások abban a Téli Palotában zajlanak, ahol dúl a nyár, és amit az alapjátékban is bejárhattunk. Solas kivételével minden régi ismerős visszatér, még azok is, akik ilyen-olyan okból kifolyólag elhagyták társaságunkat. Mindenki kap két hosszabb beszélgetést, amelyek közül az egyikhez még egyedi animációkat készítettek a fejlesztők. Ez persze a többi DLC-hez képest kellemes előrelépés, ám e jelenetek mégsem sikerültek igazán szórakoztatóra; Sera kínos jelenete, Cole rövid elrendezése vagy a humorosnak szánt wellnessezés Viviannel mind-mind rosszul sülnek el. Még jó, hogy Varric-re és Iron Bullra lehet számítani. Az elmúlt két év eseményeit társaink szemszögéből amúgy kicsit igénytelen módon, papírfecnik összegyűjtésével ismerhetjük meg… A sajnos tehát viszonylag hamar elintézhető csapatépítés után alig kezdődne el a nagy megbeszélés, ahol majd eldől a világ sorsa, amikor minden felborul.
Hirdetés Kard ki kard, varázslat ki varázslat Noha a játék sokkal nagyobb világot, sokkal epikusabb küldetést kapott, meglepően kevés dolog változott a játékmenet terén az elődhöz képest. Továbbra is négyfős csapatunkkal kolbászolunk fagyban és hőségben, ősi templomban és nagyvárosban. A beszélgetések menetét az ismerős, hat részre osztott körikonnal vezérelhetjük, a csaták nagy részében pedig elég az automata támadást és néhány kombót, varázslatot használni. Ismételten három kaszt – harcos, varázsló és újat, valamint tőröket használó rogue – áll rendelkezésünkre, akiket szintlépés esetén egyszerűcske képességfák útján fejleszthetünk. Az egyik újítás, hogy a Diablo 3 mintájára a képességek és mágiák az épp aktuálisan forgatott fegyver sebzését veszik alapul, így a legelső tűzgolyónk még a játék végén is hatásos lesz, feltéve persze, hogy valami bitang jó varázsbotot használunk. A másik mélyrehatóbb hatású: nincs már gyógyító varázslat a játékban – akár csatában vagyunk, akár azon kívül, kizárólag gyógyitallal tudjuk magunkat jobb állapotba hozni.
Gyakorlatilag minden, eltérő designt kapott szinten az a feladatunk, hogy eljussunk a lejjebb vezető lépcsőkig vagy liftig. Közben persze rengeteget kell küzdeni, másra viszont nem nagyon lesz szükség. Nemhogy döntési helyzet nincs a játékban, de párbeszéd is csak néhány alkalommal – társainknak alig néhány mondat jut, még Varric sem kapott ennél több szöveget, hiába vagyunk törpék közt. A DAI mellékküldetései nagy átlagban nem voltak egyediek – de amikor semmi ilyesmit nem kap az ember, még ezeket is visszasírja; itt legfeljebb könyveket, leveleket, kupákat és fogaskerekeket lehet gyűjteni, mint valami N64-es Rare-játékban. Nekem az is csalódást okozott, hogy még ha 27. szintű karakterem nem is lépett szintet, speciális képességet sem tanult és felszerelést sem találtam neki. Néhány páncél-tervrajzot tudtam csak hasznosítani, a többi cucc ment a boltba vagy az egyedi cuccokat gyűjtő ládámba. Maga a történet, a mélyben rejtőző titok akár érdekes is lehetett volna, ha nem öt mondattal, egy válaszokat nem adó epilógussal, és egy ezt követő rejtélyes üzenettel próbálták volna meg prezentálni.
A történetre nem lehet panaszunk, kiválóan ágyaz meg a rengeteg lehetőséggel kecsegtető, változatos játékmenetnek és emellett sok régi ismerőssel is találkozni fogunk. Az alap játékelemek ismerősek lesznek az előző részek és az RPG stílus rajongóinak. Ismét sok beszélgetésben, karakterfejlesztésben, tárgyrendezgetésben és természetesen harcban lesz részünk. A kezdőterepen rögtön bele is melegedhetünk a diskurzusokba, amelyek különösen a társainkkal folytatva lesznek érdekesek. Az eddig megismert BioWare játékokhoz hasonlóan ezúttal is fontos a rokonszenv építése, és bizony most is lehet románcokat kialakítani a velünk együtt harcoló karakterekkel. Az inkvizíció egyik vezető egyéneként nagyon fontos befolyásunk növelése, amelyet számos módon érhetünk el. Az erődünkben fellelhető stratégiai asztalon ügynököket küldhetünk ki különböző küldetésekre, de befolyást növelhetünk ellenséges erődök elfoglalásával és különböző küldetések teljesítésével is. A küldetések során rengeteg kemény döntést kell meghoznunk, amelyekkel életek sorsáról kell döntenünk.
A leghatékonyabb mágia, mint mindig, ezúttal is a fagyasztás. [+] Noha ellenfélből minden zóna tartalmaz néhány újoncot, a harcok, hacsak rögtön nem nehéz szinten vágunk neki a csatának, nem okoznak sok fejtörést. Ráadásul legyen szó akár fölénk tornyosuló kapafogú óriásról, vörösen izzó tűzdémonról vagy éppen egyszeri banditáról, sosem kell igazán harcmodorunkon változtatni. Oké, a lángoló, pokoli lényeket nyilván fagyasztani érdemes, de ennél mélyebb dolgokra nem igazán számíthatunk Az időleállítós, felső nézetet használó taktikai képernyő ezúttal minden platformon elérhető, ám ezt csak normál fokozat felett lesz kötelező használni; ilyenkor már nem mindegy, hogy melyik karakterünk hogy helyezkedik, kit támad, illetve, hogy mikor és kire sütjük el a lassító és bénító varázslatokat. A harcokban három társunkat irányító mesterséges intelligencia ugyanis nem igazán taktikai érzékéről lesz emlékezetes – bár ismét lehet egyszerűbb kondíciókat és parancsokat kijelölni nekik, amivel azért egész jól gatyába rázhatjuk őket.