A DNSLeak javítása az Ubuntu 17-ben Hogyan tilthatom le a systemd-resolved-et az Ubuntu 17. 04-ben? Letiltása a systemctl disable nem működött, úgy tűnik, hogy a szolgáltatást újraindította (a Networkmanager? ) 15 A systemd-resolved nemcsak nagy, de meg is töri a dns felbontásának működését azzal, hogy nem mindig próbálja megoldani a kliens konfigurációjában megadott dns szerverek sorrendjét. Ha egy szerver nem oldja meg a tartományt, akkor a lista következője kerül a tetejére (Poettering hívja ezt a "memóriát"). A részletekért lásd ezt a szálat. 8 megkerüli az iptables szabályokat is, ami szörnyű ötlet. Ez a módszer az Ubuntu 17. 04 (Zesty), 17. Hogyan lehet elindítani / leállítani az iptables programot? | HOW 2022. 10 (Artful), 18. 04 (Bionic), 18. 10 (Cosmic), 19. 04 (Disco) és 20. 04 (Focal) kiadásain működik: Tiltsa le és állítsa le a systemd által megoldott szolgáltatást: sudo systemctl disable systemd-resolved sudo systemctl stop systemd-resolved Ezután tegye a következő sort a [main] szakasza /etc/NetworkManager/: dns=default Törölje a symlinket /etc/ rm /etc/ Indítsa újra a NetworkManager alkalmazást sudo systemctl restart NetworkManager Ne feledje, hogy a systemd-resolvd letiltása egyes felhasználók számára megszakíthatja a névfeloldást a VPN-ben.
sudo ufw allow 22 / tcp (Csak TCP forgalmat engedélyez ezen a porton. ) sudo ufw allow ssh (A rendszeren található / etc / services fájlt ellenőrzi az SSH által igényelt port számára, és engedélyezi azt. Ebben a fájlban sok általános szolgáltatás szerepel. ) Az Ufw feltételezi, hogy be szeretné állítani a bejövő forgalom szabályát, de megadhat irányt is. Például a kimenő SSH forgalom blokkolásához futtassa a következő parancsot: sudo ufw elutasítja az ssh-t A létrehozott szabályokat a következő paranccsal tekintheti meg: sudo ufw állapot Szabály törléséhez adja hozzá a törlés szót a szabály elé. Például a kimenő ssh forgalom elutasításának leállításához futtassa a következő parancsot: sudo ufw törölje az ssh elutasítását Az Ufw szintaxisa meglehetősen összetett szabályokat tesz lehetővé. Ez a szabály például megtagadja a TCP-forgalmat az IP 12. 34. 56. 78-tól a helyi rendszer 22. portjáig: sudo ufw tagadja a proto tcp-t 12. 78-tól bármelyik 22-es portig A tűzfal alapértelmezett állapotának visszaállításához futtassa a következő parancsot: sudo ufw reset Alkalmazásprofilok Néhány alkalmazás, amelyhez nyílt portok szükségesek, ufw profilokkal rendelkeznek, hogy ezt még könnyebbé tegyék.
Van némi szépség a systemd-ben, nem minden rossz, de ami igazán rossz, az a dokumentáció, az Ubuntu csapat kommunikációjának hiánya és a gung-ho "csak változtassunk rajta, annak ellenére, hogy mindenki számára megszakad" mentalitás. Számomra a megoldás, miután kitéptem néhány szőrt, az /etc/systemd/ szerkesztése volt: [Resolve] DNS=192. 168. 1. 254 # <-- change to your router address #FallbackDNS=8. 8. 8 8. 4. 4 2001:4860:4860::8888 2001:4860:4860::8844 Domains=lan # <-- change to your localdomain name (maybe) #LLMNR=yes <-- I dabbled with this for a while but it doesn't matter #DNSSEC=no #Cache=yes #DNSStubListener=udp Miután nem értettem, hogy ez miért nem működik, rájöttem, hogy az /etc/ fájlra a systemd által megadottra kell váltani. Ez nem a dobozon kívüli telepítés esetén van (számomra ismeretlen okokból). sudo ln -sf /run/systemd/resolve/ /etc/ Ekkor a helyi DNS-kiszolgálót nem használják, és az összes DNS-kérést elküldik a HUB-ra. Szerintem ez sokkal jobb megoldás, mint kivágni és bevezetni valamilyen más megoldást, mivel a systemd-resolv mostantól alapértelmezett.
A 20. századi társadalmi-emberi valóság olyannyira összetett, oly hangsúlyosan van benne egyszerre jelen a teljes tagadás és az igenlés, az ember elaljasodása és hőssé válása, reménye és reménytelensége, hogy a teljességre törekvő lírai világképeknek az egésszel kell szembenézniük. Eközben elkerülhetetlenül hol az egyik, hol a másik oldal válik hangsúlyosabbá, s gyakorta nemcsak az életművön, annak egy-egy szakaszán, hanem egyetlen művön belül is. József Attila szintézisteremtő költő. A "semmi ágán" is a "mindenséggel" mérte magát. Mindvégig, élete utolsó esztendeiben is a megoldást kereste mind a történelmi ember, mind az egyén számára. Kései verseiben két fő vonulatot követhetünk. József Attila: Reménytelenül. Olykor élesen szétválnak, máskor szorosan összefonódnak ezek. Egy-egy mű sohasem adhatja a teljes költőt, bármennyire sokszólamú is az a vers. Célszerű úgy ismerkedni e kései szakasz alkotásaival, hogy először figyelmesen elolvasunk sok költeményt, s azután mélyedünk el egy-egy műben. Csak úgy érthetjük meg viszonylag teljesen e műveket, ha nemcsak egyszer tesszük meg a hegy lábától a csúcsig vezető szerpentinutat, hanem többször, oda-vissza haladva.
REMÉNYTELENÜL – József Attila Lassan, tünődve Az ember végül homokos, szomorú, vizes síkra ér, szétnéz merengve és okos fejével biccent, nem remél. Én is így próbálok csalás nélkül szétnézni könnyedén. Ezüstös fejszesuhanás játszik a nyárfa levelén. A semmi ágán ül szivem, kis teste hangtalan vacog, köréje gyűlnek szeliden s nézik, nézik a csillagok. Vas-színű égboltban… Vas-színű égboltban forog a lakkos, hűvös dinamó. Óh, zajtalan csillagzatok! Szikrát vet fogam közt a szó – – Bennem a mult hull, mint a kő az űrön által hangtalan. Elleng a néma, kék idő. József attila reménytelenül. Kard éle csillan: a hajam – – Bajszom mint telt hernyó terül elillant ízű számra szét. Fáj a szívem, a szó kihül. Dehát kinek is szólanék – – 1933. márc.
Újhold - József Attila: Reménytelenül (official video) - YouTube
A sík így a lét már nem is földi tája lesz, a fa pedig e kietlenségben mégis termő élet jelképe. A sík ugyanakkor a Paradicsomból kiűzött ember létezési terepe, a szinte éneklő, csillogó fa pedig a paradicsomi képzeteket idézően a tudás fája, amelynek gyümölcsével az ember a maga halálát is "megette", s "végül" kiűzetett a semmi ágára. Ez a fa tehát életfa, világfa is. (A néprajz ismeri a világfa-képzetnek olyan változatát is, amely szerint madár ül a fa tetején. ) A világfa lombozatának gyümölcsei pedig a csillagok, s a törzse rendszerint fehér. A szellemi síkról a természetrajzira ugorva vissza: a fehér nyárfa a homokos, vizes talajt kedveli, a levele szív alakú, a visszája ezüst fehér. A háromszakaszos költeményt a motívumok szintjén is áthatják a hármasságok. József attila reménytelenül elemzés. Ez a jellege a világfának is megvan: az alsó, a középső és a felső világ, a múlt-jelen-jövő hármasságának is szimbóluma. A vers egy jelenbeli pillanat tükre, de ez egy végigélt múltnak a következménye, s a jövőt tekintve: meg nem másíthatónak mutatkozó végeredmény.
A "nézik" megismétlése gyakorító-végérvényesítő jelentésű: a tehetetlenséget, ugyanakkor a részvétet fejezi ki. Visszautal a kezdőpontra is, ahol "az ember" "szétnéz merengve", a második szakaszra, amelyben "Én is így próbálok [... ] szétnézni". A nézésnek ez a háromosztatúsága az egyénre és a közösségre is vonatkozik. Az 1. szakasz az emberben szétnéz, a 2. -ban az én próbál szétnézni, a 3. -ban mintha e próba kudarca mutatkozna meg a hangtalan vacogásban; a semmi ágának a nézés semmije felel meg az én szempontjából, ugyanakkor egyértelműen megjelenik a csillagok "nézése". Az emberi sors kietlensége egy mindinkább átemberiesített tájban mutatkozik meg. A személytelen természet egyre személyesebbé válik. A vizes sík szomorúsága is mélyen emberi már, de ehhez képest válik szinte idillinek tetszővé, ugyanakkor végzetszerűbbé a nyárfa képe a befejeződésre utaló fejszesuhanással. József Attila: Reménytelenül (elemzés) – Jegyzetek. Végül a csillagok már szinte értő és megértő lényként nézik a semmi ágán szenvedő lényt. A vers tere és ideje fokozatosan válik képzetessé, s a 3. szakasz ilyenfajta jelentésköre visszasugárzik a korábbiakra is.