A tarkalevelű japán fűz (Salix integra 'Hakuro-nishiki') Japánban, Kínában, Koreában és Oroszországban is őshonos, kistermetű, lassan növő, lombhullató fa. A kertészetekben főként a magas törzse oltott változatával találkozhatunk. Elsősorban légvezeték alá, előkertbe, szoliterként gyakori, de dézsába ültetve is nevelik. Japán fűz Webáruház » Díszcserjék » (Salix integra Hakuro Nishiki) Alacsony, sűrű ágú dísz cserje, zöld lombja fehér - rózsa szín tarka. Rendkívül különleges növény, dézsában is nevelhető. Díszfá k, Díszcserjék / Japán fűz Japánból származó fajta. Egy sűrű ágú, vékony ágú bokor, de legkedveltebb belőle a magas törzsre oltott változat. A japán fűz csodás látvány nyújt - Ormanság. Metszéssel kell a friss hajtásokat kordában tartani és így szép gömbforma alakítható ki belőle. Levelei fehérek, rózsaszínek zöld foltokkal. Salix integra 'Hakuro-Nishiki' tarkalevelű ~ Magas törzsre oltott lassú növekedésű, különleges hatású díszcserje. Magassága 1-2 méter. Sűrű, finom hajtásrendszerű, gömb habitusú díszfa. Vesszői íveltek, télen vöröses színűek.
Az időnként előtörő zöld részeket metszéssel kell kordában tartani. Vízigényes, intenzíven gondozott kertekbe ajánlott, edényben is nevelhetjük. A főként Japánban és Koreában őshonos tarkalevelű japán fűz (Salix integra 'Hakuro-nishiki') igen sokoldalú cserje. * Japán fűz (Növény) - Meghatározás - Lexikon és Enciklopédia. Ha olyan növényt keresünk, amelyik képes megfékezni az eróziót vízpart közelében, vagy az a célunk, hogy mutatós sövénnyel rejtsük el a kertünk hátsó részét a kíváncsi tekintetek elől, válasszuk az eső áztatta ázsiai zen-kertek eme elegáns kedvencét a pázsitunkra. A tarkalevelű japán fűz (Salix integra 'Hakuro-nishiki') kistermetű, lassú növekedésű, lombhullató fa, mely Japánban, Kínában, Koreában és Oroszországban is őshonos. A kertészetek gyakran magas törzse oltott változatát forgalmazzák. Igazán különleges megjelenésű növény, mely ültethető légvezeték alá, előkertbe, szoliterként, de nevelhető akár dézsában is. Koronáját mereven felfelé álló vesszők alkotják. Hosszúkás levelei tavasszal a kihajtáskor tarkák, rózsaszín, majd fehér foltokkal díszítettek, később teljesen zöld színűvé válnak, ősszel sárgára színeződnek.
A tarkalevelű japán fűz napos, kellemesen meleg helyen, lazább szerkezetű, nem túl kötött talajba ültetve, rendszeres öntözés mellett fejlődik legszebben. Ha szeretnénk formáját alakítani, tél végén, kora tavasszal lehet metszeni. Szaporítani dugványozással lehet. [1] [3]
Bejegyzés navigáció
Salix integra 'Hakuro-Nishiki' - Fehér-rózsaszín tarka levelű ~ Salix alba 'Tristis' - Szomorúfűz Salix caprea 'Pendula' - Csüngő barkafűz... Lásd még: Mit jelent Tánia, Vérontó pimpó, Egynyári szikárka, Egres, Erdei nenyúljhozzám?
Ebben A Cikkben: Dolog, amire szüksége lesz tippek Figyelem A japán lonc, vagy a Lonicera japonica egy ázsiai eredetű évelő fás szőlő, amint a neve is sugallja. Az amerikai lonc, vagy a Lonicera Americana szintén hegymászó, fás szőlő, amely ugyanabba a lonc családba tartozik, de kevésbé invazív, mint japán unokatestvére. A kettőnek megkülönböztető különbségei vannak, amelyekkel azonosíthatja magát. Nézd meg a leveleket. A japán lonc két levélpárral rendelkezik, közvetlenül egymással szemben, 2–3 hüvelyk hosszú, ovális és félig örökzöld. Will japán lonc Ölj növények ?_tereprendezés növények. Az amerikai lonc levelei párosak, félig örökzöld és oválisak, de kissé kisebbek, 1-2 hüvelykben. Ellenőrizze a virágokat. Ha a lonc virágzás szakaszában van, akkor a két növény nagyon különböző virágot termel. A japán lonc ujjszerű szirmai vannak a virág két másik oldalán, amelyek fehér és illatosak, és párban vannak. Az amerikai méhsejtvirág színesebb, krémetől rózsaszínig és esetenként sárgáig terjed. Szirmaik hosszúkás göndörként jelennek meg egy központ körül, és nagyon illatosak is.
Az egynyári futónövényeket magról vethetjük, egyébként célszerű konténeres kúszónövényeket vásárolni, amelyek fagymentes időszakban és a forró nyári napokat kivéve bármikor ültethetők, de a fagyérzékenyek takarásáról mindenképpen gondoskodni kell télen. Ültetés után öntözzük meg tövüket, és a rácsra futtathatók hajtásait néhány ponton lazán kötözzük a támberendezéshez. Általános elv a kúszónövények metszésével kapcsolatban, hogy a fejletlen hajtásokat célszerű visszavágni, ezzel gyorsabb növekedésre serkentjük őket. A kúszónövények alkalmazása a kertépítészetben régre nyúlik vissza: már az ókori Egyiptomban is elengedhetetlen tartozékai voltak a kerteknek. A Római Birodalom idején a városok és a zöldfelületek növekedésével együtt nagyobb teret kaptak a futónövények is. A császárság első idejében számos közkertet építettek. A japán lonc is gyógynövény - Egészségtér. Ezek téglalap alakú, oszloppal körülvett terek voltak, középen általában medencével, fákkal és bokrokkal, az utak felett pedig lugasok hűsítették a sétálókat. A középkori kerteknél fontos térelválasztó funkcióval is bírtak a – főleg virágos – kúszónövények.
Zaj, por az utca felől, vagy éppen a szomszéd elhanyagolt kertjének látványa. Ismerős, ugye? Persze, hiszen szinte minden kertbarát szembesül ezekkel a problémákkal. Vajon van-e gyors megoldás a külvilág kellemetlen hatásainak a kizárására? Hát hogyne: kúszónövényeket a kerítésre! Jó, de pontosan melyik növényt ültessem, hiszen a Florapont kínálatában is már több mint 100 kúszónövényből lehet vásárolni. Mielőtt belevágnánk a közös válogatásba, jöjjenek a mellékhatások. Mellékhatások Borostyánnal benőtt öreg fakerítés. Leszedhetetlen. Mindjárt az elején érdemes tisztázni: ha kerítésre kezdünk futtatni egy kúszónövényt, akkor számolni kell azzal, hogy azt előbb-utóbb teljesen betakarja, és ha később a szerkezethez hozzá akarunk férni, akkor ezt csak úgy tudjuk megtenni, ha a teljes növényzetet lebontjuk róla, ami sajnos nem is sikerül mindig teljesen. Ha korábban komoly erőfeszítéssel és anyagi áldozatok árán díszes kerítést építettünk, akkor a kúszónövények alkalmazása legalábbis azon a szakaszon bizony ellenjavallt.
Trombitafolyondár (Campsis radicans) – Rengeteg narancsvörös virága és gyors növekedése miatt kedvelt kúszónövény. Tatáriszalag (Reynoutria aubertii) Kivi (Actinidia chinensis) – 10 méteresre is megnövő fehér virágú, védett fekvésben jól áttelelő növény. Kúszó loncok (Lonicera sp. ) Hegyi iszalag (Clematis montana) Futórózsák Utóbbi három önálló kapaszkodásra nem képes, ezért a pergolához erősített vékonyabb virágrácsra vagy kifeszített zsinegre lehet őket felvezetni. Virágrácsra vagy kerítésre futtatható növények Fontos tudni róluk, hogy csak a 4 centiméternél vékonyabb tárgyakra tudnak felcsavarodni. Virágráccsal elválaszthatunk kisebb kerti tereket, árnyékolhatjuk az erkélyt, teraszt, de falra erősítve is mutatós. Előnye, hogy házilag is elkészíthető. Befuttatására alkalmazható növények lehetnek egynyáriak vagy évelő kúszócserjék. Egynyáriak: Hajnalka (Ipomoea purpurea) – Virágai bíborpiros, liláskék, rózsaszín és fehér színűek, júliustól októberig nyílnak. Feketeszem (Thunbergia alata) – Különleges sárga virágai áprilistól szeptemberig nyílnak.