A pápa múlt szombati döntését, XII. Piusz tiszteletreméltóságának kihirdetését bírálta Elan Steinberg, az amerikai holokauszt-túlélőket és leszármazottaikat tömörítő egyesület alelnöke; David Rosen rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság vallásközi kapcsolatokkal foglalkozó nemzetközi igazgatója; Stephan Kramer, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának főtitkára; Abraham Foxman holokauszt-túlélő, az Amerikai Rágalmazásellenes Liga nemzeti igazgatója; Riccardo Di Segni római főrabbi, Renzo Gattegna, az olaszországi zsidó közösségek szövetségének elnöke; és Riccardo Pacifici, a római zsidó közösség vezetője is. A zsidóság számos szervezeténél negatív reakciót váltott ki az, hogy a pápa aláírta a XII. Xi pius pápa. Piusz "hősies erényeit" elismerő dekrétumot. Olyan aláírásról van szó, amelynek jelentősége valószínűleg világos a katolikus egyházban, valamint a szakértők számára, és magyarázatot érdemel egy szélesebb közönség számára, különös tekintettel a zsidóságra, akik érthetően nagyon érzékenyek mindarra, ami a második világháború és a holokauszt történelmi időszakát illeti – írja P. Federico Lombardi jezsuita szerzetes, szentszéki szóvivő december 23-án délelőtt közzétett jegyzékében.
Nincs tehát semmiféle ok arra, hogy feltételezzük a két boldoggá avatás egyidejűségét. XVI. Benedek pápa számos alkalommal már tanúságot tett nagy baráti és tiszteletteljes készségéről a zsidó nép iránt. Ezt teológiai munkája is vitathatatlanul tanúsítja. Világos, hogy a dekrétum aláírását egyáltalán nem lehet úgy értelmezni, mint egy ellenséges tettet a zsidó nép ellen. Reméljük, hogy nem tekintik továbbá akadálynak a zsidóság és a katolikus egyház közötti párbeszéd számára. Azt kívánjuk, hogy a pápa közelgő, a római zsinagógának szóló látogatása legyen alkalom arra, hogy nagy szívélyességgel ismételten megerősítsék és megszilárdítsák a barátság és a nagyrabecsülés kötelékeit – írja P. Federico Lombardi szentszéki szóvivő szerdán közzétett jegyzékében. * * * XII. XII. Piusz pápa is félre akarta állítani Hitlert » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Piusz szemére szokták vetni, hogy nem tiltakozott eléggé a náci eszmék ellen, valamint hogy "több embert is megmenthetett volna". Mindazonáltal ezek a vádak jóval halála után alakultak ki, a világháború után és halálakor méltatták embermentő tevékenységét.
Október 28-án kelt, "Luctuosissimus eventus" kezdetű enciklikájában atyai aggodalmának adott hangot azért a rettenetes vérontásért, amely a számára oly kedves Magyarországot sújtotta. November elsejei "Laetamur admodum" kezdetű enciklikájában nagy örömét fejezi ki, hogy a világegyház híveinek imái meghallgatásra találtak: Lengyelország és Magyarország népei számára végre az igazságosságon alapuló béke új hajnala köszönt be. A harmadik, "Datis nuperrimis" kezdetű enciklikát XII. Piusz Magyarország szovjet inváziójának másnapján, 1956. november 5-én tette közzé. Ebben a pápa ünnepélyesen leszögezi, hogy minden erőszak, minden igazságtalanul ontott vér, minden esetben indokolatlan és törvénytelen. November 10-én este fél 8-kor pedig a Vatikáni Rádión keresztül a világhoz intézett szózatában arról az aggodalmáról szólt, amelyet atyai szíve érzett a szeretett magyar nép elleni csapás láttán. A rádiószózat a következő felszólítással zárul a nemzetek felelőseihez: "Isten! Isten! Isten! Isten segít majd benneteket, Isten ad majd erőt.
A többi községben már nem volt ilyen nagyarányú a Magyarország mellett voksolók aránya, azonban előzetes megállapodás szerint a szavazatokat együttesen számították be, s így az eredmény összességében 65%-os volt. Mindez olyan kitörő lelkesedést váltott ki, hogy amikor az osztrák kancellár telefonon érdeklődött az eredmény felől, Sopron polgármestere válaszul csak kitartotta a telefont a nyitott ablakon, ahonnan behallatszott a polgárok örömujjongása és Sopron összes harangjának ünnepi zúgása. Hűség napja. A népszavazás eredményét Párizsban december 21-én a nagykövetek tanácsa tudomásul vette, és így Sopron 1922. január 1-jén hivatalosan is visszakerült Magyarországhoz. 24 072 szavazatból: 15 343 Magyarország, 8227 Ausztria, 502 érvénytelen Azóta nevezik Sopront a hűség városának. A város történetének sorsfordító eseményeit a díszkút három egészalakos bronzfigurája jelképezi. Az 1277-es városalapítást és az 1921-es népszavazást egy-egy férfialak, az 1989-es határnyitást pedig egy nőalak jeleníti meg.
A szavazást a jórészt osztrák hagyományú és német anyanyelvű soproni lakosság döntötte el: bár a községek közül csak háromban (Fertőboz, Kópháza és Nagycenk) szavazott a többség Magyarországra, Sopronban a résztvevők 72, 8 százaléka mondott erre igent. Az egész terület összességében 65, 1 százalékban döntött Magyarország mellett, 15 334 szavazattal 8227 ellen, 89, 5 százalékos részvétel mellett. Az MTI tudósítója 1921. december 18-án azt jelentette: "a népszavazás eredménye a városban óriási örömet keltett. Az ántánt-városparancsnokság rendelete folytán szombaton délután 4 órától kezdve mindenféle csoportosulás, gyülekezés és fölvonulás tilos volt, de azért az utcán mégis nagy tömeg hullámzott". A hűség napa valley wine. Sopront és környékét az antant képviselői hivatalosan 1922. január 1-jén adták át Magyarországnak, az antant csapatai 1922. január 5-én hagyták el a várost. A nemzetgyűlés a népszavazás emlékét törvénybe iktatta, és Sopronnak a Civitas fidelissima (Leghűségesebb város) címet adományozta. A kormány 2001-ben december 14-ét a hűség napjává nyilvánította, Sopronban hagyományosan december 14-én adják át a város legrangosabb kitüntetéseit.
1921-ben e napon tartottak népszavazást Sopron hovatartozásáról, hogy a város Magyarországhoz vagy Ausztriához tartozzon-e. 24 072 szavazatból: 15 343 Magyarország, 8227 Ausztria, 502 érvénytelen Azóta nevezik Sopront a hűség városának. A HŰSÉG NAPJA. De érdemes felelevenítenünk az előzményeket, mert az szorosan kapcsolódik a Rongyos Gárdához. 1918-ban a Rongyos Gárda megalakulása, harcai olyan dicső fejezetet jelentenek történelmünk lapjain, melynek a mai napig nem tulajdonítunk elegendő jelentőséget. Képzeljük el, túl vagyunk egy vesztes háborún, túl vagyunk egy borzalmas, 133 napos bolsevik diktatúrán, a megszállt területekre már bevonultak a trianoni utódállamok csapatai, már csak a kegyelemdöfés hiányzik, hogy az első világháborúban még a velünk egy államszövetségben lévő osztrákok is területeket szakítsanak le hazánkból. És akkor voltak hazafiak, voltak bátrak, akik fegyvert fogtak, ellenálltak, és kivívták Nyugat-Magyarországon annak lehetőségét, hogy Sopronban az oly' sokszor hangoztatott népek önrendelkezési joga érvényesülhessen.
ARDUIN lombardiai király (995 éve) 1785. CIPRIANI, Giovanni Battista olasz rézmetsző és festő (225 éve) 1945. BARING, Maurice angol író, költő, újságíró (65 éve) 1976. NÉMETH GYULA Kossuth-díjas orientalista, akadémikus 1979. HOMOKI NAGY ISTVÁN Kossuth-díjas filmrendező 1984. ALEIXANDRE, Vicente Nobel-díjas spanyol költő 1986. A Hűség Napja nem csak Sopron, hanem Magyarország és a nemzet ünnepe is – Cyberpress. PÁGER ANTAL Kossuth-díjas színész 1989. SZAHAROV, Andrej Nobel-békedíjas szovjet-orosz atomfizikus, polgárjogi harcos 1990. DÜRRENMATT, Friedrich svájci német író, drámaíró (20 éve)
A szavazók kétféle cédulát kaptak: Magyarországra kék, Ausztriára pedig narancsszínű cédulával lehetett szavazni. Érdekes, és kiemelkedően magas adat, hogy soproniak 91%-a élt szavazati jogával. 77, 4% szavazott Magyarország mellett, sőt, egyes források szerint Nagycenk lakosságának 100%-a döntött a maradás mellett. A többi községben már nem volt ilyen nagyarányú a Magyarország mellett voksolók aránya, így az eredmény összességében 65%-os lett. Persze mindez elég volt ahhoz, hogy egy jelentős terület Magyarország része maradhasson. A hűség napja, Sopron 100. !! - clevelandimagyarokert.org. A legenda pedig így szól: amikor az osztrák kancellár telefonon érdeklődött az eredmény felől, Sopron polgármestere válaszul csak kitartotta a telefont a nyitott ablakon, ahonnan behallatszott a polgárok örömujjongása és az ünnepi harangok éktelen zúgása. A népszavazás eredményét Párizsban december 21-én a nagykövetek tanácsa tudomásul vette, így Sopron 1922. január 1-jén hivatalosan is visszakerült Magyarországhoz. Sőt, ezen felbuzdulva még 7 további településnek is sikerült kikényszerítenie a maradást.
Ferrario tábornok az osztrák kancellárhoz írott levelében leszögezte: Biztos csatavesztés, ha az ember a vereségtől való félelmében visszavonul! A népszavazás napján – december 14-én, szerdán – a város lakossága már hajnalban talpon volt. A polgárok ünneplőbe öltözve istentiszteletre, onnan pedig szavazni mentek. A szavazóhelyiségek a következők voltak: Az Orsolyiták Bauer-féle háza a Széchenyi tér és a Várkerület sarkán; a kereskedelmi iskola az akkori Kis utcában; a Polgári Fiúiskola a Halász utcában; az Iparos tanonciskola a Fövényvermen; az Irgalmas nővérek rendháza a Fürdő utcában; az államrendőrség Ősz utcai épülete; az Evangélikus Tanítóképző és a Felső Leányiskola a Deák téren. A hűség napja wikipedia. Voksolni reggel nyolc órától délután hat óráig lehetett. Aki Magyarországra szavazott, az a következőképpen járt el: bement a bizottság helyiségébe, ahol átadta a városi tanács aláírásával és a tábornoki bizottság francia körbélyegzőjével ellátott, november 25-i keltezésű szavazóigazolványát. Az elnöktől átvett egy kék színű (magyar) és egy sárga színű (osztrák) szavazócédulát, a hozzá tartozó borítékkal, majd belépett a kijelölt fülkébe.