Nagy szakértelemmel, tudással és lelkesedéssel vezette végig a múzeum hét szobáján keresztül a látogatókat. " Csak az olvassa versemet, ki ismer engem és szeret. " Igen, ezt is József Attila írta, aki sajnos, csak a krisztusi kort megélve, egész életében szeretetre, emberségre vágyott. Ebből azonban nem sok adatott meg neki a 32 esztendő alatt. A múzeumi látogatók számának növekedéséből is lemérhető, hogy korunkban mennyien ismerik, szeretik költészetét, és tisztelik magát a költőt. Jó néhány vendégkönyv telt már meg szebbnél szebb bejegyzésekkel, bizonyítékaként annak, hogy József Attila a mi költőnk, aki hatalmas irodalmi örökséget hagyott ránk, és ezt óvni, ápolni kell, míg magyar szó hallik e tájon. Bronzszobra sokáig a balatonszárszói vasútállomás melletti parkban állt, azután évekkel később áthelyezték az általános iskola melletti szép parkba. Súlyosan meggyalázták Balatonszárszón a forradalom eszméjét és József Attila örökségét 1956 őszén: gyalázatos kezek kötelet hurkoltak a költőszobor nyakába és ledöntötték.
Több információért kattints ide Vers utca – Egyedülálló irodalmi élmény a magyar tenger partján A 2016-os "Balatonszárszó kulturális és aktív turisztikai fejlesztése" című pályázaton belül 2020 nyarán megvalósításra került a "Vers utca" elnevezésű interaktív elemekkel gazdagított, Balatonszárszó természeti, kulturális és szellemi értékeihez kapcsolódó projekt. Gyarmati László író, újságíró ötlete alapján, majd 10 éves várakozás után 2020 januárjában elkezdődhetett a projekt szakmai előkészítése. A projektrészhez kapcsolódóan 3 db kültéri hangbokszos versmegálló került beszerzésre, valamint 5 db versmegálló. Hasonlatosan a 2017-ben átadott Megújulás útja sétaútvonalhoz, a különböző állomások itt is egy-egy tematikára épülve mutatják be településünk és a magyar költészet szépségeit. Olvashatók és meghallgathatók többek közt József Attila, Babits Mihály, Kányádi Sándor, Illyés Gyula ismertebb versei csakúgy, mint Faludy György, Fodor András, Rónay György, Csukás István, vagy éppen Kemény Zsófia és Varró Dániel költeményei.
2004. október 26. 10:30 Lukácsi Attila A sorozat harmadik részében Budapest három legjelentősebb temetőjével, a Kerepesivel, a Farkasrétivel és az Új Köztemetővel ismerkedünk meg. Kerepesi temető I. : József Attila negyedik nyughelye A Kerepesi temető a jelenleg működő legrégebbi budapesti keresztény sírkert, területe 55 hektár, ebből 25 parkosított. A kezdetektől ide temetett, összesen félmillió halott közül azonban már csak a töredékének látható a sírja. 1849. április 1-jén nyílt meg, bár területén már 1847-től temetkeztek a pesti ortodox hitű szerbek és románok. Megnyitását a korabeli pesti temetők túlzsúfoltsága indokolta. Az egyik legrégebbi, ma is álló sír a temetőben Vörösmarty Mihályé, akinek 1855-ben volt a temetése. Érdekesség, hogy felesége, Csajághy Laura jóval messzebb nyugszik tőle, az Ügetővel határos falsírboltoknál. Damjanich Jánosné kezdeményezésére 1870-ben áthozták a Józsefvárosi temetőből a 48-as honvédek hamvait, valamint a Váci úti temető halottainak jelentős részét.
(582. ) PETÕFI-EMLÉKTÚRA SZABADSZÁLLÁSON Idõpont: 2018. december 31. hétfõ Útvonal: Szabadszállás Táv: 3 km A z év utolsó napján Szabadszálláson, a régi kun településen jártunk, Petõfi és József Attila nyomában. 196 éve, a helyi hagyomány szerint ezen a napon született a városban Petõfi Sándor, ennek tiszteletére itt minden évben ekkor ünneplik a Költõ születésnapját. A másik irodalmi és emberi óriás, József Attila pedig nem itt született ugyan, de anyja, Põcze Borbála, és nagyapja, Põcze Imre igen, és innen hordta a gyermekkorú Költõ, beteg anyjának és test véreinek Pestre az élelmet, tehervonatokon kuporogva. A magyar és világirodalom két legnagyobb költõje kötõdik ehhez az alföldi településhez, mégse világhírû Szabadszállás. Bármely más országban, ha egy nemzet két legnagyobb költõje így kötõdne egyetlen városhoz, milliók zarándokolnának oda, és élne meg jól belõlük az egész település. Jó esetben… Aki erre jár, jó, ha egy fél napot legalább rászán csak az irodalmi vonatkozások felfedezésére, vannak bõven, a sok természeti és építészeti értékrõl nem is áll módunkban most tudósítani.
Erdő motívum: "erdőben a vadnyom. " "Már bimbós gyermek-testemet" "Ifjúságom, e zöld vadont" "a száraz ágak hogy zörögnek. " Ime, hát megleltem hazámat… Versindítás: A haza fogalmának leszűkítése: A haza csak a sírja lesz, a haza hiányával indul a vers, majd egy kisebb közösség, a család hiányával zárul a vers. (ezzel adva keretet a versnek. ) Személye válságába bevonja az objektív társadalmi körülményeket, hiszen nem önmaga hibázta el életét, mert bár: "Igy éltem s voltam én hiába, megállapithatom magam. Bolondot játszottak velem s már halálom is hasztalan. Mióta éltem, forgószélben próbáltam állni helyemen. Nagy nevetség, hogy nem vétettem többet, mint vétettek nekem. Műben azonban csak a saját sorsát zárja le véglegesen, utolsó szava a remény: ha ő meg is hal, a nagy egészre nem várhat ez a sors, az emberiség nem pusztulhat el, nem lehet az a sorsa, mint neki. Befejezés A mai napig vitatott, hogy öngyilkos lett-e vagy sem, de az utolsó versek, levelek az előző mellett érvelnek Akkor halt meg, amikor költészete kezdett csatát nyerni.
- június 30. Szeptember 1. - október 31. Keddtől vasárnapig: 10:00-17:00 óráig Hétfőn ZÁRVA. Főszezon Július 1. - augusztus 31. Mindennap: 10:00-12:00 és 14:00-20:00 óráig. Nyitva tartási időn kívüli és csoportos látogatáshoz előzetes bejelentkezés szükséges! BELÉPŐJEGYEK Felnőtt: 1. 000 Ft; diák, nyugdíjas: 500 Ft; Családi jegy: 20% kedvezmény a belépőjegyek árából. Csoportos jegy (minimum 10 fő esetén): felnőtt: 900 Ft; diák: 400 Ft. Fotójegy 300 Ft., tárlatvezetés csoportoknak: 1. 000 Ft. Pedagógus igazolvánnyal és sajtóigazolvánnyal rendelkezők, múzeumi, levéltáros, könyvtáros dolgozók, fogyatékkal élők és kísérőik, 6 év alatti gyermekek, illetve 70 év felettiek ingyenesen látogathatják a múzeumot. Szolgáltatások: "Makaróni" Est – múzeumpedagógia Játékos csapatépítő tréning tábori hangulatban. Bejelentkezéshez és létszámhoz kötött, 10 nappal érkezés előtt, minimum 20 főtől. Foglalkozás időtartama: körülbelül 2 óra; kérhető hétköznaponként. Ajánlott korosztály: 10 éves kortól. Ára: 850 Ft diákonként (vacsora díja) + 3000 Ft csoportonként (foglalkozás díja).
Berecz András (Fotó: Eöri Szabó Zsolt) Miért fontos ön szerint a mese? – Mert úgy okos, hogy érthető, arányérzéke van. Korunk legtöbb okos embere érthetetlenül, színtelenül és sokat beszél. Az érthetetlenség vonzó köd? Rangjel? Vagy már nagyon elsodródtunk egymástól? A mese generációkon átívelő tudást ad. Létezésünkre keres szívderítő válaszokat, a kifejezésnek, szóalkotó leleménynek, tárháza, etikai kódex. Lehet élni nélküle, de ez nem veszélytelen. Mit jelent az ön számára, hogy a Nemzeti Színház színpadára viheti a népmesét? – Színházba emelni a mesemondást legnagyobb megtiszteltetés. Az egymásnak eső erők, ütközések, ellentétek színhelyére elbeszélő műfajt tenni! Sokfelé jár ma is gyűjteni, vannak adatközlői, akikkel dolgozik. Van-e még valamerre élő mesélés? Berecz András: Mese az összetartozásról és a cselekvő szeretetről (with ENG/ESP/PRT subtitles) - YouTube. Moldvában még ha töredezve is, de ma is él a hagyományos mesemondás. Erdélyben kevésbé, Magyarországon alig. Pohár mellet itt-ott azért akadnak lenyűgöző figurák, feneszájúak. Kondérok körül is pompás nyelvű asszonyok. Tudományuk elsőrangú oltóanyag.
Szerző foto melléklete az énekesek magatartásáról. Két kiadás. "Rokonok söre" csuvas népköltészet, műfordítás és tanulmány jegyzetekkel. 2001. Teleki Alapítvány "Sose Sára" mese 2001. Eső, irodalmi folyóirat, mese szám. "Két légy, két ladik - mese a tallinni kőkandúrról, melyben a város ismert kőmacskája egy pár szóra megelevenedik, aztán meg is merevedik - mese arról, hogy Perzsia bevétele is nehéz szájmunka" "Ez úgy igaz, ahogy hiszitek – nagyotmondó mesélők nyomában Berecz Andrással" (rendező: Karácsony Molnár Erika) dokumentumfilm. Berecz András mese a meséről.wmv - YouTube. Dokumentumfilm a Csuvasföldről Duna TV támogatásával, néphagyomány, identitás témakörben. Kb. 8 óra megvágatlan, 2000. (munkatársak: Agyagási Klára, Dénes Zoltán) Lemezek, kazetták, CD-k: A szél patkójától a kõ is szikrázik (Ökrös zenekar, Juhász Zoltán) Egyszólam Vásárfia (Újstílus) Kalotaszegi mulatónóták (Ökrös zenekar) Megütik a dobot (Kalamajka, Egyszólam) Kőkertben liliom (mese, dal, fotó) Kőkertben liliom II.
Ez a mondat is a feszültséget remekül fozokó játékot űz a szórendjével. Mire kapja fel a fejét, aki erre se? Ilyet csak az tud mondani, aki már jóval a mondat megkezdése előtt tudja, hogy mit akar mondani. Úgyis mondhatta volna, hogy: de jó, hogy nem tépett minket széjjel! A fővárosi, sietős beszédben az az érzésed, mintha mondat közben állna össze a gondolat. Itt a beszélő ráérősen késlelteti a lényeget. Látszólagos káosz felől halad a rend, az értelem felé. A modernizmusnak ez szinte ideálja. Végin csattan, mint az ostor. Mindez egy iskolázatlan, úgymond "egyszerű" embertől. Ilyen világból érkezik a magyar irodalomba Tamási Áron. Berecz andrás mes amis. Mint kisebbségi sorsú írónak, valóban sorsa, menedéke reménye volt a belső hazánkat megtartó anyanyelv. Említetted korábban, számodra milyen fontos volt mesemondóként megismerni a forrásvidéket, mindazt, amiből az író táplálkozott. Igen, úgy hiszem, ő mesében élt, a mesélőkedv tombolt benne. Az Olt mellett látott egy fűzfacsutakot, egy koromfeketét, és már látta is maga előtt a meséjét.
Csongrád-Csanád megyei hírek automatikus összegyűjtése. Berecz andrás mise en page. A műsorvezető u/SzegedNewsBotka fáradhatatlanul végignézi a napi híreket 5 percenként és megpróbálja megtalálni a megyéhez köthetőeket és ezeket csoportosítani. Csak egy címkét lehet egy linkhez társítani, ezért először a nagyobb településeket keresi és ha van találat, akkor azt használja hiába van másik kisebb település is a szövegben. A 10 ezer felletti települések kaptak saját címkét, minden más találat a megye címke alatt csoportosul.