Az öreg bánya titka 1973 1 rész - YouTube
2 490 Ft Eladó: panka008 (1106) Hirdetés vége: 2022/04/18 09:25:33 Ha még több találatot szeretnél, bővítsd a leírásban is történő kereséssel. Nézd meg a lejárt, de elérhető terméket is. Ha találsz kedvedre valót, írj az eladónak, és kérd meg, hogy töltse fel újra. A Vaterán 21 lejárt aukció van, ami érdekelhet, a TeszVeszen pedig 12. Mi a véleményed a keresésed találatairól? Mit gondolsz, mi az, amitől jobb lehetne? Kapcsolódó top 10 keresés és márka Top10 keresés 1. Gyermek jelmez 2. Felnőtt jelmez 3. Lego 4. Légpuska 5. Festmény 6. Matchbox 7. Herendi 8. Réz 9. Hibás 10. Kard Személyes ajánlataink Keresés mentése Megnevezés: E-mail értesítőt is kérek: Mikor küldjön e-mailt? Újraindított aukciók is: Értesítés vége: Az öreg bánya titka (8 db)
Berkes Péter: Az öreg bánya titka (Könyvmolyképző Kiadó, 2008) - Grafikus Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó Kiadás helye: Szeged Kiadás éve: 2008 Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés Oldalszám: 209 oldal Sorozatcím: Jonatán Könyvmolyképző Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 14 cm ISBN: 963-9492-29-5 Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Lebilincselő rejtélyek nyomába eredhet az, aki követi e könyv hőseit kalandjaik során. Vajon mit rejt a lezárt bánya, amelynek járatai az országhatáron is átnyúlnak? És vajon ki a mélyben kísértő, titokzatos Rém? Néhány gyerek rettenthetetlen bátorsággal veti bele magát a nyomozásba, amely meglepő fordulatokat és valódi veszélyeket tartogat számukra. És mint minden jó detektívregényben, a végső nagy leleplezés itt is igazi meglepetésként éri az olvasót. Mély ez a bánya! - Gash Lipót egészen lehalkította a hangját.
Csolnokon forgatták 1973-ban az Öreg bánya titka című 5 részes ifjúsági tv-sorozatot. Bemutatjuk az egykori helyszíneket ma, és megnézheti a teljes sorozatot is! A filmben szerepel Kern András, Bánhidi László, és Moór Mariann is. Jó szórakozást! Vajon mit rejt a lezárt bánya, amelynek járatai az országhatáron is átnyúlnak? És ki lehet a mélyben kísértő, titokzatos Rém? Néhány gyerek rettenthetetlen bátorsággal veti bele magát a nyomozásba, amely meglepő fordulatokat és valódi veszélyeket tartogat számukra. És mint minden jó detektívregényben, a végső nagy leleplezés itt is igazi meglepetésként éri az embert. Sajnos már nem sok minden látható a filmbeli épületekből, viszont Lacóék háza teljes egészében áll még. Itt lakott Kisvacak is. Az aknatornyot elbontották, a vonatot megszüntették, Lipi bácsi házát elbontották (viszont a mögötte levő épület még áll). A buszparkoló is megvan még a falu közepén. Sőt, ha jobban körüljárjuk a környéket, még a hatalmas kanyarba is belebotlunk, ahol a régi Ikarus busz beért a faluba.
Ezalatt Pöcök otthon egy rádió javításával foglalkozik, majd Tivadar ötletét megfogadva a bánya fémtornyára mászik fel (a belépést tábla tiltja). Amikor a binokulárjával körbepásztázza a környéket, észreveszi, hogy Gasch Lipót udvarában ott van az unokahúga az autójával, és mellettük még egy ismeretlen férfi, overallban és bányászsapkában. 4. rész: Amikor Pöcök erről beszámol Lacónak és Tivadarnak, azok értetlenkedve fogadják a hírt. Pöcök másodszor is felmászik a toronyba, és azzal jön vissza, hogy az udvarban senkit nem lehet látni. A fiúk, felhasználva, hogy Tivadar "városi fiú", és iskolai feladatot teljesít, megpróbálnak Gasch Lipót udvarába bejutni, az öreg azonban elküldi őket. Ekkor Pirosfej tizedeshez fordulnak, akinek jelentik az ismeretlen férfi fel- majd eltűnését. Pirosfej tizedes beviszi magával Tivadart, mondván, hogy a fiúnak dolgozatot kell írnia, de csak a pajtában sikerül összeszedniük pár ócska holmit, idegent nem látnak sehol. Pirosfej tizedes csalódottan távozik. Másnap a torony tetején csillogást látnak, majd rájönnek, hogy azok Morse-jelek, és Gerlinda megfejti a jelentésüket: SOS.
( Legendás magyar filmek helyszínei)
3. rész: Lacó szándékosan nem megy ki a rokongyerek elé a buszmegállóhoz, mert attól fél, hogy a nehéz bőröndjét neki kellene cipelnie. A Budapestről érkező buszról Tivadar valóban egy nagy bőrönddel és egy hátizsákkal száll le. Tivadar a bőröndjén ülve várakozik, és amikor Irma arra megy az autójával, Tivadar lestoppolja. Irma elviszi a fiút Barát Laciék házához, ahova kérte. Miután lepakolják a fiú holmiját, Irma egy helybéli gyerek útbaigazítása alapján elviszi Tivadart oda, ahol a többi gyerek tartózkodik. Tivadar az előzetes várakozásokkal ellentétben (túlzott tisztaság és rendszeretet) lazára veszi a figurát, és a fiúktól a házi szabályok felől érdeklődik. Kiderül, hogy a szülők csak este 6 óra felé érnek haza, tehát a gyerekek egész nap azt csinálnak, amit akarnak. Tivadart hamar beavatják a Gasch Lipót körüli titkok feltárásába. Majd körbekérdezik a falusiakat, hogy mit tudnak "Lipi bácsiról", akiről nekik "dolgozatot kell írniuk". Mindenhol némi információmorzsához jutnak Gasch Lipóttal kapcsolatban és mindenhol étellel kínálják őket, amiből egy idő után elegük lesz.
rēx et rēgia classis – iī, ea lībera cīvitās et rēx – iī, ea 2. A személyes névmás tárgyesete mē – engem tē – téged eum, eam, id – őt nōs – minket vōs – titeket eōs, eās, ea – őket 1. A magyarral ellentétben a tárgyat mindig ki kell tenni (az újlatin nyelvekhez hasonlóan): Tē amō. Tē videō. Videō eum. – Szeretlek (téged). Látlak. Látom (őt). 2. A személyes névmás tárgyesetének mondatbéli pozíciója teljesen tetszőleges. Ha hangsúlyos, akkor a mondaton belül előre kerül. 3. A tárgyesetet vonzó elöljárószók mögé kerülnek a személyes névmások. Ez a pozíció rögzített, nem kerülhet akárhova: ante mē (előttem), ad tē (hozzád), apud eum (nála), adversos nōs (ellenünk), contrā vōs (ellenetek), secundum eōs (szerintük) 3. A személyes névmás részes esete mihi – nekem tibi – neked eī – neki nōbis – nekünk vōbis – nektek eīs/iīs – nekik 1. A latinban nincsen fix helye a részes esetben álló személyes névmásnak. Ha hangsúlyos, akkor a mondaton belül előrébb kerül, ha nem, akkor hátrébb: Dā pācem mihi!
Ennek ellenére, praktikus és didaktikai okokból mégis a személyes névmások között szerepeltetjük. Ennek a 3. személyű, funkciójában személyes névmásnak külön van hímnemű, nőnemű, és semlegesnemű alakja, egyes és többes számban, mindegyik latin esetben. 1. A személyes névmások alanyesete egŏ – én tū – te is, ea, id – ő nōs – mi vōs – ti iī (/ eī / ī), eæ, ea – ők 1. A latinban – az újlatin nyelvek többségéhez (a franciát leszámítva) és a magyarhoz hasonlóan – csak akkor kell külön feltüntetni a személyes névmást, ha nyomatékos, hangsúlyos szerepben áll az alany. A legtöbbször azonban elhagyható, ugyanis a személyragok egyértelműen kifejezik azt: Vēnī, vīdī, vīcī. – Jöttem, láttam, győztem. (Névmás nélkül. ) Proximus sum ego mihi. – Legközelebb én állok magamhoz. 2. Amint az utolsó példamondatnál láthattuk, hogy igazából a személyes névmásnak és úgy általában az alanynak a latinban – a magyarhoz hasonlóan – nincsen rögzített helye a mondaton belül. Az érzelmektől mentes közlésnél általában a 'drámai szórend' (alany – többi mondatrész – állítmány) az ajánlott.
A személyes névmások fejezik ki legtöbbször a mondat alanyát, az igét pedig ezekkel a személyes névmásokkal kell egyeztetni számban és személyben. A latin személyes névmások rendelkeznek külön egyes (egŏ, tū…) és többes számú (nōs, vōs…) alakokkal, amelyeknek a névszóragozás során különböző további alakjai vannak különböző nyelvtani esetekben. A latinban a magázás idegen, nincs külön névmás erre (mint pl. a német Sie, vagy holland U), a többes számú alakok használata csupán az uralkodók és a pápa megszólítására korlátozódik. A latin személyes névmások közül hiányzik a 3. személyű névmás, ugyanis a nyelvtan az erre a célra szolgáló mutató (Gavin 1996, – Tegyey, 1992) vagy determinatív (Ferenczi-Monostori, 1998) névmást ( is, ea, id) nyelvtanilag nem ide sorolja. Ennek oka egyrészt az, hogy eltér a ragozása a többi rendes személyes névmásétól, másrészt pedig mutató névmási funkciója is van, harmadrészt a többi mutató névmás (pl. ille, illa, illud) is kifejezhet hasonló funkciót, főleg késő ókori és középkori szövegekben.
Dā mihi pācem! Mihi dā pacem! Mihi pācem dā! Az itteni változatok között nagyjából annyi különbség van, mint a magyar Adj békét nekem! Adj nekem békét! Nekem adj békét! Nekem békét adj! variációk között. Egyik mondatot se tekinthetjük értelmetlennek, ha bár a szöveg értelmének hangsúlyai máshol vannak. 2. személyű névmásnak részes esetben nincsen külön hímnemű, nőnemű és semlegesnemű alakjai se egyes számban, se többes számban. Többes számban lehet választani két lehetőség közül (eīs / iīs), de érdemes hozzátenni, hogy az első opció elterjedtebb. 3. Nincsenek részes esetet vonzó elöljárószók. 4. A személyes névmás határozó esete (ablativusa) mē tē eō, eā, eō nōbis vōbis eīs / iīs 1. Önmagában ritkán fordul elő, legfeljebb vonzatként, ablativus absolutus részeként, vagy elöljárószó mögött. Így nincsen ezeknek a névmásoknak ebben a nyelvtani esetben adekvát magyar megfelelői. 2. Egyes számban megkülönbözteti a latin a hímnem-semlegesnemet a nőnemtől; míg többes számban nincsen különbség.