Most papírt vett elő, rövid szöveget írt rá: Még mindig hiszek abban, amiről egyszer meséltél: "Ne félj, sebezd meg magad a másik emberrel. Szeresd…" Aztán gondosan becsomagolta a dobozkát, és ráírta a címzést. Csak ezután dőlt hátra a széken, és vette elő a levelet… Ez a cikk a Képmás magazinban jelent meg. A lapra előfizethet itt>>
A rövid írások, novellák után egyre többet gondol arra, hogy nekifog egy regénynek, egy sokfelé ágazó, rendhagyó családtörténetnek. Sajnos vagy szerencsére, erre nincs határidő, mondja nevetve. A sikerről kérdezem. "A múltkoriban a legnagyobb lányom írt pár sort nekem, hogy az iskolában a kisfiának családfát kellett rajzolnia, és elővették az Ómama és a főpincérek című könyvemet, amely jórészt a temesvári nagymamámról szól. Ezt írta: mama, olyan jó volt olvasni, büszke vagyok rád! Akkor, bevallom, elsírtam magam. Mert az igazán mély, szívemig ható siker ez. Vagy a falvédő, amelyet szintén ő hímzett karácsonyra ajándékként. Schaffer erzsébet gyermekei 2. Csak később jöttem rá, milyen őrült nagy dolog volt ez tőle, hogy nekiállt és kihímezte a Simone Weil-mondatot. Mert hiába minden igyekezet, sokszor éreztem, hogy a gyerekek valahogy egy kicsit az árnyékomban élnek, legalábbis nyomhatja őket az az ismertség, ami az embert körülveszi. Ezt a lelkifurdalást talán soha nem tudom lerakni, még akkor sem, ha ők lassan feloldoznak.
(a képek hátuljára kérjük ráírni, ki van rajta, mikor készült, ki adta a képet és hány darabot, mert a beszkennelés után szeretnénk hiánytalanul visszaadni a tulajdonosnak) Elischné Draxler Erzsébet A fotók a szerző archívumából valók.
Kenem a kenyeret, szelem rá a sajtot. Nagyon ízletes a libazsíros kenyér sajttal. A konyhában a bal oldalamon is ablak, szemben is egy ablak. Mindkettőt befutotta a borostyán. Schaffer erzsébet gyermekei born. Olyan szemtelen erővel, hogy már nemcsak a keretet hálózta […] Receptek lányaimnak podcast: A mennyei fokhagymaleves Receptek lányaimnak: Schäffer Erzsébet és lánya, Hegedűs Fanni emlékekről, lélektanról, életről és receptekről beszélget – elsőként jöjjön a mennyei fokhagymalevesl! Bejegyzés navigáció 1 2 … 13 Következő Aktív Olvasnivaló Podcast Videó Lapozgató Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Kapcsolat Médiaajánlat GYIK
"az eredetileg mezőgazdaságáról és könnyűiparáról híres magyar földet át akarta volna fordítani egy hatalmas fegyvergyárrá. " Ez kb. olyan, mintha azt mondanád, hogy a 18. században az addig a mezőgazdaságáról híres Anglia átalakult egy hajógyárrá. Rákosiék modernizálni akartak, és az volt a mániájuk, hogy ezt a nehézipar fejlesztésével lehet elérni (szovjet mintára). Ebben részben igazuk volt, mert egy fejlett ország nem élhet a textiliparból és a mezőgazdaságból (ma Banglades és Vietnam azok az országok, amelyekben a textilipar a húzóágazat úgy, ahogy a 20-as években Magyarországon). Tehát Magyarország nem maradhatott a végtelenségig textilipari és mezőgazdasági ország (mondjuk a 30-as években már a gépipar eléggé fejlődött, tehát nem Rákosiék találták ki, hogy nehéziparra van szükség). A vas és acél országán azért gúnyolódnak sokan, mert Mo. -nak nem volt vasérce, és azt drágán importálni kellett (indiai és kínai vasércet is behoztak), egyszerűbb lett volna a vasat behozni és itt a fejlettebb iparágakra (gépipar, műszeripar, elektronika) koncentrálni.
Épül a vas és acél országa / Saved in: Main Author: Szűcs Pál Format: Photo Language: Hungarian Published: [S. l. ]: Népműv. Min., [1952] Subjects: tervgazdálkodás nehézipar iparfejlesztés iparváros grafikai plakát szemléltető tábla Tags: Add Tag No Tags, Be the first to tag this record! Holdings Description Comments Similar Items Staff View
A cég 1927-ben a világ hetedik legnagyobb acélgyártójává vált. A bányák koncessziókba kerültek, és törvény írta elő, hogy a kitermelt vasérc egy jelentős részét "helyben" kell feldolgozni. A bányák kitermelése és a kohók leterheltsége szinte folyamatosan emelkedett, annak ellenére, hogy az I. világháborúban az olaszoknak be kellett vonulniuk a saját hazájukban, a II. világháború során pedig a luxemburgi fiatalokat kényszersorozták a megszálló nácik. A nagy gazdasági világválságot is megérezték a bányák. Az acéliparban dolgozók munkakörülményei és életük szegényes volt. Mivel bérüket a megtermelt tonna után kapták, a forróságban gyakorta 12 órát dolgoztak. Ennek ellenére, a termelés fluktuációja következtében, a fizetésük nem igazodott az igényeikhez. Nem létezett a minimálbér fogalma, és a veszélyes munkakörülmények, a gyakori balesetek ellenére a XX. század fordulója előtt ismeretlen volt az egészségügyi biztosítás is. Ha a munkások biztosítva voltak, az kizárólag a munkahely kezdeményezésére történt; volt, ahol ez csak a luxemburgiakra vonatkozott.
A vasút terjeszkedése nélkül mindez lehetetlen lett volna. Mind a vasút, mind az acélgyártás német tőkéből valósult meg, az első bankok 1856-ban nyíltak. Az igazi lökést az ún. Thomas-eljárás bevezetése jelentette a 80-as évek közepétől: a kőzetből ezzel sikerült kivonni a foszfort, amely "melléktermékként" kiváló adalékanyaga a mezőgazdaságban felhasznált műtrágyának. Persze a bányákba és a kohókba emberek kellettek. A szegény farmercsaládok legidősebb tagjai vitték tovább a gazdaságot, a fiatalok délre költöztek, és elindultak az északolasz bevándorlók is. Az ő jövetelüket az tette lehetővé, hogy 1842-ben, II. Vilmos uralkodása alatt csatlakozott az ország a német vámunióhoz. A Zollvereinnal nemcsak munkaerő érkezett, hanem a technológia és a pénz is "szabadon" áramolhatott ide. Mit kezdett volna azonban piac híján ez a kis ország a megtermelt acéllal? A késztermék nagy részét a vámunió területén értékesítették. A Metz iparmágnás család sorra létesítette kohóit Luxemburgban és a környező területeken, majd 1911-ben megalakult az ARBED, amely több kohó fúziójaként jött létre.
A Széchenyi Tőkealap 210 millió forintos tőkeemelést hajt végre a nyíregyházi SYSX informatikai cégben. A társaság egy, az acéliparban használatos hegesztőgépek hatékonyságát növelő, egyedülálló rendszert fejleszt, amely a magyar és a nemzetközi piacokon is hiánypótló megoldást jelent. Egyedülálló acélipari fejlesztéshez biztosít 210 millió forint tőkét az SZTA: hegesztőgépeket optimalizáló rendszerbe fektet be a tőkealap. A SYSX Informatikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft. célja a termék továbbfejlesztésén túl, annak bel- és külpiaci értékesítése, a cég kutatás-fejlesztési tevékenységének bővítése. A nyíregyházi vállalkozás fő profilja az acélipari hegesztésekhez használatos eszközök és szoftverek fejlesztése, amely a fémipar gyártási folyamatainak monitorozása és azonnali értékelése révén javítja a munkavégzés és a késztermék minőségét. A 2015-ben alapított társaság a szintén nyíregyházi Gémtech Kft. – e cég fejlesztéséhez korábban szintén az SZTA járult hozzá tőkével, majd 2015 októberében sikeres exitet hajtott végre az Alap – két éven át tartó fejlesztéseinek köszönhetően jött létre.
2013 negyedik hónapjában a kivitel volumene 13, 7, a behozatalé 10, 5%-kal volt magasabb a tavaly áprilisi szintnél. A külkereskedelmi forgalom volumene az év első négy hónapjában 3%-os bővülést mutatott. Növekedett a feldolgozott termékek, valamint a gépek és szállítóeszközök kereskedelmének volumene. 2013 első négy hónapjában a kivitel volumene 3, 1, a behozatalé 2, 7%-kal haladta meg az előző év azonos időszaki szintet. A kivitel értéke 7949 milliárd forint (26, 8 milliárd euró), a behozatalé 7211 milliárd forint (24, 3 milliárd euró) volt. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 738 milliárd forintot (2, 5 milliárd eurót) tett ki, 113 milliárd forinttal (334 millió euróval) többet, mint egy évvel ezelőtt - és meghaladja az előzetes adatokat is (700 milliárd forint). A forgalom forintban mért árszínvonala 2013 január–áprilisában az előző év azonos időszakához viszonyítva importban 1, 1%-kal csökkent, az exportban szinte nem változott. A cserearány 0, 9%-kal javult. A forint árfolyama az euróhoz képest 1, 7%-kal erősödött, a dollárhoz viszonyítva alig változott.