Borbély, Zoltán (2021) A kegyúri jog és a térítő földesúri ellenreformáció lehetőségei: Felekezeti alapú konfliktusok Varannón és Ungváron a 17. században = The "Ius patronatus" and the realization of the proselytizer landlord counter-reformation: Denominational conflict in Varannó and Ungvár in the 17th century. EGYHÁZTÖRTÉNETI SZEMLE, 22 (4). pp. 43-66. ISSN 1585-7476 (nyomtatott); 1587-026X (elektronikus) Abstract Az 1608. évi vallásszabadság törvénye és a Wesselényi-féle összeesküvés (1664-1671) közötti időszakot a "hittérítő földesúri ellenreformáció" felfogása jellemezte, amely alakította az erőviszonyokat a növekvő katolikus vallás és a protestáns egyházak között. Ebben az időszakban a földesurak békés (vagy kevésbé békés) eszközökkel megpróbálták jobbágyaikat saját vallásukra téríteni, ahol a "jus patronatus" segített nekik. Wesselényi-összeesküvés – Magyar Katolikus Lexikon. Tanulmányomban két északkelet -magyarországi település (oppidum) vallási életét és az azokat befolyásoló tényezőket elemzem. A kérdés mikrotörténeti elemzésének eredményeként rámutatok a kálvinista pártfogó rendszer nagy jelentőségére, amely nagyon erős társadalmi struktúrát alakított ki.
Sorsuk már a Titkos Tanács augusztus 25 – 29. között tartott tanácskozáson eldőlt, itt Johann Paul Hocher udvari kancellár, Montecuccoli, Lobkowitz, valamint Johann Adolf von Schwarzenberg fő- és jószágvesztést szabott ki rájuk. Mivel félő volt, hogy az ügyükben illetékes magyar országgyűlés a védelmükre kel, ezért arra hivatkozva, hogy Ausztriában fogták el őket és Alsó-Ausztriában is voltak birtokaik, a három főrend felett végül osztrák különbíróság ítélt. Ez a magyar rendi alkotmány megsértése volt, hiszen magyar főrend felett csakis magyar nemesi bíróság ítélkezhetett. Wesselényi-féle összeesküvés. | Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai | Kézikönyvtár. [2] Az áprilisi perek folyamán Zrínyi végig tagadott, hasonlóan Frangepánhoz. Nádasdy volt az egyetlen, aki képes volt logikusan érvelve védekezni, azonban ez sem menthette meg: 1671. április 30-án kivégezték őket: Zrínyit és Frangepánt Bécsújhelyen, Nádasdyt Bécsben. Vagyonukat a császári kincstár javára konfiskálták. Magyarországon Johann von Sporck tábornok vezetésével megkezdődött a lefogottak birtokainak megszállása és a többi résztvevő felkutatása, majd Rottallal az élén állandó bizottságot állítottak fel Lőcsén a lázadás résztvevőinek kinyomozására, amely 1670 augusztusában kezdte meg a munkát.
A törökök és a franciák azonban továbbra is passzívan szemlélték az eseményeket, ráadásul a felkelés nem talált igazán széles körű társadalmi támogatottságra. Emiatt Zrínyi és Frangepán, megijedve a következményektől, Bécsbe siettek, és beárulták a mozgalmat. Hűségüket szerették volna ezzel bizonyítani, de az udvar most nem honorálta a megbánást. Mindkettőjüket elfogták, sőt családjukat is fogságba vetették. A Rákócziak hihetetlen nagy összegű váltságdíj ellenében tudták csak elkerülni a halálos ítéletet. Nádasdy Ferencet is elfogták rövidesen, és nem volt kétség afelől, hogy a megtorlás kemény lesz. 1671 áprilisában Zrínyi Pétert és Frangepán Ferencet Bécsújhelyen, Nádasdy Ferencet pedig Bécsben kivégezték. Fotó: I. Lipót. A Ferencek összeesküvése – 350 évvel ezelőtt végezték ki a Wesselényi-féle összeesküvés résztvevőit. Forrás: Wikipédia. A megtorláson kívül azért voltak prózaibb okai is a tárgyalásokon osztott ítéleteknek, hiszen sokakat ítéltek teljes jószágvesztésre, ami igencsak előnyös volt az udvar számára, hiszen az elkobzott birtokok visszaszálltak a koronára. Az elkövetkező évtizedek a magyar nemesség befolyásának fokozatos felszámolásával járt, amihez a Wesselényi-féle összeesküvés remek okot biztosított, hiszen immár lehetett hivatkozni I. Lipótnak a jogeljátszásra a nyílt abszolutizmus bevezetésekor.
Miután erős besúgóhálózatot épített ki Magyarországon, novemberben már be is fejezte a nyomozást. A bizottság egyetlen baklövése az volt, hogy az ifjú Thököly Imre kicsúszott a markából – igaz, az Árva várát és Árvaváralját haláláig védelmező Thököly István vagyonát sikerült megtalálnia, és Rákócziból ismét sikerült kétszázezer forintot kipréselnie. 1671. január 3-án Pozsonyban is felállt egy másik iudicium delegatum Rottal gróf elnökletével. Ennek alkotmányos jogállását már igyekeztek megőrizni, ezért magyar közjogi méltóságok is helyet foglaltak benne. Zrínyiékkel egy napon végezték ki Bónis Ferencet, a felkelés egyik résztvevőjét Pozsonyban. Wesselényi féle összeesküvés. Összesen mintegy 300 birtokos vagyonát kobozták el a folytatódó perek során, és a Wesselényi Ferenc halála óta üresedésben lévő nádori tisztség betöltése helyett 1673 -ban a Német Lovagrend nagymestere, Ampringen János Gáspárt vezetésével kormányzóságot (Gubernium) állítottak fel. Ampringen kormányzói tevékenysége és kegyetlenkedései nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a Thököly Imre vezette kuruc felkelés kirobbanjon.
Jules Verne: A dunai hajós (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1982) - Fordító Grafikus Kiadó: Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1982 Kötés típusa: Könyvkötői kötés Oldalszám: 264 oldal Sorozatcím: Verne-sorozat Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 15 cm ISBN: 963-11-3024-x Megjegyzés: Fekete-fehér rajzokkal illusztrálva. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg A dunai horgászok nemzetközi szövetségének horgászversenyén nagy meglepetés születik: egy addig ismeretlen magyar horgász nyeri el a két nagydíjat. Borus Demeter rögtön szenzációs bejelentést tesz: egy ladikban úgy evez végig a Dunán az eredettől a torkolatig, hogy közben csak horgászattal tartja fenn magát. Az útra váratlan és kéretlen társra akad. Ez az útitárs - valójában nyomozótiszt - hamar rájön, hogy utazónk nem az, akinek kiadja magát, de csak rengeteg kaland és kalamajka után döbben rá, hogy nem is az, akinek ő sejtette.
Jules Verne: A dunai hajós (Unikornis Kiadó, 1997) - Szerkesztő Fordító Grafikus Kiadó: Unikornis Kiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1997 Kötés típusa: Fűzött keménykötés Oldalszám: 285 oldal Sorozatcím: Jules Verne összes művei Kötetszám: 1 Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 13 cm ISBN: 963-427-215-0 Megjegyzés: Egész oldalas fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz. Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó Részlet: 1876. augusztus 5-én, egy szombati napon, nagy, zsibongó tömeg töltötte meg a Halásztanyához címzett vendéglőt.
2. rész 2/1. Borús úr, alias Ladko megnyeri a sigmaringeni horgászversenyt. A győzelmet arra használja fel, hogy a bolgár hazafiaknak gyűjtött pénzt és fegyvereket megszerezze függetlenségi harcuhoz. Fogadásból ezért vállalja, hogy a Dunán végigevez a Fekete-tengerig úgy, hogy csak azon él meg útközben, amit a horgászással szerez. Az osztrák-magyar monarchia rendőre, Jäger úr mellészegődik, mert gyanús neki, s nem is alaptalanul...
A múlt század hetvenes éveiben játszódó regény izgalmas, fordulatos története végső soron a Duna menti népek barátságának ma is időszerű eszméjét hirdeti.