2021. április 07. 17:00 Az ENSZ közgyűlése 2015-ben 17 átfogó Fenntartható Fejlődési Célt (angol rövidítéssel SDG) határozott meg. E célokra is igaz, hogy az elérésük érdekében indított programok eredményességének mérése és ellenőrzése nélkül csak kevés valósul meg belőlük. Ezért a Legfőbb Ellenőrző Intézmények Nemzetközi Szervezete (INTOSAI) Kongresszusa stratégiai célként határozta meg az SDG-k megvalósításának ellenőrzését. Fenntartható fejlődés megvalósítása az alkalmazottak segítségével : A Magyar Telekom Nyrt. példája - CUB Theses. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elemzések sorozatával értékeli, hogy milyen célterületeken végzett ellenőrzésekkel tudna leginkább hozzájárulni a fenntartható fejlődés elősegítéséhez. Ezek módszertanát ismerteti az írás. Dr. Pulay Gyula Az ÁSZ általános hatáskörrel a közpénzekkel, valamint az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését végzi. Következésképpen a fenntartható fejlődési célok elérését leginkább olyan ellenőrzésekkel tudja elősegíteni, amelyek azt értékelik, hogy egy adott SDG célterületén megvalósuló, közpénzből finanszírozott programok milyen mértékben járulnak hozzá az SDG megvalósulásához.
Egy adott cél eléréséről akkor lehet megbizonyosodni, ha az mérhető. A mérhetőségnek a cél megvalósítása folyamatában is kiemelt jelentősége van, mivel a mérés ad jelzést a cél megközelítésének mértékéről, és visszajelzést a beavatkozások szükségességéről. A mérés az adott jelenséget jól jellemző, számszerűsíthető indikátorok segítségével történik. Az ENSZ dokumentum kidolgozói minden SDG részcélhoz legalább egy olyan indikátort rendeltek, amely a kitűzött cél elérésének mértékét megbízhatóan mutatja. Az indikátoroknak számos tudományosan megállapított követelménynek kell megfelelniük, de még a legjobb indikátorok sem képesek egy összetett jelenséget a maga komplexitásában bemutatni. Fenntartható fejlődés | European Economic and Social Committee. Ezért az ENSZ az ő általa alkalmazott indikátorok használatát sem tette kötelezővé, hanem lehetőséget adott az államoknak arra, hogy a saját törekvéseiket jobban kifejező úgynevezett helyettesítő indikátorok segítségével mérjék saját előrehaladásukat a fenntartható fejlődési célok elérésében. Az ÁSZ egy módszertant dolgozott ki annak feltárására, hogy az SDG-k részcéljainak és kapcsolódó indikátorainak megfeleltethetőek-e a hazai stratégiai és programszintű célkitűzések, illetve a hozzájuk rendelt indikátorok.
Az országgyűlési képviselők közül Bencsik János (Fidesz) elmondta, hogy helyben fontos tenni a fenntarthatóságért, Kepli Lajos (Jobbik) azt emelte ki, hogy Magyarországon a termőföld biztosíthatja a fenntarthatóságot. Schmuck Erzsébet (LMP) rámutatott arra, hogy a világon egyre több a szegény, mélyül az ökológiai válság, Magyarországon pedig a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosságot kellene erősíteni. Tóbiás József (MSZP) szerint nagyobb hangsúlyt kellene helyezni arra, hogy mit lehet tenni az itt élők életének jobbá tételéért. Módszertan a fenntartható fejlődési célok megvalósítása ellenőrizhetőségének értékeléséhez - Pénzügyi Szemle folyóirat. Harrach Péter (KDNP) a demográfiai helyzetből adódó gondokra hívta fel a figyelmet. Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) környezetvédelmi fenntarthatósági igazgatója a konferenciát záró előadásában kiemelte, a 2030-ig megfogalmazott célok megvalósításában a fejlett országoknak több teendőjük lenne. Úgy vélte, azok a cégek, amelyek 2030-ban majd a világ GDP-jének a felét előállítják, ma még valószínűleg nem is léteznek, és az akkori munkahelyek harmada is ma még ismeretlen területeken jön majd létre.
Összességében a zárt kérdésekre adott helyes válaszok tekintetében leginkább a Magyar Telekomnál eltöltött munkaidő és a funkcionális terület volt meghatározó. A nyílt kérdésekre adott válaszok során derült fény leginkább az egyes hiányosságokra. A válaszok során a dolgozók alapvetően elégedettek voltak a Magyar Telekom Csoporttal, mint munkaadóval (esélyegyenlőségi törekvések figyelembe vétele, atipikus foglalkoztatási formák bevezetése, kollektív szerződés betartása), azonban egyes területek még komoly reformációt, esetleg átstrukturálást igényelnének. Sokan élesen bírálták a Telekomon belüli képzési lehetőségeket, miszerint nincs még igazán lehetőség a vállalaton belül az egyéni fejlődésre, karriermenedzsmentre. Habár a munkaerőpiacon a Telekom béren kívüli juttatási rendszere az egyik legjobb, többen elégedetlenek voltak vele az elmúlt évekbeni jelentős csökkentések miatt. Ezen kívül sokan bírálták a vállalat belső kommunikációját, miszerint több olyan eseményt szervezhetnének, amelyen a dolgozók jobban megismerhetnék egymást.
Kutatásom eredményei szerint a Magyar Telekomnál dolgozók alapvetően jó munkahely-nek tartják a vállalatot, annak ellenére, hogy ez egyéni motivációjukban, munkához való hozzáállásukban már sokkal kevésbé jelenik meg. Érdekesség, hogy a nők alapvetően jobban érzik magukat munkahelyükön, mint a férfiak. A nők társadalmi felelősségvállalása ezért inkább bizonyult jobbnak, semmint a másik nem esetében. Összességében a dolgozók a vállalat fenntarthatósági tevékenységét nemcsak egy jó PR eszköznek tartják, hanem úgy gondolják, ebből a társadalomnak és a környezetnek tényleges haszna származik. Egy-egy kérdés esetében látható volt, hogy egyes csoportok jobban tudták rá a helyes választ: ilyen volt például az Abigél munkavállalói tanácsadási programmal kapcsolatos. Erre a kérdésre a jó választ leginkább azok tudták, akik 30 év felett voltak, vagy már régebb óta dolgoznak a vállalatnál. Általában véve a nők is jobban tudták erre a kérdésre a helyes választ, mivel számukra a család-karrier összeegyeztetése fontosabb kérdés, mint a férfiak esetében.
Ezt foglalja össze a 2. táblázat. Az elemzés következő lépcsőjében arról szükséges meggyőződni, hogy az indikátorok kiszámításához szükséges adatok rendelkezésre állnak-e. Ennek a kérdésnek a megválaszolásával az elemzés az ellenőrizhetőség alapvető feltételeinek meglétét körbejárta. Ezek hiányában ugyanis célszerűtlen teljesítményellenőrzést indítani, mivel az számszerű értékelést nem tudna adni a megvalósítás eredményességéről. Természetesen az alapvető (technikai) feltételek megléte mellett még sok egyéb szempontot is mérlegelni szükséges egy ellenőrzés megindítása előtt, de ez már nem tartozik e módszertan témakörébe. Dr. Pulay Gyula az Állami Számvevőszék felügyeleti vezetője
néha sajnos túl sós, ilyenkor kicsit áztatni kell, vagy csak leöblíteni hideg vízzel), és sósak a további húsok is. Lássuk most ezeket a további összetevőket. Lehet mást is választani, nekem most ezek voltak szimpatikusak. Főtt császár (lehet persze nem főtt verzió, sőt akár paprikás burokban is), egy pici darab ún. erdélyi szalonna és füstölt oldalas. A kolbászt már láttuk: belekerült a töltelékbe. Valami füstöltet mindenképpen ajánlok a kiegészítők közé, de persze lehet kevésbé zsíros darabokat is választani. Bár tartok tőle, hogy Té tiltakozását fogja kifejezni, de akár füstölt pulykahús is használható, ami egyáltalán nem zsíros, de vehetünk füstölt kolbászt, csülköt, vagy amihez gusztusunk van. A karácsonyi töltött káposzta újjászületése és megdicsőülése | Mai Móni. Ha rám hallgattok, többféle ilyen husit is beszereztek, jót tesz az íz-összhatásnak. Tiltakozásom fejezem ki a pulykahús (és bármiféle szárnyas) vonatkozásában, legalábbis ebben az összefüggésben! A töltött káposzta készüljön emlősből! Té A füstölt oldalas rendszerint nagyon sós, összevágás után kis ideig áztattam.
Ha a káposzta megpuhult a tetejére tesszük a füstölt busa oldalast, és még 5-10 percig főzzük.
Nincs karácsony töltött káposzta nélkül! A "próbafőzés" megvolt, nálunk idén ez kerül az ünnepi vacsorán az asztalra! Hozzávalók: 1, 5 kg savanyú káposzta (fejes és vágott) 50 dkg darált sertéscomb 30 dkg darált sertéslapocka 20 dkg füstölt szalonna 12 dkg rizs 1 tojás 2 vöröshagyma 2 gerezd fokhagyma 1 köteg kapor pirospaprika őrölt kömény só, bors olaj Elkészítése: A rizst kevés vízben megfőzzük. A káposztalevelek eres részeit kivágjuk. A darált húsokat, a tojást, a rizst, a zúzott fokhagymát és egy felaprított hagyma felét tálba tesszük, összedolgozzuk. A masszával megtöltjük a leveleket. A másik hagymát és a megmaradt felet apróra vágjuk és kevés olajon megdinszteljük, hozzáadjuk a pirospaprikát, öntünk alá kevés vizet. A vágott káposztát a lábasba tesszük a kaporral együtt. Receptek karácsonyra – Az igazi karácsonyi töltött káposzta | hirado.hu. A szalonnát szeletekre vágjuk és bevagdaljuk, beletesszük. A megtöltött káposztákat ráhalmozzuk, felöntjük vízzel és lassú tűzön fedő alatt készre főzzük. A káposztát nem kavargatjuk, amíg fő. Ha egy napon keresztül hűtőben pihentetjük, sokkal finomabb lesz.