Szerző: MTI Emelkedő tendenciát mutat, ám a nyugat-európaitól még mindig messze elmarad hazánkban az egynapos sebészeti beavatkozások száma. Három év alatt több mint kétszeresére nőtt az ilyen jellegű kezelések aránya, de a nyugat-európai mutatókhoz és a hazai igényekhez képest is lemaradásban van. Az egynapos sebészeti ellátás 2006-2009 közötti finanszírozásának ellenőrzéséről szóló ÁSZ-vizsgálat kapcsán Winter Zsuzsa, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) osztályvezetője elmondta: Magyarországon 2006-ban az összes műtét közel 3 százalékát, 2009-ben már 8 százalékát végezték egynaposként. Ez azonban nemzetközi összehasonlításban még mindig nagyon alacsony, hiszen Dániában, Hollandiában és Angliában a műtéti beavatkozások több mint fele egynapos. A leggyakoribbak közé tartozik a szürkehályog eltávolítása, a kisebb nőgyógyászati beavatkozások, sérvek, visszerek gyógyítása. Egészségügyi és szociálpoilitikai mérlegelés Magyarországon mintegy 300 féle műtét végezhető egynapos formában, ez azonban túl kevés.
Egyre gyakoribb az egynapos ellátás Nemcsak a szemészeten, hanem a kórház több osztályán is egyre nagyobb teret kap az egynapos sebészeti ellátás – jelentette ki Tamás László János, a Győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház főigazgató főorvosa. Hozzátette: olyan beavatkozások jöhetnek ebben az esetben szóba, melyek nem nagy kockázatúak, így egy jól körülhatárolt betegség – és ellátáscsoport alkalmas egynapos ellátásra. Jelenleg a kórházban az ilyen jellegű beavatkozás az összes beavatkozás 15-17 százalékát teszi ki. Több helyen van, ahol a 8-10 százalékot sem éri el – fűzte hozzá. Nőhet a járóbeteg forgalom Az Egyesült Államokban, és más nyugat-európai országokban a fejlett technológiával rendelkező kórházakban az egynapos sebészeti beavatkozások száma eléri a 35-40 százalékot is. Magyarországon azonban Tamás László János szerint azért terjed lassan az egynapos ellátás intézménye, mert nincsen megfelelő erőforrás erre. Másik probléma, hogy a betegnek a műtét után lehetnek gondjai, vissza kell térnie a kórházba például varratszedésre, kontrollra, ez pedig megnöveli a a járóbeteg forgalmat, amely egyébként is túl van terhelve – mondta a főorvos.
Észak-Amerikából került Európába. Először egy teniszháló felett dobálták a kosárlabdát. 1896-ban letisztult a játék és wolleyball (repülő labda) néven játszották. 1924-ben rendeztek bajnokságot az USA-ban, Európában 1938-ban. A játék célja: egyrészt az ellenfél térfelén a labdát a talajra juttatni, másrészt az ellenfelet ugyanebben a szándékában megakadályozni. A csapatok egymástól hálóval vannak elválasztva, ezért test-test elleni küzdelem a játék során ki van zárva. Videó: 131 km/h-s nyitás, így sokkolja a világot a magyar klasszis. A labdát elsősorban kézzel továbbítják, ütik vagy pattintják. A röplabda technikai felosztása: labda nélküli technikai elemek és labdás technikai elemek.
( nincs döntetlen) -a játékterület négyszög- pályaméret 18 x 9 m -légtér min. 7 m -vonalak: alapvonal, oldalvonal, középvonal, támadóvonal(3m) -a két térfelet háló választja el, magassága női. 2, 24m ffi. Röplabda felső nyitás ingyen. 2, 43 m -a háló két végén antenna -felállás a pályára, első sorköteles, hátsó sorköteles, (nyitó játékos áll az 1 helyen, előtte az első sorban 2 helyen stb). ) -csak egy kézzel szabad nyitni (nincs nyitó zóna, az alapvonal mögül bárhonnan szabad nyini) -ha egy csapat megszerezte a nyitás jogát, a nyitás előtt az óramutató járásának megegyezően egy hellyel tovább lép (forgás). A nyitást a nyitóhelyre kerülő játékos végzi el.
Érintőfelület a kanál vagy a nyitott tenyér. " 24 Nyitás után a játékos előrelép, majd befut a pályára. A nyitás minél közelebb halad a háló felett, annál veszélyesebb, de annál kockázatosabb. Az igazodás lehetőségét meghagyva érdemes az alapvonaltól egy kis távolságot hagyva indítani a nyitást. Végezzenek a tanulók felső egykezes hajításokat. Üssék a tanulók a röplabdát egyszer-egyszer, majd folyamatosan a talajra a megfeszített tenyerükkel – a csukló legyen feszes. Végeztessünk feldobásokat a nyitás előkészítő helyzetében, de hagyják a labdát leesni. Ellenőrizzék a tanulók, hogy a labda az ütőválluk előtt, ütőtávolságban érkezett-e a talajra. A nyitáshibák nagy százaléka a rossz feldobásból ered, ezért ezt a feladatot ne ugorjuk át, ne nagyoljuk el! A 3. Röplabda felső nyitás elektronikusan. feladat, de a labdát a tanulók nem hagyják leesni, hanem az érintés helyén elkapják. Az elkapást végezhetik úgy, hogy az ütőkezükkel kicsit ráütnek a labdára, míg az ellentétes kezüket mögé teszik. Ennél a feladatnál már a nyitás elvégzésének megfelelő magassága is begyakorolható.
Ő is szerepet játszott az elhatározásában? – Természetesen sokat beszéltünk, és leginkább az általa elkövetett hibákra hívta fel a figyelmemet. Ő azt szerette volna, ha Belgiumba megyek, de én Németországot akartam megcélozni. Az én döntésem volt. GRÓZER GYÖRGY REKORDSEBESSÉGŰ NYITÁSA A 2014-ES VB-N – Megdöbbentően magasról, három méter hetvenöt centiről tudja megütni a labdát, amire csak a kétszáztizennyolc centis Muszerszkij képes. Lemérték már milyen hosszú a karja? – Nem foglalkozom vele. Ami biztos, apámtól örököltem a génjeimet, a mozgásunk és az ütőstílusunk is kísértetiesen hasonlít. Röplabda felső nyitás feltételei. A statisztika szerint az én szervámnál mérték a legnagyobb sebességet, százharmincegy kilométer/órát, mégpedig a tavalyelőtti vébén a lengyelek elleni meccsen. Hogy úgy mondjam, ezekkel a fizikai adottságokkal vígan tudok röplabdázni, ugyanakkor a paraméterek mit sem érnek, ha nem tanul meg az ember fejjel is játszani. – Hihetetlenül agresszív a pályán, egyszerre megszeppenve és megbabonázva ülnek a nézők a lelátókon, amikor szervál, üt, és a pontjait önkívületi állapotban ünnepli.