Gratulálunk az eljegyzésetekhez, és köszöntünk az esküvőszervezés izgalmakkal teli világában! Az év legszínesebb évszaka. Nincs hőség napközben. Fotózásra tökéletesek a színek. Hazajött nyaralásból a násznép. Hamar sötétedik és indul a buli! Őszi esküvő inspiráció Őszi esküvő dekoráció tippek Őszi esküvő menyasszonyi csokrok és kitűzők Őszi esküvő menyasszonyi torta tippek Őszi esküvő szertarás dekoráció tippek Őszi esküvő öltözék tippek
A friss, könnyű gyümölcsök helyett ez az évszak elbírja a csokoládés, nehezebb finomságokat is, akár egy igazán krémes csokoládés esküvői torta formájában is. Jöhet a forró csoki és karamellizált alma is. A fent leírtakhoz a kiegészítő képeket ezen a linken találod, nézegess kedvedre: őszi esküvő
Találkozzunk ÚJRA Európa legnagyobb esküvő kiállításán 2019. OKTÓBER 26-27. KÖZÖTT A HUNGEXPON! A CEWES Őszi Esküvő Kiállítás Európa legnagyobb, kínálatban és keresletben gazdag, pezsgő, tartalmas esküvő-expójává nőtte ki magát – egyre több jegyespárt és érdeklődőt vonzva. 2019. őszén immáron ötödik alkalommal kerül megrendezésre eme fantasztikus, nagyszabású ceremónia. Mik várnak rád? WILVORST – esküvői és alkalmi öltönyök TZIACCO by WILVORST – esküvői öltönyök TZIACCO Romance by WILVORST – menyasszonyi ruhák atelier torino GALA – alkalmi és hétköznapi öltönyök Trés Chic – holland menyasszonyi ruhák LILLY – dán menyasszonyi ruhák és kiegészítők További információk: 400 800 ERN 2019-10-18 08:37:23 2019-10-18 08:37:48 V. CEWES Őszi Esküvő Kiállítás
Még nem késő nekikezdeni őszi esküvőnk dekorációján dolgozni, csak egy kis inspirációra van szükség, melyhez remek eszköz a Önnél pont fordított az eset? A dekorációt már kitalálta, menyasszonyi ruhát viszont nem talált még? Jelentkezzen be az Igen Szalonba! Adatkezelési tájékoztatónk megtekintéséhez kattintson ide!
A belső terek hangulatát pedig az ősz meleg árnyalataihoz passzoló lampionokkal, gyertyákkal, melegfényű beltéri világítótestekkel teheti az ifjú pár még varázslatosabbá. A Riccardo Banatti Ruhaszalonban mindketten megtaláljátok ruhátokat, kiegészítőkkel együtt! - P. Judit - "Minden percet élveztem, amíg a gyönyörű menyasszonyi ruhát viselhettem. Brigi nagyon kedves és segítőkész. Köszönöm szépen, hogy még szebbé tették a napunkat! "
"Lehel kürtje - a magyar vallásosság jelképei" címmel decemberben megjelent könyvét mutatta be Tóth József, a Solymár Imre Városi könyvtárban kedden. [caption id="" align="alignleft" width="334"] Tóth József könyvét mutatta be Bonyhádon Fotó: Kiss Albert [/caption] Az alkotó kitért arra, hogy az első hét oldalt a könyvhöz még a kilencvenes évek elején írta, végleges formáját azonban csak tavaly nyerte el, így ekkor kerülhetett az olvasók elé. A könyvben kiemelt szerepet kapott Lehel kürtje, mint a magyar ősvallásosság kegytárgya, amelynek kulturális értékét hangsúlyozta a megjelenteknek Tóth József. Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre Hírlevél feliratkozás Ne maradjon le a legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket! Feliratkozom a hírlevélre
László Gyula: Lehel kürtje (Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya, 1953) - 8 képes táblával és 1 rajzzal Fotózta Kiadó: Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1953 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 24 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 21 cm x 15 cm ISBN: Megjegyzés: Nyolc képes táblával és egy fekete-fehér rajzzal illusztrálva. A Kürt és új felvételeit Kresz Irén készítette. Kihajtható melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzáfűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
955-ben a kalandozó magyarok sorsdöntő vereséget szenvedtek Augsburgnál. Lehelt a sereg fővezérét a németek elfogták, és halálra ítélték. Lehel utolsó kívánsága az volt, hogy még egyszer megfújhassa harci kürtjét. Amikor kezébe adták, a kürttel úgy vágta fejbe I. Konrád császárt, hogy az nyomban szörnyethalt. Lehel így szólt: " Előttem fogsz menni, és szolgám leszel a túlviágon! " A jászberényi Jász Múzeumban őriznek egy elefántcsont kürtöt, melyet a hagyomány Lehel kürtjének tart. Lehel kürtje a krónikákban Már Anonymus 1200 körül keletkezett Gestájában szó esik Lehel kürtjéről: " Tas fia Lél megfújta a kürtjét, Bogát fia Bulcsú meg felemelte a zászlaját, s az első hadsorban indultak ütközetbe a görögök ellen. " (Salán vezér elindulása Árpád vezér ellen). Lehel halálával kapcsolatban Anonymus annyit tud, hogy " Lél meg Bulcsú fogságba estek, s az Inn folyó mellett akasztófán végezték életüket. " (Lél és Bulcsú halála). A Kálti Márk, majd Thuróczy János krónikájában (14., 15. század) is megidézett Lehel-monda szerint viszont Lehel és Bulcsú elfogatása és kivégzése során fontos szerep jutott Lehel kürtjének: " A császár azt mondta nekik: »Válasszatok magatoknak halált, amilyent akartok!
László Gyula: Lehel kürtje (Múzeumok Központi Propaganda Irodája, 1958) - 8 képes táblával és 1 rajzzal Fotózta Kiadó: Múzeumok Központi Propaganda Irodája Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1958 Kötés típusa: Tűzött kötés Oldalszám: 17 oldal Sorozatcím: Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 20 cm x 14 cm ISBN: Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkkal, egy kihajtható melléklettel. Értesítőt kérek a kiadóról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Előszó A jászberényi múzeum kürtje nemcsak a jászok becsben tartott ereklyéje, hanem egész magyar népünk hozzáfűzi egyik legszebb hősi mondánkat, a Lehel mondát. E kis füzet célja az, hogy közkinccsé... Tovább Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
SIPOSS ISTVÁN közlése szerint Jászberény városa a XVIII. század közepén vendéglőt építtetett (ebben van most a jász múzeum) és Jász kürt nek nevezte el. Ugyancsak Jász kürt volt Jászárokszállás nagy vendéglője, melyet közköltségen a régi pest-egri postaút mellé emelt, szintén a XVIII. században. Volt egy Jász kürt nevű vendéglő Szolnokon is. Ez mind annak a bizonysága, hogy a mesterségesen gyártott Lehel-kürt elnevezést a jászság csak nehezen akarta bevenni. MOLNÁR FERENC állításai ellen 1814-ben vitatkozó munka jelent meg. NEMES DÉCSY ANTAL "törvényes ügyellő Miskolcon" írta és adta ki Az jász vagyis íjász kürtön lévő metszésekről és azoknak értelméről cím alatt. DÉCSY azt mondja: soha sem bizonyítható be, hogy a kürt Lehelé volt (amiben teljes igaza van), de maga is merész föltevéssel áll elő. Szerinte a kürt pogány szertartásos edény volt, mert a rajta levő ábrázolatok Belphegor moabita istenség priapisztikus tiszteletére vallanak. Majd Bizáncba került, és Teodóra császárné, mikor Morvaországban Cirill és Metód által a keresztény hitet megalapíttatta, a welehradi nagy templomnak ajándékozta.
– Keleti társadalmakban, így népünknél is méltóságjelvény a kürt, Lél vezéri tisztségének, egyben törzse kiváltságainak is kifejezője. E törzs talán azonos régi forrásaink Kürt törzsével, Lél birtokai: a Kisalföld és a Felvidék déli peremterülete, a Kürt törzs telephelyeivel részben egyezőnek látszik. Népünk is tudni vélte, hogy Lél foglalta el Galgóc várát, itt is temették el Lehel tornya alá; birtoka volt a Jászságban; fia, Zombor pedig a hasonló nevű városban tartotta székhelyét. A Lél személyéhez fűzött kürt-hagyomány, a "kürtös Lehel" emléke tette szükségszerűvé, hogy őt népünk a vesztőhelyen is kürtjével lássa, s a kürtben fegyvert fedezzen fel, amely alkalmas ellenségének legyőzésére. – Azzal a nézettel szemben, hogy a monda teljes egészében népünk mesévé színező történeti emlékezetében alakult ki, valószínűbb, hogy formálásához a középkori lovagi költészet epikus alkotásai is hozzájárultak. Ilyennek vélték a bibliai Salamon király alakja köré szövődött, bizánci vagy éppen jeruzsálemi mondai magból századok során kibontakozott, végül lovagi köntösbe öltöztetett epikus énekeket, amelyekben a király a bitó alatt megfújt bűvös kürt segítségével menekül meg (Huon de Bordeaux, valamint König Rother c. eposzok stb.