VESZELY CSÁRDA - A MEGÚJULÁS - YouTube
A megújult Veszely Csárda várja vendégeit Békéscsaba és Gyula között a 44-es főút mentén különleges természeti környezetben, hagyományokra épülve. Az étterem a téli időszakban 160 fő befogadóképességű, nyáron viszont 260 főre van kibővítve. Veszely csarda étlap . A hely mindazoknak kiváló helyszín, akik a hagyományos magyar ételeket szeretnék megízlelni a mai kor elvárásainak megfelelően elkészítve. A borospince választéka bármely ételhez maradandó élményt nyújt, továbbá a helyi saját cukrászüzem garantált gasztronómiai élményben részesíti a vendégeket. A csárda rendezvények lebonyolítására is alkalmas különböző méretű és elhelyezkedésű termeinek köszönhetően.
Debrecenhez közel van, könnyű a megközelítés és a parkolás. A helység a sok ember ellenére nem zsúfolt, az asztalok és a mosdó tiszta, rendezett. A pincérek kedvesek, udvariasak és felkészültek voltak. Az ételre nem kellett sokat várni, az adag rendkívül nagy. Minden nagyon finom volt (Én borzas rántott csirkemellet ettem sült hasábburgonyával, szénsavas citromos vizet ittam. Veszely csárda békéscsaba étlap. ) Nagyon jól éreztük magunkat. Az épület előtt elhelyezett táblán le van írva a csárdához kapcsolódó legenda, érdemes elolvasni, nagyon érdekes. Footprints726511 Debrecentől nem messze található étterem, felkapott, sokan járnak ki ebédelni vacsorázni a városból. A csárda hangulat megvan, az ételek többnyire ízlettek. Többször jártunk itt, felszolgálók között jelentős különbségek vannak... volt, hogy a "számlát" egy kis cetlin kaptuk meg pl, ez annyira nem volt profi, annál az alkalomnál a rendelést se sikerült eltalálni, mentségükre szóljon, hogy az utolsó szabad asztalhoz tudtunk leülni, teltház volt, pedig egész sokan férnek el a csárdában kint is és bent is.
Tominak, aki a felszolgálónk volt. Egy igaz ember. Ő maga a megtestesítőjéne annak, amit ma vendéglátásnak hí így tovább! V Ответ владельца 2 года назад Köszönjük szépen! Legközelebb is nagy szeretettel és finom ételekkel várjuk Önöket!
A tény az, hogy a 2. ukrán hadseregcsoport 53. hadseregének 57. lövészhadteste Lőkösháza–Battonya–Nagylak vonalában több ponton egyszerre lépte át a magyar határt. A szovjetek október elején Nagyvárad térségében is áttörték a magyar védelmet, és néhány nap múlva már Debrecen közelében jártak, ahol hatalmas páncéloscsata bontakozott ki. Folyik a mentés a lebombázott Homokkerti családi házak között (Fotó: MTI-Reprodukció) Szálasi októberben hatalomra kerül Szeptember 28-án, amikor a harcok már magyar területen folytak, Horthy háromtagú küldöttség élén Moszkvába küldte Faragho Gábor vezérezredest, aki október 11-én előzetes fegyverszüneti megállapodást írt alá a szovjetekkel. Az október 15-i kiugrási kísérlet azonban kudarcba fulladt, Horthy másnap lemondott, miután német nyomásra a Nyilaskeresztes Párt vezérét, Szálasi Ferencet nevezte ki miniszterelnöknek. A nyilasok tovább folytatták az emberéletben és anyagiakban is hatalmas áldozatokat követelő, reménytelen harcot. Horthy Miklós kiugrási kísérlete 1944 október 15 -én [35.] - Jegyzettár. Április 12-ig folyt a háború Magyarországon A szovjetek hosszú ostrom után, 1945. február 13-án vették be Budapestet, és április 4-én Nemesmedves birtokbavételével foglalták el teljesen Magyarországot, legalábbis a szovjet hadijelentések szerint.
Kivégzik Bakay Szilárdot, az ún. `kiugrási iroda` katonai vezetőjét 2004. szeptember 13. 12:06 Budapesten született 1892. szeptember 8-án. Pályafutását belgrádi, athéni, majd szófiai katonai attaséként kezdte. Dandár-, hadosztály-, majd - altábornagyi rangban - hadtest-parancsnok lett először Szombathelyen, végül Budapesten. 1944-ben a kormányzó megbízásából ő vezette az ifjabb Horthy Miklós irányításával létrehozott ún. `kiugrási iroda` katonai részlegét. Archívum: A hortobágyi tankcsata - NOL.hu. A németek azonban a moszkvai fegyverszüneti tárgyalásokkal együtt az iroda működéséről is tudomást szereztek, és nagy létszámú kommandós egységet küldtek Magyarországra a kísérlet meghiúsítására. A kommandósok vezetője az az Otto Skorzeny volt, aki 1943-ban Benito Mussolini, a megbuktatott olasz fasiszta diktátor kiszabadításában `jeleskedett`. A tábornokot 1944. október 8-án az Astoria szállónál elrabolták és a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták. 1945-ben igazolták, de a szovjet megszálló hatóságok 1946-ban letartóztatták és 1947. március 17-én Sopronban kivégezték.
Miklós Bélát, az 1. hadsereg parancsnokát azzal hívta fel a Horthy bizalmasának számító Vattay Antal, hogy minden semmis a korábbi tervekből. Kéri Kálmán, a hadsereg vezérkari főnöke fültanúja volt a beszélgetésnek: "Mi a hadsereg feladata? – kérdi Miklós. A hadsereg feladata a szomszédos német hadsereg jobbszárnyának biztosítása, nehogy az oroszok a hátába kerüljenek" – mondja erre Vörös. Micsoda?! – ordít bele a kagylóba Miklós Béla. Egy őszinte visszaemlékezés. Vörös János szabatosan megismétli, és hozzáteszi: Kérlek, ez a feladata. Különben is, az előszobámban német urak ülnek. " A vezérkar azért is szabotálhatta könnyen az átállást, mert Horthy proklamációja nem adott konkrét utasításokat és a szövege sem volt egyértelmű. Az eredeti "fegyverszünetet kötöttem" formulát "fegyverszünetet kérek"-re módosították, a rádióban is így hangzott el, ez pedig az egész kiugrást bizonytalanná tette. Nemcsak a szélsőjobboldali és erősen németbarát vezérkari tisztek nem engedelmeskedtek, de az I. magyar hadsereg átállásra is elszánt vezetője sem tudta keresztülvinni az akaratát.
Budapest ostroma volt a második világháború egyik legpusztítóbb városharca 1945. február 13-án az utolsó budai ellenállási gócok felszámolásával ért véget Budapest 52 napig elhúzódó ostroma. (Az évfordulón, azaz vasárnap interjút közöltünk az ostrom megítéléséről. ) Sztálingrád után a magyar főváros elfoglalásáért vívott csata bizonyult a világháború második leghosszabb helységharcának. Az ostrom voltaképpen a náci diktátor, Adolf Hitler harcászatilag értelmetlen, Festung nevű, kegyetlen parancsával kezdődött. A polgári áldozatok száma meghaladta a 25 ezer halottat és 52 ezer sebesültet, több mint 32 ezer lakás teljesen megsemmisült vagy lakhatatlanná vált, az összes Duna-hidat felrobbantották, a világhírű... Véres mészárlással ért véget Budapest 52 napig tartó ostroma A második világháború egyik legjobban elhúzódó és legpusztítóbb helységharcát, Budapest ostromát nem véletlenül szokták második Sztálingrádként emlegetni a hadtörténeti irodalomban. A magyar főváros 52 napig tartó ostromának záró epizódjaként a rommá lőtt budai vár területére visszaszorult, reménytelen helyzetbe került német Wehrmacht illetve Waffen-SS egységek parancsnoka, Karl von Pfeffer- Wildenbruch SS-Obergruppenführer, Hitler utolsó töltényig való kitartást elrendelő ostoba parancsát figyelmen kívül hagyva elhatározta, hogy megmaradt csapataival megkísérli a kitörést az ostromgyűrűből.
Igaz az a latin mondás: a történelem az élet tanítómestere, de csak akkor, ha az igaz, és nem tudatosan ferdített valótlanságokból áll össze. - Ennek fényében akkor felteszem a kérdést: mi történt hetven éve az orosz fronton a magyar vadászpilóták repülőterének légterében? - A válaszom a száraz és szenvtelen tények alapján: Horthy István repülőgépe egy teljes bedöntésű balfordulóból egy pillanat alatt jobbra átperdült, egy pillanatra "hátrahelyzetbe" került és onnan orrát leadva bal dugóhúzóba perdült. A gép körülbelül másfél fordulatot perdült gyors ütemben, majd egy felet már lassabb ütemben, amelynek a végén a perdülés csaknem megszűnt. Ezután hozzávetőleg 70 fokos szögben a gép a földnek ütközött és felrobbant. Amennyiben érzelmileg kívánok a kérdésedre válaszolni, úgy azt mondanám, hogy Magyarország "reménysége" halt hősi halált azon a hűvös hajnalon. - Elgondolkodtál már azon, mi lett volna, ha...? - A történelem nem ismeri a "ha" és a "volna" fogalmait, de mégis érdemes eljátszadozni a gondolattal, hogy "ha" az 1944. októberi kiugrási kísérlet során Horthy István kormányzó helyettes az édesapja mellett lehetett "volna", vagy külföldről segíthette "volna" hazánk érdekeit, akkor- és ezen minél jobban eltöprengünk, annál inkább biztosabbak lehetünk abban -, hogy valószínűleg másképpen alakul a 2. világháborúból való "kiugrásunk" forgatókönyve és eredményessége.