A hősi múltból merítenek példát. A Himnusz és a Szózat a romantika jegyében íródott, a reformkor küszöbén illetve a reformkorban. Kölcsey művének műfaja himnusz, Vörösmarty művének műfaja pedig óda. A két vers témája a hazaszeretet, de a Himnusz Istenhez szól, Isten áldását kéri a sokat szenvedett magyarokra. A Szózat a magyaroknak íródott, a költő a világ népeihez és a magyar nemzethez szól. Szerkezetük keretes, mert az utolsó versszak kis változtatással megismétli az elsőt. A két költemény a hősi múlt felé fordul. A Himnuszban a,, Hajh" fordulatszó után a történelmi megrázkódtatások és a nemzeti önbírálat következik. A Szózatban a világ nemzeteihez szól a költő, figyelmezteti őket a magyarság nyomorúságáról, ecseteli a magyar hősök bukását. A Himnuszban és a Szózatban az örömöt és a gyászt a költői képek idézik fel, mint a Szózatban. A Himnuszban megjelenik a sajátos szórend, az ellentmondás, az ellentétek, a fokozás és a költői túlzás. A két költemény változatos, szemléletes költői képeket használ, amivel nagyobb hatást tud gyakorolni az olvasóra.
Tragiukusnak tartom, hogy ilyen üres eddig a blog. Ez nem csak nekem köszönhető, szóval üdvözöljük Glóriát, a szerkesztőtársam is! :) "SZIA! ". Ma kicsit unatkoztam és összedobtam egy gyors összehasonlítást a Himnuszról és a Szózatról. Remélem hasznát veszitek majd egy-egy irodalom dogán. :D A Himnusz és a Szózat összehasonlítása A magyar nemzet két legkiemelkedőbb művét, a Himnuszt és a Szózatot Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály alkotta. A két költemény megírása között 13 év különbség van. Ez az idő nagy változást jelentett Magyarország társadalmi és politikai életében. Mindkét költemény a magyar nemzet imádsága lett. 1923 -ban Kölcsey megírta a Himnuszt, amiben Istenhez imádkozik, Istent kéri a magyarok megsegítésére, míg Vörösmarty 1836-ban megírta a Szózatot, amiben már a nemzet segítségét kéri, a magyar néphez szól. A hazaszeretet szépségét, az alkotás nagyszerűségét és az emberiséghez tartozásunkat hirdeti mindkét mű. A régi dicsőségre hivatkozó műveik előkészítik és erősítik a bizakodó korszak hazafias szellemét.
Önmarcangoló tépelődéssel szemlélteti népét: "S ah szabadság nem virul / A holtnak véréből, / Kínzó rabság könnye hull / Árvánk hő szeméből! "A költőnek ekkor még csak könnyei vannak, csak könyörögni, csak imádkozni tud, de tenni, cselekedni még nem. Vörösmarty 36 éves a Szózat születésekor (1836). Életkorukban tehát csak 3 év a különbség, de mennyivel más a kor: a Szózat abban a válságos történelmi pillanatban keletkezett, amikor nyílt szakításra került sor a magyarság és a bécsi udvar között. A reformországgyűlések hangulatában, lázában ég az ország. Kölcsey Ferenc Himnuszát és Vörösmarty Mihály Szózatát minden magyar ismeri. Minden nemzeti ünnepünkön felcsendülnek, így már mindenkinek feltűnhetett a köztük lévő hasonlóság. Kölcsey Ferenc (1790-1838) alapjában véve zárkózott, befelé forduló ember volt, ami annak tudható be, hogy gyerekkorában elvesztette egyik szemét. Ha más emberek társaságában nem is, de az irodalomban otthon érezte magát. Híresebb művei a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, a Huszt, a Zrínyi dala, de a legnagyobb dicsőséget a Himnusz hozta neki, amelyet 1923-ban írt.
Ezért a Szózat szövege kicsit könnyedebb, élénkebb, bíztató. A Himnuszé pedig elhaló, szenvedő. A dicső múlt felemlegetése után mindkét szerző arra helyezi a hangsúlyt, hogy a jelen a múlt oppozíciója. A jelen visszásságait Kölcsey Isten haragjaként könyveli el, Vörösmarty pedig minden racionalitást nélkülöző, értelmetlen állapotnak ("Haj, de bűneink miatt / gyúlt harag kebledben" ill. "Az nem lehet…"). Érdekes, hogy Vörösmarty múltról alkotott képe teljességgel pozitív, Kölcsey azonban már múltbéli eseményeket is az Úristen haragjának tud be, mint például az 1241-42-es tatárjárás illetve a 150 évig tartó török hódoltság – "Most rabló mongol nyilát zúgattad felettünk / majd töröktől rabigát vállainkra vettünk". A jelen gondjainak megoldásában ellentéteses gondolkodik a két szerző. Kölcsey csak az Úristenben bízik, hiszen ahogy a 4. és 5. versszakban bővebben kifejti, a magyar nemzet olyannyira meghasonlott önmagával, hogy csak "Bérce hág és völgybe száll, / bú s kétség mellette / vérözön lábainál / s lángtenger felette. "
Ez a vers,, befejezése'', amiben kissé átfogalmazva megismétli a tételmondatot. A Himnusz első versszakában Kölcsey Istent szólítja meg, áldást kérve a nép számára. Jókedvet, bőséget, védelmet kér, cserébe a sok szenvedésért, amiből annyi volt, hogy azzal már a jövendőt is megbűnhődtük. A második versszaktól a hatodik feléig a magyar történelem eseményeit sorolja fel, kezdve Isten első jótettével, a magyarok honra találásával.,, Őseinket felhozád Kárpát szent bércére'' A harmadik versszakban folytatja a felsorolást a törökök elleni győzelmekkel, Mátyás tetteivel.,, Zászlónk gyakran plántálád Vad török sáncára, S nyögte Mátyás bús hadát Bécsnek büszke vára. '' A fenti idézetben egy alliteráció is található (,, Bécsnek büszke…''). A negyedikig a jó dolgokat mondja, csak innentől kezdve jönnek a rosszak. Kölcsey meg is indokolja, hogy miért kellett bűnhődnünk:,, Hajh, de bűneink miatt Gyúlt harag kebledben'' Első rosszként a tatárjárást említi, majd a törökvészt. Az ötödik versszak anaforája (,, Hányszor") jobban kiemeli a szenvedéseket, hogy meggyőzze Istent, hogy már tényleg megbűnhődtünk mindent.
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a gondolkodó ember horrorja, amelyben egy vírusos járvány eseményeit követhetjük nyomon Steven Soderbergh rendezésében. A kezeddel naponta két- vagy akár háromezerszer is öntudatlanul megérinted az arcodat. Közben persze más tárgyakhoz, emberekhez is hozzáérsz, miközben kapaszkodsz a villamoson, használod a bank automatát, egy közös tálból sós mogyorót veszel ki egy bulin vagy egy étteremben, valaki után megérinted a számítógép billentyűzetét, vagy éppen most a számítógép egerét. Fertőzés című film izle. Mikrobák, baktériumok milliói utaznak egyik tárgyról, emberről a másikra. A film az influenza, spanyolnátha, az AIDS, a SARS, a hepatitis vagy a madárinfluenza korában arra keres választ, mi lesz ha…, és mi fog történni azután. A mozi nem tekinthető igazán orvosi thrillernek, mégis kétség kívül kíváncsi vagy a végére, még akkor is, ha a rendező, Steven Soderbergh, aki soha nem törekedett bensőséges hangulatok megteremtésére, ezúttal is a hűvös távolságtartást választotta.
A reptéri bárban az egyik utas belenyúl a csipszes tálba, majd a hitelkártyáját átadja a pincérnek. Az üzleti találkozón a felek kezet fognak egymással. Egy ember elköhögi magát a zsúfolt buszon. Egyetlen találkozás. Egyetlen érintés. És a halálos vírus útra kel. Itt az eredeti mozielőzetes: Beth Emhoff (Gwyneth Paltrow) üzletasszony és családanya. Fertőzés című film sur imdb imdb. A hongkongi útjáról hazatérve azt gondolja, az időeltolódás jelentette fáradsággal van dolga. Két nappal később azonban meghal a kórházban. A férje döbbenten áll a történetek előtt, ráadásul az orvosoknak fogalmuk sincs arról, mi okozta halálát. Hamarosan más embereken is hasonló tünetek jelentkeznek, előbb csak a Távol-Keleten és az Egyesült Államokban, majd a világ egyre több pontján. A fertőzésnek a határok sem képesek gátat szabni, szinte pillanatok alatt világméretű járvány tör ki. A betegség gyorsan terjed, és nincs ellene orvosság. 2020-ban hasonló utcaképpekkel találkozunk (Fotó: RAS-archív) Néhány elhivatott ember azonban nem adja föl a harcot, akár az életüket is készek feláldozni azért, hogy mentsék, ami menthető.