Ezt a sütit anyukám alkotta, a hétvégén meglátogattuk. Az alapja a női szeszély receptje, aztán pedig átvált meggyes pitébe, a teteje pedig olyan finom ropogósra van sütve, még 3 nap múlva is ilyen. A másik lényeges különbség, hogy egyszerre készíti és nem süti elő a tésztát, ezért lesz a tetején vastag és karamelles, ropogós réteg. Emiatt persze meg is repedezik, de nagyon szép is így, nemcsak finom. Női szeszély másképp Hozzávalók: a tésztához: 25 g élesztő 2 dl tej 150 g vaj 6 tojássárgája 350 g liszt 2 evőkanál cukor a tetejére: 6 tojásfehérje 200 g porcukor 500-700 g meggy 200 g darált dió Elkészítés: Az élesztőt cukros langyos tejben felfuttatja. A lisztet elmorzsolja a vajjal, majd a többi hozzávalóval összegyúrja. Kinyújtja és a tepsibe rakja. Ezután kimagozza a meggyet - addig a tészta kel - és a levétől leszűri. A sütőt forróra (200-220 fok) melegíti. A tésztát meghinti a darált dió felével, eloszlatja rajta a meggyet, rászórja a két evőkanál cukrot, végül ráhinti a maradék darált diót.
SZINT: KÖZEPES By: SÜTÉSI/FŐZÉSI IDŐ: 40 perc ÖSSZESEN: 75 perc Egy már sokunk által elfeledett habos kedvenc, a női szeszély receptje. Hétvégi süteményünk, könnyű, habos kis házi baracklekvárral és pörkölt dióval. Anyósom receptje volt, egy kicsit felturbóztam. Fogadjátok szeretettel a női szeszélyt. A tepsi mérete: 20 × 30 cm. Hozzávalók A tésztához: 20 dkg vaj 40 dkg finomliszt 2 db tojássárgája 1 csomag vaníliás cukor 1, 5 dkg friss élesztő 10 dkg baracklekvár 1 dl tej 10 dkg porcukor A habhoz: 20 dkg porcukor 8 db tojásfehérje 1 evőkanál citromlé 1 csipet só A tetejére: 5 dkg durvára vágott pörkölt dió 1 ek baracklekvár Lépések Az élesztőt langyos cukros tejben felfuttatjuk. A lisztből, a vajból, a tojássárgájából, a porcukorból, a vaníliás cukorból és a felfuttatott élesztőből tésztát készítünk, alaposan összegyúrjuk. A tésztát sütőpapírral fedett 20 × 30 cm-es tepsibe egyenletesen nyomkodjuk. 1 órás kelesztés után 180 fokra melegített sütőben halvány sárgára sütjük (20 perc). A tojásfehérjéket a cukorral, egy csipet sóval és 1 evőkanál citromlével jó kemény, fényes habbá verjük.
Hozzávalók: Tésztához: 5 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS sárgája 10 dkg margarin 15 dkg cukor fél cs sütőpor 15 dkg liszt Habhoz: 5 FUCHS SZABADTARTÁSOS TOJÁS fehérje 20 dkg cukor 2 ek lekvár pörkölt mandula a hab tetejére Elkészítése: A tészta hozzávalóit a liszt kivételével habosra kikeverem, majd hozzáadom a sütőporos lisztet. 31×23 cm es sütőlapra teszem. A tészta kicsit masszív lesz, de kanállal vagy habkártyával ellehet kenni. 170 fokon tűpróbáig sütöm. Amikor megsült sárgabaracklekvárral megkenem a tészta tetejét. A fehérjéket gőz felett a cukorral kemény habbá verem és közben hozzáadom a lekvárt is. Amikor a hab már jó kemény ráteszem a tészta tetejére, vagdalt pörkölt mandulát szórok a tetejére, vékony lekvár csíkokat húzok rá és a még meleg sütőbe teszem kicsit száradni.
212 Ki a filozófus? 216 "Tudás" és "vélemény" 218 A "vélemény" 222 Hatodik könyv A filozófusnak kell kormányoznia, mert csak ő ismeri az igazságot 225 A filozófustermészet tulajdonságai 226 A filozófusok állítólag értéktelenek az állam szempontjából 229 Ennek az állam az oka: miért nem használja fel őket? 230 Miért fejlődik rosszul a legtöbb filozófus? 233 A filozófustermészetet megrontja a környezete 234 A filozófiát elárasztják a selejtes emberek 240 Az igazi filozófus kénytelen visszavonulni 241 Hogyan kellene ápolnia az államnak a filozófiát? 243 Még a tömeget is meg lehetne győzni a filozófia értékéről 245 A filozófus az államot isteni mintára alkotja meg 248 Lehetséges, hogy egy államot filozófusok kormányozzanak? 249 Az őrök nevelése 250 Az őröknek a "jó" ideáját kell megismerniük 253 Mi a "jó"? 255 Miként a Nap megvilágítja a látható dolgokat, akképpen a "jó" az ésszel felfogható dolgokat 259 A megismerés tárgya négyféle, s négyféle a megismerés formája is 261 Hetedik könyv Barlanghasonlat 264 Életünk olyan, mint a barlanglakóké 267 A nevelésnek a lélek szemét a jó ideája felé kell irányítania 269 A filozófusokat kényszeríteni kell az államvezetésre 270 Milyen tudományokkal kell nevelnünk a filozófust?
Az állam Lazi Könyvkiadó 2001, Szeged Fordító: Jánosy István Platón nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk számára is érdekesek. E kötet teljes terjedelmében mutatja be Az állam című művét, melyet kitüntetett hely illet meg a Platón-dialógusok között, ezt a rangot tartalmának sokrétűsége, összefoglaló jellege és művészi színvonala egyaránt biztosítja. A többi műtől eltérően majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, illetve társadalomtanát illeti meg. Platón az athéni demokrácia fénykora, Periklész uralkodása után élt, a hanyatló görög társadalmi berendezkedés láttán írta művét. Kiindulópontja és alapkérdése: mi az igazságosság, hogyan valósul meg ez az egyes ember és az állam életében, mi az erény, hogyan nevelhető az ember, a társadalom kívánalma és az egyén hajlama hogyan egyeznek és különböznek? Szókratész és beszélgetőtársai egy ideális, a társadalmi igazság eszményét leginkább megvalósító államforma utópisztikus képét építik fel.
Platón: Az állam (Gondolat Könyvkiadó, 1968) - Részletek Szerkesztő Fordító Kiadó: Gondolat Könyvkiadó Kiadás helye: Budapest Kiadás éve: 1968 Kötés típusa: Fűzött keménykötés Oldalszám: 285 oldal Sorozatcím: Gondolkodók Kötetszám: Nyelv: Magyar Méret: 19 cm x 13 cm ISBN: Értesítőt kérek a kiadóról Értesítőt kérek a sorozatról A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról Fülszöveg Platón nevét és alkotását hosszú évszázadok őrizték meg, gondolatai korunk embere számára is érdekesek. Az ő korában szinte elkerülhetetlen volt egy idealista filozófiai rendszer létezése, de a Platón nevéhez fűződő idealista filozófia a csúcsot jelenti. Ideatana és államelmélete maradandó gondolati alkotás. E kötetben, amely Az állam c. műből készített válogatás, államelméletéből és ideatanából mutatunk be részleteket az olvasónak. Ezt a művet kitüntetett hely illeti meg a Platón, dialógusok között. Többi művétől eltérően, ez egy majdnem teljes filozófiai rendszer, amelyen belül a főhely Platón állam-, ill. társadalomtanát illeti.
Plato a legnagyobb ókori görög filozófus. Tanára Socrates magát. Plato - az alapító az Akadémia - saját filozófiai iskola. Szintén fontos megjegyezni, hogy ő az alapítója az idealista filozófiák. Platón filozófiája röviden amiről nem lehet beszélni, tett nagy hozzájárulását a fejlesztési ez a tudomány. Ez az ember nem csak egy nagy gondolkodó, hanem a tanár, aki képes arra, hogy produkálna a diákok tudásvágy. Ellentétben a tanár, ő maradt sok írott művek. A legfontosabb ezek közül: - Bocsánatkérés Szókratész; - Törvények; - Az állam; - Leontinoi Gorgiasz; - Parmelid; - Feodon. Számos művét írták formájában párbeszéd. Platón filozófiája Mint már említettük, ő az alapítója az idealizmus. Ő idealista doktrína a következő gondolatok: - a világ körülöttünk folyamatosan változik. Ő nem létezik, mint önálló anyag; - tényleg csak létezik testetlen (nettó) ötletek - a világon - ez nem más, mint egy reflexió a tiszta gondolatok; - tiszta gondolatok állandó, végtelen, igaz; - minden létező dolgok körülöttünk tükrözi az eredeti ötlet -, hogy tiszta.
Platón (i. e. 427-347) Raffaello Athéni iskola cimû festményének részletén Platón és Arisztotelész látható. A fölfelé mutató alak, Platón az ideák világára irányítja a figyelmet, Arisztoteleész pedig a konkrét tapasztalati valóságra. Athénban született. Elõkelõ athéni család sarja volt. (anyai ágon Szolón rokona) (Eredeti neve Arisztoklész volt, de ezt széles válla miatt Platónra (széles) változtatják. ) Kiváló testi és szellemi képzésben részesül. Fiatalon költésztettel foglalkozik (vers, tragédia) de Szókratésszel való találkozása után megsemmisíti mûveit. Filozófiai fejlõdésére Kratülosz (Hérakleitosz gondolatait közvetíti) és Szókratész gyakorolt maradandó hatást. I. 407-tõl hallgatta Szókratész tanításait egészen a mester haláláig. Utána menekülni kényszerül Athénból Megarába (Eukleidészhez), majd visszatér Athénba. Késõbb háromszor is ellátogat Szüraküszaiba ( I. ill. II. Dionüszosz kívánságára), de mindhárom útja sikertelen volt. Szüraküszaiban az ideális államot igyekezett megvalósítani, de az udvar (és a kor) ellenállása miatt ez meghiúsult.