Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Lucullusi: RAKOTT KELKÁPOSZTA GOMBÁVAL. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
Recept: zöldséges rakott kel csirkecombbal és gerslivel 2018. március 18., vasárnap, 8:00 Buday Péter alternatív receptjeivel még a legkalóriadúsabb magyar fogásokat is pillanatok alatt egészségesebbé lehet varázsolni. Az egészséges életmód ugyanis nem kell hogy íztelen legyen! Sőt, a gulyáslevest, a túrós csuszát vagy éppen a töltött káposztát sem kell száműzni az étkezésükből! A Keverd újra, Buday! Rakott kel ahogy kdrita készíti | Nosalty. a finom, változatos, laktató és pénztárca barát ételekről szól! Hozzávalók: 1, 5 kg kelkáposzta 3 db csirkecombfilé 100 g napraforgó olaj só frissen őrölt bors 200 g árpagyöngy 3 gerezd fokhagyma 200 g sárgarépa 200 g petrezselyemgyökér 100 g póréhagyma 6 db tojás 150 g reszelt, érlelt trappista 400 g tejföl vagy görög joghurt Elkészítése: A kelkáposztát levelekre szedem és leforrázom., majd a levelek egy részét ujjnyi széles metéltre vágom. A sóval, borssal fűszerezett csirkecombfiléket kevés étolajon megpirítom, aztán a maradék sülő zsírban megpirítom a gerslit, majd a káposzta forrázó levével felöntöm.
Hozzávalók: 1 kisebb fej kelkáposzta 5o dkg csiperke gomba 1 kis paradicsom 1 közepes hagyma 1 gerezd fokhagyma 1 tojás só örölt bors majoranna kakukkfű tejföl vagy joghurt Elkészités: A szép harsányzöld kelkáposzta leveleket szedjük le a káposzta fejről és főzzük pár percig. Vigyázzunk rá, hogy ne főzzük puhára, épp csak egy kicsit. Vegyük ki a főzővizből és tegyük el kicsit hűlni. Készítsük el a tölteléket. A megtisztitott és felapritott gombát olajon pároljuk meg. Tegyünk hozzá a megpárolt hagymát, az összezúzott fokhagymát, a kicsi összevágott paradicsomot, sót, örölt borst, majorannát, kakukkfűvet, egy tojást és jól keverjük össze. Egy jénai sütőedénybe alulra tegyük a lecsöpögtetett kelkáposzta leveleket és sózzuk meg. Erre az alapra tegyük a gombás tölteléket, erre a tejfölt vagy joghurtot majd takarjuk be, a maradék levelekkel. Sózzuk meg a felső réteget is, és vajdarabokkal megszórva tegyük a sütőbe és addig süssük, mig a teteje aranybarna nem lesz.
Fedő alatt puhára párolom, legalább két és félszeres mennyiségű vízzel. Ízesítem sóval, fokhagymával. Amikor kész hozzákeverem nyersen a juliennere vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, és a karikára vágott póréhagymát. A kiolajozott tepsibe leteszem a káposztaleveleket, rásimítom a gersli felét, megszórom a kelkáposztalaskával, meglocsolom a tojással kikevert tejföllel majd ráfektetem a csirkecombokat. Megszórom sajttal, és újra jön a gersli, a laskakáposzta, majd a tejföl a tojással. Beborítom az ételt az egészben maradt levelekkel, bekenem tojásos tejföllel, majd megszórom sajttal. 180 C-fokos sütőben készre sütöm. Nézd meg a teljes adást! Vissza a kezdőlapra
Fedő alatt puhára párolom, legalább két és félszeres mennyiségű vízzel. Ízesítem sóval, fokhagymával. Amikor kész hozzákeverem nyersen a juliennere vágott sárgarépát, petrezselyemgyökeret, és a karikára vágott póréhagymát. A kiolajozott tepsibe leteszem a káposztaleveleket, rásimítom a gersli felét, megszórom a kelkáposztalaskával, meglocsolom a tojással kikevert tejföllel majd ráfektetem a csirkecombokat. Megszórom sajttal, és újra jön a gersli, a laskakáposzta, majd a tejföl a tojással. Beborítom az ételt az egészben maradt levelekkel, bekenem tojásos tejföllel, majd megszórom sajttal. 180 C-fokos sütőben készre sütöm. Nézd meg a teljes adást! Az élet női oldala, személyesen neked! Iratkozz fel a Life-hírlevélre! Sztárok, életmód, horoszkóp és kultúra egy helyen. Feliratkozom
Molnár Ferenc re! génye már száztíz éve a fiatal olvasók kedvence. A regény alapján készült, azonos című zenés játékot Marton László ren-dezésében a budapesti Vígszínház mutatta be 2016. november 5-én. Jelen... Andor [antikvár] Andor: huszonnégy éves, jómódú, zsidó apától és keresztény anyától származó csinos, de gyenge akaratú fiatalember. A háború előtti Budapest tipikus figurája. Andor kétségbeesetten hajszolja az örömöket, miközben fiatal testét itallal mérgezi, nőkkel és... Ragasztása a címlapnál kissé sérült. Andor: huszonnégy éves, jómódú, zsidó apától és keresztény anyától származó csinos, de gyenge akaratú fiatalember. Andor kétségbeesetten hajszolja az örömöket, miközben fiatal testét... A csókok éjszakája A zenélő angyal és az Egy pesti leány története után újabb darabbal bővül a Molnár Ferenc életművét fölelevenítő sorozat. A csókok éjszakája címmel huszonöt novellát és jelenetet gyűjtöttünk össze, a szerelem létélményének megannyi változatát. A színes... Az éhes város [antikvár] Az oldalsó és az alsó lapél enyhén foltos.
A zenélő angyal - Egy fiatal szerelem regénye (1933) egy velencei szerelmi háromszög története. A második történet talán a legmegrázóbb Molnár Ferenc prózai életművében. A zöld huszár (1937) egy vidékről... A Pál utcai fiúk - A Gittegylet - bővített kiadás Molnár Ferenc 1907-ben megjelent regénye a mai napig a fiatal olvasók kedvence: az idők során készült belőle némafilm, hangosfilm, színdarab és zenés játék, közel két tucat nyelvre fordították le, több országban lett kötelező vagy ajánlott olvasmány. Játék és... A Pál utcai fiúk - A Gittegylet [eKönyv: epub, mobi] Játék és harc, barátság és árulás, összetartás és pártoskodás, győzelem és halál. Tengernyi könyv született, amely az élet nagy pillanatait, sikereit és kudarcait egy csapat gyerek sorsán keresztül akarja megmutatni, de maradandó regényt írni erről csak keveseknek... Az éhes város Ha levetjük morális gátlásainkat, valóban könnyűszerrel gazdagok és sikeresek lehetünk? És ennek sosem fizetjük meg az árát? Erre keresi a választ Molnár Ferenc első, 1901-ben megjelent kisregénye, amely rögtön elismerést és hírnevet hozott szerzőjének.
Hallatlan külföldi elismertsége és sikerei bizonyítják, hogy e műfaj mestere volt, ám munkásságának hazai megítélése mindig is pengeélen táncolt a siker és a fanyalgás közt, ebben talán része volt személyiségének is. Ma már kijelenthetjük, hogy Molnár Ferenc, a XX. századi magyar polgári drámairodalom jelentős alakja volt. Osváth Béla megítélése szerint, helye a magyar dráma- és színház-történetben: "játékosságuk, könnyedségük, szerencsés, kerekded formájuk, szereplehetőségük újra meg újra arra ösztönzik a színházvezetőket, hogy egy-egy klasszikus óriás mellett, bennük is megtalálják a maradandóságot". Molnár Ferenc Budapesten született 1878. január 12-én, tehetős német-zsidó polgári családban, édesapja, Neumann Mór sebész volt. Az 1920-as és 30-as években sok színdarabot írt, amelyek korának legnépszerűbb színpadi szerzőjévé tették. A Trianon utáni hazai légkörben, miután több publicista hazafiatlansággal vádolta meg, származása is alapul szolgált üldöztetésnek. Nem véletlen hát, hogy Molnár Ferenc ebben az időben igyekezett minél többet külföldön tartózkodni.
Jolán már éppen készülne modellt ülni, amikor váratlanul megjelenik egy elegáns és sötét tekintetű alak, az Ördög. "Sehonnan se jöttem és sehova se megyek. Itt vagyok. " – mondja, és itt marad, amíg ravasz tervét véghez nem viszi. Nem nyugszik, míg fel nem fedi az addig leplezett vágyakat, és a két szerelmest alaposan meg nem kísérti. Jelenet a Riviérából (fotó: Rózsa Tamás) Riviéra – 2019. augusztus 25. 30 Az Orlai Produkciós Iroda a győri Vaskakas Bábszínházzal és a FÜGE-vel közösen állította színpadra Molnár Ferenc Riviéra című vígjátékát idén áprilisban, az előadás azóta is nagy sikerrel fut a Belvárosi Színházban. Misch úr, a kereskedősegéd éjszakai kirakatrendezésre készül egy világvárosi áruház negyedik emeletén. A próbababák előkelő nyári ruhákat és dél-franciaországi miliőt kapnak: készül a Riviéra. Serényen dolgozna, ha Casella, az áruház multimilliomos tulajdonosa nem vetett volna szemet szerelmére, a kesztyűosztály Lujzájára, és nem hívta volna meg őt a Riviérára, az igazira.
Az 1878-ban, nagypolgári családba született Neumann Ferenc már a Lónyai utcai Református Gimnáziumban töltött utolsó tanéveiben is jelese volt az önképzőkörnek és újságírónak készült. Szülei kívánságára azonban 1896-ban a genfi egyetemen, majd Budapesten jogot hallgatott. A Pesti Hírlapban és a Budapesti Naplóban publikáló fiatalember vette föl a Molnár nevet, írásai – haditudósításai, regényei, drámái – már magyar családnevével jelentek meg. Molnár Ferenc a 20. századi magyar irodalom alkotói közül elsőként lett valóban világhírű, de műveinek jelentős közönséghatása és a "szórakoztató" bélyeg okán az irodalmi kánon hosszú ideig nem fogadta be, annak ellenére sem, hogy az eredetileg nem "kötelező ifjúsági olvasmánynak" szánt kisregénye, A Pál utcai fiúk a múlt század egyik legtöbb nyelvre fordított magyar irodalmi műve lett. A színházi kánon azonban, azaz a színházcsinálók és közönségük folyamatosan műsoron tartották-tartják a Molnár-darabokat, s az elmúlt évtizedekben már az irodalomtudósok, történészek is kutatják, elemzik és értékelik Molnár műveit – a "túlságosan nagy" sikert aratókat is.
Az 1870-es évektől kezdődően a portrészobrászat reprezentatív igényeket kielégítő műfaja játszott jelentős szerepet. Stróbl Alajos finom realizmussal ( Luischen, 1884; Anyánk, 1894) és Zala György nagyvonalú eleganciával ( Jármay Béláné, 1890) mintázott büsztjei voltak a műfaj leghangsúlyosabb alkotásai. Az emlékműszobrászat is ebben a korszakban élte virágkorát. Legszebb darabjai Fadrusz János ( Mátyás király lovas szobra, 1902), Holló Barnabás, Huszár Adolf, Róna József ( Savoyai Jenő lovas szobra, 1900 körül), Ligeti Miklós ( Anonymus, 1903), Zala György ( Honvédszobor, 1890) alkotásai gyűjteményünkben. Az állandó kiállításunk tematikus egységeként látható szoborkabinet a 19. század fordulójától az 1920-as évek közepéig készült fehérmárvány szobrokból mutat be néhány jellegzetes aktábrázolás-típust a magyar szobrászat gyűjteményünkben lévő remekei közül. A 20. század művészeti mozgalmainak és csoportosulásainak jellegzetes alkotásait szintén megtalálhatjuk gyűjteményünkben. A szecesszió és szimbolizmus időszakát például Körösfői-Kriesch Aladár ( Sancta Mater, 1909), Moiret Ödön ( Női képmás, 1909 körül), Ligeti Miklós ( Térey Edit, 1905 körül), Kisfaludi Strobl Zsigmond ( Finálé, 1912) és Kövesházi Kalmár Elza ( Szent Erzsébet, 1912 körül) szobrai fémjelzik.