Különböző használati tárgya, poharak, tányérok és bútorok még a helyükön vannak, szinte várják, hogy valaki hazajöjjön… Izgalmas, de egyben a szomorú atmoszférával rendelkező település közepén, egy kis kápolna áll. Évente egyszer, augusztus 20. -án a környező falvakból érkező zarándokok, az utolsó emberek, akik ellátogatnak még a faluba. Forrás:
Az erdő mélyén található épületegyüttes, fából készült bungalókból és egy nagy központi házból áll, amelyet az 50-es évektől folyamatosan bővítettek. Fénykorát a rendszerváltás előtt élte, a 90-es évektől azonban egyre ritkában volt kihasználva az üdülő, ezért lassan, egy évtizede üresen áll. Az egykor gyermekektől hangos tábort, mára csak a vandálok és hajléktalanok veszik birtokba. Az alapvetően hátborzongató, elhagyatott hely hangulatát tovább sötétíti, hogy egy rendőrségi jelentés szerint, emberölés is történt a helyszínen, aminek eredménye egy mai napig vérrel beterített fal… Forrás: A Pápától pár kilométere fekvő, Zsörk nevű falú, teljesen elnéptelenedett és a kicsinyke települést lassacskán, a természet visszahódítja magának. Kísérteties lehet, ahogy az üres, mára gazzal benőtt utcáin az ember végig sétál. Vannak házak melyek már összedőltek, azonban van még néhány parasztház, amely még szinte érintetlen állapotban van. Ablakaikon betekintve észre lehet venni, hogy itt egykor családok laktak.
chevron_right alapító okirat cimke (18 találat) 2021. 07. 29. Egyszemélyes kft. ügyvezető jogviszonya Kérdés 2021. 04. 30. Ügyvezetés szülési szabadság alatt 2021. 23. Lakásszövetkezetek közgyűlése 2021. 01. 21. Sportszövetség 2021. 15. Ügyvezető visszahívásának szavazataránya 2020. 09. 11. Minimum járulék 2020. 02. 08. Műalkotás értékesítése áfa Tisztelt Szakértő! Adott egy alapítvány, aki műalkotások hagyatékkezelésével és értékesítésével foglalkozik. Az alapító okiratban szerepel többek között: "Az alapítvány további célja a gyűjtemény művészeti értékének folyamatos gyarapítása, a gyűjtemény bővítésével vagy a gyűjteményből való körültekintően megválasztott értékesítéssel az alapítvány működtetése érdekében. " Kérdéseim az alábbiak: 1. Amennyiben az alapítvány értékesíti a műveket, áfás vagy áfamentes számlát kell-e kiállítania (használt cikknek minősülnek-e a műalkotások)? 2. Alkalmazható-e a különbözeti áfa a számlázás során? 3. Alkalmazható-e a különbözeti áfa olyan művekre, amelyek előtte például kiállításon voltak vagy galériákban voltak megtekinthetők (akár Magyarországon, akár külföldön)?
Válaszát előre is köszönöm. 2017. 09. Saját tőke rendezése Kérdésem a saját tőke elemeivel kapcsolatos. Tagi hitel átsorolásával lenne egy kis problémám. Ha a tagi hitelt nem jegyzett tőke emelésére szeretnénk fordítani hanem például lekötött tartalékra, az lehetséges-e, illetve ehhez kell-e alapító okiratot módosítani, ha a jegyzett tőkét nem érinti? Üdvözlettel: Agent Kft. 2017. 10. Kft. alapító okiratát kell-e módosítani? Kérdésem: kell-e az alapító okiratot módosítani, ha a nyereségfelosztás (Gt. 131. § (1), illetve az ügyvezetői nyilatkozat rész a Gt. 23. §-ára és a 25. § (1) és (4) bekezdéseire hivatkozik? Köszönöm válaszát: V. Margit 2017. 02. Egyszemélyes kft. – munkaviszony Egyszemélyes kft. alapító okiratában az szerepel, hogy az ügyvezető a tevékenységét megbízási jogviszonyban látja el. Munkaviszonyra szeretne váltani. Megteheti a könyvelő, hogy a 17T1041-en átjelenti munkaviszonyra a jogviszonyát, vagy ahhoz mindenképpen szükséges az alapító okirat módosítása is? Az ügyvédtől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy nem tudja csak a jogviszonyt módosítani, mivel ez a cégjegyzékben nem megjelenő adat.
4. Az áfás értékesítéssel jelentős piaci hátrányok érik az alapítványt, melynek elsődleges célja nem lehet az értékesítés. Van-e bármilyen egyéb lehetőség az áfamentes értékesítésre? Válaszát nagyon köszönöm! 2019. 11. 19. Egyéni vállakozó kft. -vé alakul Egyéni vállalkozó kft. -vé átalakulást tervez az új szabályok szerint. Ezzel kapcsolatban szeretnék kérdezni: 1. Az alapítói vagyonba bekerülő eszközökön felül, a többi eszköz hogyan kerül át a kft. -be? Egyszerűen egy átadással a nyitó mérlegben feltüntetem? 2. A kimenő számlák fizetendő áfája 45 napos halasztással lett figyelembevéve az egyéni vállalkozásban. Ezek meg nem fizetett áfáját a kft. fizeti az átalakulás időpontjában? 3. Az alapítói okiratban a vállalkozó megadhatja az átalakulás dátumát, vagy mindenképpen a cégbírósági bejegyzés időpontja (ami nem tervezhetö) lesz az átalakulás napja? Köszönöm. 2019. 05. 21. Közérdekű nyugdíjasszövetkezet A kérdésem Közérdekű nyugdíjasszövetkezetbe az alapító tagjain kívül újabb tagok léptek be, de az alapító okiratban ők már nem szerepelnek, a jegyzett tőke összege nem változott.
Ugyanígy az alapítványhoz utóbb csatlakozó adományozóra is visszaszáll az általa az alapítványi cél elérése érdekében az alapítvány részére felajánlott pénzösszeg, ingó dolog vagy vagyoni értékű jog. 3. / A Kuratórium az Alapítvány pályázati felhívásait az Interneten az honlapon hozza nyilvánosságra. 4. / A jelen alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben a Ptk. 74/A. -74/F. §-ait, a gazdálkodási kérdésekben pedig az alapítványok gazdálkodási rendjéről szóló mindenkor hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. Az Alapító kijelenti, hogy az alapító okiratot elolvasta, értelmezte, azt akaratával mindenben megegyezőnek tekinti, az abban foglaltakat magára nézve kötelezőnek ismeri el, amit az Alapító Okirat cégszerű aláírásával erősít meg. Budapest, 2000. augusztus 4. napja Rt. cg. : 01-10-044202 Braun Róbert és Reisz Attila, az igazgatóság tagjai A l a p í t ó Előttünk, mint tanúk előtt: 1. / 2. / Az okiratot szerkesztette és ellenjegyezte:
Az alapító okiratot tanúkkal hitelesíttetni nem kell. Az alapító okiratokra több minta is rendelkezésre áll interneten, jogtári mintákon, azok jó kiindulási alapot adnak, meg kell jegyezni viszont, hogy az alapító okiratok felhasználása nagyon sokrétű, így nehézkes összehasonlítani egy gazdasági társaság alapító okiratát egy alapítvány, vagy egy intézmény alapító okiratával. A törvényalkotó éppen ezért hozott létre "keretelvárásokat", melyek nem szabnak meg szigorú szerkesztési elveket, csak a kötelező elemek körét. Az alapító okirat minden esetben egyedi, egységes minta nem létezik, arról egyetlen jogszabály sem rendelkezik. Az alapító okirathoz ügyvédi ellenjegyzés nem szükséges, ez alól kivétel a gazdasági társaságok alapító okirata. Természetesen lehet, és többnyire szükséges is ügyvédi segítséget kérni, ebben az esetben az ügyvédi ellenjegyzés is szerepelni fog az alapító(k) aláírása mellett. Nem kötelező tartalmi elemek [ szerkesztés] Egyszerűen úgy lehetne fogalmazni, hogy "minden egyéb", vagyis azok a tartalmi elemek, amelyeket jogszabály nem ír elő kötelező elemként.