Cholnoky Jenő "Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből. " "A bölcsességet nem úgy kapjuk, magunknak kell azt felfedezni, oly út után, amelyet senki se tehet meg helyettünk, senki se tud tőle megkímélni…" Proust
Hiába kötözgeted a húrt, hamis hangot ad. Piros rózsa, kék nefelejcs engem xy el ne felejts! Légy olyan, mint egy virág, szeretni fog az egész világ. Ezt írja az én kezem, xy az én nevem. Igaz boldog ember csak az lehet, aki sohasem gyűlöl, csak szeret. Csókot küldök, nem virágot, annak, akit úgy imádok. Életed legyen piros rózsa, amely nem hervad el soha. Egy fiú ki téged szeret gondolkozzál ki is lehet. A neve x-el kezdődik, és y-nal végződik. Addig vagy boldog kislány, amíg azt mondhatod édesanyám. Kősziklán álltam angyalkát láttam, Az angyalka azt mondta, légy boldog leányka. Szép emlék idézet kollégának. Tíz éve lányka voltam, ártatlan, fehér, szelíd s ekkor őrült mámorban megtudtam, a csók részegít. Kacagott de enyhén fülembe súgta: "Édesem" S ájuldozó bolond fejem párnára nyomta csendesen. Gyönyörű éjszaka volt, s azóta már elhagyott engemet, Ilyen volt az első szerelem, de még élek erre emlékezem Szemedben látom minden vágyadat, szemedben látom minden álmodat. Szemedben csillog a szerelem lángja, ha elveszne szíved holtig fájna.
A kombájn motorját egy 190 liter térfogatú üzemanyagtankból látták el hajtóanyaggal. Az osztott magtartályú betakarítógépen a vezetőfülkét elöl, szimmetrikusan, a két magtartály közé helyezték el. A fülke az SZK-5 típuson is alkalmazott, fényárnyékoló lemezeiről jellegzetes, hátsó bejáratú, trapéz alakú volt. Hazánkban, az SZK-6-II első bemutatkozása az 1973-as Agro+Mashexpo kiállításon történt, ahol egy világoskékre fényezett kivitellel találkozhattak a látogatók. Szk 4 kombájn 1. Ugyanebben az évben történt meg a "Kolosz" kombájnok hazai mérővizsgálata is, ahol búzabetakarításban 7, 5 kg/s áteresztőképességet produkáltak, átlagosan 98, 4%-os szemtisztaság mellett. Betakarítási teljesítményük (8-10 t/h) így negyven százalékkal meghaladta kisebb testvérük ilyen paraméterét, illetve mintegy kétszerese volt a régi 4-es típusokénak. 1974-ben még csak 30 darab SZK-6-II kombájn érkezett hazánkba, annak ellenére, hogy a gyártónak nem voltak kapacitási gondjai, hisz ekkorra már 10 000 "Kolosz" arató-cséplőgép kibocsátásán is túl voltak.
Ebben az időben a betakarítógéphez a különböző adapterek kifejlesztése is megkezdődött. Az alapkivitelű gabonavágó szerkezetek mellett felszerelhető volt 6 soros kukoricacső-törő adapterrel, vágóasztalra rögzíthető rendfelszedővel, bolgár gyártmányú, 6 soros szójabetakarító adapterrel, napraforgó-betakarító szerelékkel. Szk 4 kombájn kombajn claas. 1975-ben 190 darab érkezett az orosz kombájnból hozzánk, így már egyre több gép üzemeltetési tapasztalatait vizsgálhatta a forgalmazó. Többek között ilyen kombájnokkal arattak Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Mezőfalva, Jászdózsa, Sárvár, Győrsövényház, Bogyoszló, Tiszaföldvár, Kémes szántóföldjein, illetve a Mezőhegyesi, Lajta-hansági, Gyomai, Hosszúhegyi, Ikrényi Állami Gazdaság kerületeiben is. Sajnos sok negatív vélemény és tapasztalat is kialakult erről a gépről. A kétdobos cséplőszerkezet rendkívül érzékeny volt a termény nedvességtartalmának változására, így kicsit "vonultabb" szárösszetételű gabona betakarítása esetén többször jelentkezett eltömődés a cséplőrendszerben, kombájnos szakzsargont használva: "bemedvézett" az arató-cséplőgép.
Emberek az új tanácsháza mellett; Új házak Kenyeri és Kecskéd között, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotói) Az Egyetértés TSz 5-6 forinttal többet fizetett a dolgozóinak, mint az Aranykalász TSz. A gépjavító udvarban édesapámat is megszólította 1963-ban a cikk írója. Édesapám kissé megkopott fotója és a cikk vele kapcsolatos részlete, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotója) A Pápocról szóló összeállításban a "Cser fővárosaként" emlegették a települést, ahonnan egykor máshová jártak munkát keresni a lakók, mert a gyenge földeken a kenyérnek való sem termett meg. Tolna Megyei Népújság, 1974. szeptember (24. évfolyam, 204-228. szám) | Könyvtár | Hungaricana. Az öntözéssel lassan változott a helyzet, de az öregeket még emlékezteti a régi időkre, a vándorlásokból megmaradt lábfájás, a "pápoci reuma". 1963-ra felépült az új iskola, és már csak egyetlen zsupfedeles ház maradt a faluban. Az új iskola épülete és az utolsó zsupfedeles ház Pápocon, Vas Népe 1963 október (Nagy Ottó fotói) Aztán sorra kerültek a szomszédos települések is a novemberi lapszámokban, és egy összefoglalás is a Cser településeiről.
Az SZK–5 arató-cséplőgép A SZK–5 Nyiva ( oroszul: СК–5 — Самоходный Комбайн, magyar átírásban: Szamohodnij Kombajn, magyarul: önjáró kombájn) szovjet, hagyományos keresztdobos cséplőszerkezetű arató-cséplőgép (gabonakombájn), melyet 1974-től gyártott a Rosztovi Kombájngyár (ma: Rosztszelmas). A típusjelzésben a szám az 5 kg/s-os áteresztőképességre utal. Az SZK–4 továbbfejlesztett változata. Az 1970-es évek elejétől a magyarországi mezőgazdasági üzemek is nagy számban alkalmazták. Modernizált változatát Nyiva-Effekt néven 2004-től gyártják. [1] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A Nyiva-Effekt a Rosztszelmas honlapján (oroszul). [2013. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. március 29. ) További információk [ szerkesztés] A Wikimédia Commons tartalmaz SZK–5 témájú médiaállományokat. Keresek: SZK 4 kombájn Keresés - Kunadacs, Bács-Kiskun. Gabonakombájnok, in: Magyar Mezőgéparchívum Archiválva 2013. október 18-i dátummal a Wayback Machine -ben
[18] 1985. június 28-án gépszemlével indult az aratási szezon, először a borsó betakarításával, a búzába július 16-án állt be a 10 darab nagy teljesítményű Claas kombájn. [19] A kombinát az ország harmadik legjobb terméseredményét produkálta. 1988-ban július 6-tól július 27-ig tartott az aratás, 21 nap alatt 356 hektár borsó és 1014 hektár búza került betakarításra. Évről-évre átlagosan 60-70 fő vett részt a nyári betakarítási munkálatokban, a gépszemlétől kezdve egészen az aratási bankettig. A Komáromi Állami Gazdaságban a kezdetektől az elérhető legmodernebb gépekkel dolgoztak, mégis az általunk áttekintett közel negyven év alatt óriási fejlődésen ment keresztül a mezőgazdaság. A cikk forrása és további képek: Források: Magyar Nemzeti Levéltár Komárom-Esztergom Megyei Levéltár Fióklevéltárának folyóirat- és fényképgyűjteménye Komáromi Klapka György Múzeum fényképgyűjteménye [1] Utolsó elérés: 2021. július 4. [2] Utolsó elérés 2021. 07. 04. Rostselmash DON / SZK kombájn - Piactér | Agroinform.hu. [3] Komáromi Állami Gazdaság Híradója 1973. (2. évf. )
Az SZK–6 [1] Kolosz ( oroszul: Колос, magyar jelentése: kalász) szovjet gabonakombájn. A különféle szemes termények betakarítására alkalmazható önjáró gépet 1971-től gyártotta a Taganrogi Kombájngyár (TKZ). Története és jellemzői [ szerkesztés] A kombájnt a Taganrogi Kombájngyár Hanaan Izakszon vezette tervezőirodájában fejlesztették ki az 1960-as évek végén. A kombájn már nem az SZK–4 és SZK–5 kombájnok továbbfejlesztése volt, hanem egy teljesen új konstrukció. Egy- és kétcséplődobos változatát tervezték. Szk 4 kombájn 2020. A kétcséplődobos változatát 1971-től gyártották SZK–6–II típusjelzéssel. Az egycséplődobos változat sorozatgyártása csak később, 1973-ban indult el. A kombájn jellegzetessége a két külön gabonatartály volt, amelyek a középen elhelyezett vezetőfülke két oldalán helyezkednek el. A kombájn betakarítóképessége 8–10 t/h volt, ami lényegesen magasabb volt a korábbi típusokénál. Többféle változatban is gyártották. Készült gumikerekes, féllánctalpas és lánctalpas futóművel is. A vágóasztala szerkezetileg megegyezett az SZK–5 Nyiva kombájnéval, de három méretben, 5, 6 és 7 m szélességben is készült.