étterem Fehérgyarmat, Észak-Alföld Móricz Zsigmond u. 8 Telefon: 44/362211 tovább a vendéglátóhely oldalára »
Település: Fehérgyarmat Típus: Étterem • Vendéglő Konyhajelleg: Cím: 4900 Fehérgyarmat, Móricz Zs. Szamos Hotel, Étterem - Fehérgyarmat (Szállás: Hotel). U. 8. Telefon: 06/44-362-111, 06/44-361-993 Vendeglátóhely jellemzői Kategória: nincs adat Árszínvonal: Olcsó Befogadóképesség: 170 fő Nyitva tartás: 07:00-21:00 Akadálymentesített: igen Galéria: Szamos Hotel Étterem, Fehérgyarmat « Lázár Söröző Süteményes bolt és Ételbár, Csenger Peppino-Pizzéria, Fehérgyarmat » Ez is érdekes lehet Metró Söröző és Étterem, Fehérgyarmat Barcsay Panzió, Csenger Székely Fogadó, Tunyogmatolcs Rendezvényház és Panzió, Kölcse Hotel Schuster Étterem, Csenger Moni Vendéglő, Fülesd
Ajánlatkérés több szállástól egyszerre: Népszerű úticélok még a régióban: Debrecen, Hajdúszoboszló, Hortobágy, Nyíregyháza, Szolnok, Balmazújváros, Berettyóújfalu, Csaroda, Csenger, Cserkeszőlő, Derecske, Fehérgyarmat, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog, Hajdúhadház Szamos Hotel, Étterem
Egy 4*-os szállodában is érhetik kellemetlen élmények, mindenki hibázhat. 1-es a szolgáltatás? Volt villany, fűtés, wifi, ágy, asztal, hűtő. 2-es a komfort? Miért hozzánk jött, ha Ön csak kastélyban tudja álomra hajtani a fejét? Miért a legolcsóbb szálláshelyre? Megmondjam? Megnéztem a vakolatlan házikóját a neten. Előbb azt tegye rendbe, utána minősítsen le mást. Inkább nem is süllyedek le a szintjére, mert ott legyőz a rutinjával. Fehérgyarmat szamos étterem és panzió. Boldog Új Évet!! Gábor Zita - fiatal pár 2 nap alapján 3 hónapja " Csendes, nyugodt " Szálláshely válasza: Köszönjük értékelését. Szeretettel visszavárjuk.
A recepciós hölgy helyeselt, hogy hát igen az lehet. (A szallast 11ig kellett elhagyni) Ezen kívül mondtuk, hogy viznyomás se nagyon volt... nevetve közölte, hogy neki sincs, szokott lenni errefelé csőtörés. Se egy bocsánatkérés, se semmi..... " Szálláshely válasza: Kedves Zita! Sajnálattal olvasom kellemetlen élményeit. Elnézést kérek a takarítónő tapintatlanságáért. Negatív értékelését kicsit túlzónak érzem, persze a korábbi foglalása, amit nem törölt de nem jelent meg, az nem gond. Fehérgyarmat szamos étterem szolnok. Azért nekem viszont fizetni kellett a szállá felé. És igen, éppen csőtörés volt a környéken. Sajnos elavult a vízhálózat, de ha városunk számlájára elutalna 2, 4milliárd forintot, máris nekikezdenek a felújításnak, ha a fagy engedi, csak hogy Ön arcot tudjon reggel mosni. Újabb 330millióra lenne szükség, és a buszpályaudvart is átköltöztetik a vasútállomáshoz. Ebben kérnénk a város nevében segítségét, és akkor nyugodtan pihenhet a 8300Ft-jáért. Hölgyem! Ön egy városi panzióba jött egyetlen éjszakára, nem kettőre ahogy jelezte.
Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze - tudatta a család az MTI-vel hétfőn. 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Váradi hedi betegsege . Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon. Nagy lelkesedéssel vett részt a színház formai megújulásokat kereső művészi programjában, a hazai alternatív színjátszás egyik megteremtője lett.
Számos filmben szerepelt, az István, a király című rockopera bemutatóján, 1983-ban a címszereplő anyját, Saroltot alakította. Életének 87. évében, hosszan tartó betegség után elhunyt Berek Katalin érdemes és kiváló művész, a nemzet színésze. A művészt vasárnap érte a halál, temetéséről később intézkednek. 1930. október 7-én született szegény makói családban, a város árvaházában nőtt fel. Nyolcévesen a szegedi színházban játszott gyermekszínészként, és tizenöt évesen már tudta, hogy színésznő lesz. A Színiakadémián Gellért Endre osztályában Hacser Józsa, Horváth Teri, Psota Irén, Soós Imre, Váradi Hédi volt az osztálytársa. Diplomáját kézhez véve 1952-ben a Nemzeti Színházhoz szerződött, az ország első társulatának tizennyolc évig volt a tagja. Az állandó megújulásra törekvő színésznő 1970-ben egyik alapítója volt a legendás 25. Színháznak, ahol kollégáinak többsége a főiskoláról frissen kikerült fiatal színész vagy amatőr volt. Hazudott is, de új világot nyitott a magyar olvasóknak | Híradó. Még a nevet is ő találta ki, ez volt ugyanis a huszonötödik színház Magyarországon.
Izzó hangulatú, szinte lázas előadások részese volt, s mivel jelmezre sem volt pénzük, az előadásokon sokszor mezítláb játszottak. Itt élhette ki először rendezési vágyát is, a többi közt színpadra állította Don Quijote Gyurkó László-féle történetét. Négy év múlva, 1974-ben, amikor az amatőrök helyét szakmabeliek foglalták el, visszaszerződött a Nemzetibe. Két évig – Marton Endre igazgatása alatt – jól érezte magát, sokat játszott, utána viszont úgy érezte, mellőzik. 1985-ben Győrbe ment, ahol elhalmozták szerepekkel, minden műfajban kipróbálhatta magát. Emberfeletti erővel küzdött az életért Berek Katalin - Blikk. Még a Csárdáskirálynő Cecíliáját is eljátszhatta, Madách Tragédiá jában nő létére ő volt Lucifer. 1991-ben a kecskeméti Katona József Színház tagja lett, ahol megkapta Orbánné parádés szerepét Örkény Macskajáték című drámájában. Sokat dolgozott, nem kímélte magát, még akkor sem, amikor egy szívroham képében megérkezett az első figyelmeztető jel. 1993-ban nagy szerepálma, Az öreg hölgy látogatása főszerepére készült, amikor agyvérzést kapott.
Legendásan szép orgánuma a pódiumon is kiválóan érvényesült, gyakran mondott verseket, legtöbbször József Attila, Nagy László és Weöres Sándor műveit. A "színészkirály" Latinovits Zoltán letérdelt és kezet csókolt neki, miután hallotta előadásában Nagy László Menyegző című költeményét. A színésznőnek irodalmi lemezei is megjelentek, a Sebő együttessel Játszani is engedd címmel közös zenei albumot adott ki, zenés-verses műsorukkal együtt járták az országot. A legfájdalmasabb titok: Psota Irénnek ezért nem születhetett soha gyermeke - Blikk Rúzs. Sebő Ferenc muzsikus, dalszerző, zenetudós a hatvanas évek végétől több éven át dolgozott együtt Berek Katalinnal, előbb az Egyetemi Színpadon, majd a Huszonötödik Színházban. "Kati 1969-ben József Attila-estet tartott a műszaki egyetem Bercsényi-kollégiumában. Évfolyamtársaim odalökdöstek elé, hogy hallgasson meg engem, ezt az őrültet, aki énekli a verseket. Meghallgatott és azonnal felajánlotta, hogy bevesz minket Halmos Bélával a műsorába az Egyetemi Színpadon. Összeállítottunk egy estet, amelyben ő mondta a verseket, mi pedig időnként megszakítottuk egy-egy énekkel.
Zsidó származása miatt azonban tanárként nem tudott elhelyezkedni, a Baumgarten Könyvtár könyvtárosa lett. Verseit folyamatosan közölte a Nyugat, melynek harmadik nemzedékéhez tartozott, s egyre inkább elmélyedt a klasszikus görög és római irodalom fordításában. A háború legnehezebb éveiben a svájci nagykövetségen dolgozott, és gyakran szerzett üldözött sorstársai számára életmentő iratokat. Elragadta a szocializmus láza 1946-tól az egyetem görög tanszékének tanársegéde lett, s ezzel párhuzamosan 1945-47-ben a Színművészeti Akadémián művészettörténetet tanított. Életének, gondolkodásának fordulata ezekben az években következett be: az addig a Nyugat politikamentes költészetét követő Devecserit elragadta a szocializmus építésének láza, és lelkesítő költeményeket írt szinte minden témában. Kritikusai szerint a sokat sejtető című Önkéntes határőr elbeszélő költeménye a sematizmus iskolapéldájának tekinthető. 1948-tól, hat éven keresztül őrnagyi rangban a Honvéd Katonai Akadémia irodalomtanára volt, 1953-tól a hadsereg Szabad Hazánkért című folyóiratát is szerkesztette.