A perzsa, majd főként a hellénisztikus korban terjedt el az olvasás szélesebb körben, bár az írás továbbra is az elitek kiváltsága maradt. Az első kézzelfogható szentírási szövegek az előző előadáson tárgyalt holt-tengeri tekercsek. Zsengellér József ókori források (főként Josephus Flavius) alapján bemutatta az ókori palesztinai csoportokat, amelyek a különböző szent iratok gyűjteményeit hagyományozták. Az ún. haszidim ról ('kegyesek') csak közvetett ismereteink vannak a Makkabeusok könyveiből, ahol ez a csoport képviseli a Makkabeus-felkelés meghatározó erejét. Ároni áldás szövege. Őket tartják a tudósok az összes későbbi csoport előzményének. A szaddúceusok egyedül a Tóra, Mózes öt könyve tekintélyét ismerték el, ugyanakkor minden bizonnyal rendelkeztek bizonyos írásmagyarázati hagyománnyal is. A farizeusok magukat a legrégebbi csoportnak és a törvények egyedüli hiteles magyarázóinak mondták: ők a később Ószövetségként ismert iratok szélesebb körét tekintették szentnek, ezen kívül pedig szóbeli hagyományokat is ápoltak.
Az ő megközelítésük élt tovább leginkább a későbbi rabbinikus gondolkodásban. A 'Biblia' elnevezés eredetét alkotó bibloi ('[szent] könyvek') szót az esszénusok alkalmazzák először a szent könyvekre, őket a legtöbb tudós a qumráni közösséggel kapcsolja össze. Nehéz megállapítani, hogy a Qumránban megtalált szövegek közül melyeket tekintett a közösség szentírásnak, hiszen vezetőjük, a "Közösség Tanítója" kijelentései is minősülhettek inspirált szövegnek. Azok a szövegek viszont, amelyekhez készült peser ('magyarázat'), egyértelműen szentírási tekintéllyel bírtak. A samaritánusok azt állítják, hogy a Garizim-hegyi templomuk épült Mózes törvényei szerint, nem pedig a jeruzsálemi, és nem fogadnak el más autorizált szöveget a Tórán kívül. Ároni áldás - YouTube. A Jézus-mozgalom (azaz az őskereszténység) a Héber Biblia később ismert felosztásait használja: Lukács evangéliumában (24:44) Mózes törvényéről, a prófétákról és a zsoltárokról van szó, Máténál (5:17) a törvényről és a próféták tanításairól. Ezt követően Zsengellér József az egyiptomi zsidó diaszpóra főbb helyszíneiről és közösségeiről beszélt, amelyek közül többnek meghatározó szerepe volt a Szentírás kánonjának kialakulásában.
Az áldási szertartás a protestáns liturgiában imaszolgálatra hívta fel, amelyben a haldoklót vagy az elhunytat ismét megáldották. A korábbi időkben és regionális szinten a megszentelés kifejezés eljött, és még mindig történik. Eredetét tekintve az egyházi temetés három része volt az első, ha a temetést nem sokkal a halál után hajtották végre. A mai áldás azonban, ha megtörténik, idővel elválik tőle. A gyászházban a háromrészes protestáns temetkezés megnyitása, amely a múltban szokásos volt, csak ritkán történik, és amikor mégis, akkor leginkább a vidéki területeken történik. A római katolikus egyházban az áldás egy "búcsúnak" felel meg abban a házban, ahol a halottak az elhunyt előtt voltak, átadásra, rövid imaszolgálatra, amelyet regionális értelemben "áldásnak" is neveznek. A temetési szertartásra a halottteremben, a kórházban, a hospice-ban vagy az idősek otthonában, szintén egy külön temetőben kerül sor. A lehetőségtől függően a terem keresztre és gyertyára való istentiszteletre is kialakítható.
A szeles időjárás több helyen is megrongálta a felsővezetéket. Emiatt jelentős, 60-100 perces késésekkel, vonatkimaradásokkal, több szakaszon is pótlóbuszos közlekedéssel számoljanak a vasárnap délután, este vonattal útra kelők. Több vonalon a viharos erejű szél miatt korlátozták a vonatok sebességét is, a vezetékszakadások és áramszedő törések megelőzése érdekében – írja közleményében a MÁV. A vasúttársaság műszaki ügyeletein folyamatosan dolgoznak a vezetékek helyreállításán, vizsgálatán. A Budapest–Szeged vonalon a felsővezeték helyreállításig jelentősen hosszabb menetidővel kell számolni. Nagykőrös és Kecskemét között az utasokat pótlóbuszok szállítják. A Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza–Záhony vonalon jelentősen meghosszabbodik a vonatok menetideje. Cegléd és Abony között átmenetileg nem közlekedhetnek a vonatok, egy tehervonat mozdonyának áramszedője letörött, a felsővezeték is megsérült mindkét vágányon. Több mint egy órás késés a vonaton - MÁV infó | LikeBalaton. Cegléd és Szolnok között pótlóbuszok szállítják az utasokat. Az InterCity vonatok kerülő útvonalon: a Budapest–Újszász–Szolnok vonalon közlekednek.
A nyíregyházi sebesvonatok helyett Cegléd és Szolnok között pótlóbuszok szállítják az utasokat. A Budapest–Pusztaszabolcs–Dombóvár–Pécs vonalon jelentős késésekkel kell számolni. Tolnanémedi és Pincehely között leszakadt a felsővezeték, a vonatok nem közlekedhetnek. Az utasokat Pincehely és Tolnanémedi között pótlóbuszok szállítják. Csengőd és Kiskőrös között fa dőlt a felsővezetékre és megrongálódott. A helyreállításig – várhatóan 19 óráig – nem közlekedhetnek a vonatok. A Budapest–Kelebia vonalon jelentős késések várhatók. A Miskolc–Hidasnémeti vonalon várhatóan 19 óráig jelentős késésekkel kell számolni. Pótlóbuszok szállítják az utasokat Miskolc és Szikszó között. A Hernád IC vonatok jelentős késéssel közlekednek. A 30-as számú, dél-balatoni vonalon Siófok állomáson a Nagykanizsáról a Déli pályaudvarra tartó 855-ös számú Tópart InterCity vonat elgázolt egy embert. A helyszínelés ideje alatt Siófok és Zamárdi között nem közlekedhetnek a vonatok. Vonatpótló autóbusz rendelése folyamatban van.