Kr. e. 13. század - a trójai háború, Kr. 776 - Az első ókori olimpia, a görög időszámítás kezdete., Kr. V. század - Athén virágkora, Kr. Az ókori Görögország - Történelem kidolgozott érettségi tétel. 490 - a marathóni csata, Kr. 480 - a thermopülai és szalamiszi csata, Kr. 336-323 - Nagy Sándor uralkodása, Ranglista Ez a ranglista jelenleg privát. Kattintson a Megosztás és tegye nyílvánossá Ezt a ranglistát a tulajdonos letiltotta Ez a ranglista le van tiltva, mivel az opciók eltérnek a tulajdonostól. Bejelentkezés szükséges Téma Beállítások Kapcsoló sablon További formátumok jelennek meg a tevékenység lejátszásakor.
Meseíró: Aiszóposz. Antik színház: a görög dráma eredete Dionüszosz (Bor, mámor istene) ünnepeihez kapcsolódik. 50 ifjú dithüramboszokat adott elő, s ezekben Dionüszosz életét énekelte meg. Később a Dionüszoszt megszemélyesíto karvezető kivált a kórusból. Az első színész felléptetése Theszpisz nevéhez fűződik. Időszámítás | Ókori lexikon | Kézikönyvtár. Később két, majd három színész jelent meg, a színészek álarcot viseltek. Orchéstra: ide vonult be a kórus. 486-tól Nagy Dionysos ünnep: komédia és tragédia költők versenye. Aischylos, Sophoklés, Euripidés..
sz. e. ) számítottak, de az ión gyarmatosítás (1044 Kr. ) évétől s a dór vándorlásétól (1104 Kr. ) is, holott a Kr. 2.1.2.1. Az ókori görög időszámítás | A történelem segédtudományai. előtti 766. évtől fogva az eseményeket Olympiasok szerint keltezték, mely időszámítást azonban csak a 3-ik évszázban élt Timaeus vitte be az irodalomba, Eratosthenes érvényesítette ennek véglegesen; de a polgári életben Athenaeben már Creon archonsága óta (683 Kr. ) archonok szerint számítottak, Spartában az első ephorus után, a minthogy különleges calendarium dívott (pl. számos kisebb államban is, mint Rhodus-, Argos-, Boeotia-, Epidaurusban. A macedoniai királyságokban fejedelmeik uralkodása évei szerint számítottak, s így fejlődött ki a seleucidák aerája, melynek kezdő szakát a Kr. előtti 312. év őszére tették; ezt használták a zsidók még a késői középkorban is és a syriai görög városok, melyek önállóságra való jutásuk idejével ezt az utóbbi epochát tették számításuk alapjává; ilyenféle aera volt Keleten az aera Pempejana is. A rómaiak consulaik szerint számították sokáig (egészen a 6-ik évszázig Kr.
évezredbe érkeztünk. (Az évszázadokat, évezredeket általában római számokkal jelöljük. A Kr. jelzést is ritkán használjuk, mert, ha egy évszám előtt nincs semmilyen jelzés, akkor az biztosan Krisztus születése utáni eseményre utal. ) 2. Történelmi korszakok Most, hogy már jól el tudunk igazodni az időben, próbáljuk meg meghatározni a nagy történelmi korszakok idejét is. A történészek azért látták szükségesnek végrehajtani a korszakolást, hogy a magunk féle "időutazók" jobban tudjanak tájékozódni. ŐSKOR -nak nevezzük tehát azt az időszakot, ami az emberiség kialakulásától, az írásbeliség megjelenéséig tart. Ez kb. a Kr. IV évezred lehet. Látható, hogy itt még nincsenek pontosan meghatározható dátumok. (Az is nagy kérdés, hogy az írásbeliség megjelenésével az emberiség a fejlődés útjára lépett, avagy inkább kezdte elveszíteni azt a kialakulásánál fogva benne lévő közösségi tudatot, amelyben a hit, a bizalom, az együttérzés, a rend magától értetődő, vagyis evidencia volt. ) ÓKOR -nak nevezzük azt az időszakot, ami az írásbeliség megjelenésétől, a Kr.
e. VIII-VII. század folyamán az ismeretek gyarapodtak és a mitológiai magyarázat már nem volt elég az embereknek. Tudományos magyarázatokat kerestek a világ keletkezésére, fönnállására. A természet, a társadalom és a gondolkodás legáltalánosabb törvényszerűségeinek tudományos igényu magyarázatát nevezzük filozófiának (bölcselet szeretete). Kezdetben a filozófia minden szakágat magába foglalt, a filozófia maga volt a tudomány. "A filozófia kezdete a csodálkozás. " Platón Milétoszi filozófusok: az első gondolkozók, Milétoszban éltek a Kr. -i VI. században. A világot egyetlen őselembol (pl. víz, levego) származtatták, tehát föltételezték, hogy a világ sok különféle jelensége valahogyan mégis egységes. Azt mondták, hogy az őselem anyagi természetű. A kor legjelentősebb filozófusa Hérakleitosz (Kr. VI. sz. ). Őt a meglevő világ rendje foglalkoztatta. Azt tanította, hogy a dolgok állandóan változnak, mindenben ellentétek rejlenek, ezeknek az ellentéteknek az egységéből áll minden, ezek harcolnak egymással, ez a harc a fejlődés mozgatója (dialektikus szemlélet).
Kezdetben 400, majd 500 fő vett részt az ülésein. Az arisztokrácia és a démosz harca Athénban, a demokrácia fejlődése: Ie. Eltörölte az adósrabszolgaságot. A legfőbb érvényesülési fórum a népgyűlés lett. Itt mindenki felszólalhatott. A gyarmatosítás miatt a görög parasztoknak nem kellett gabonát termelniük. Elterjedt a kertgazdálkodás, fejlődött az ipar, ezáltal fejlődött a kereskedelem is. A démosz növelte gazdasági erejét az arisztokráciával szemben, majd a két réteg egyensúlyi helyzetbe került. Ekkor ragadta magához a hatalmat Peiszisztrátosz. Bevezette a türannisz- rendszert, ami ie. 560-510-ig állt fenn. Ő maga 560-527-ig töltötte be a címet, majd fiai (Hippiasz és Hipparkosz) követték. Intézkedéseivel a démoszt erősítette (építkezések, kedvező kereskedelmi megállapodások…). Létrehozta a vidékre kiszálló bíróságokat. Ezzel a vidéken dolgozó embereket távol tartotta a politikai élettől. Rendszeres évi adót szedett, ebből jutott az építkezésekre és a hadseregre is. Intézkedései következtében a démosz annyira megerősödött, hogy nem volt szüksége a türanniszok gyámkodására, ezért ie.
Meggyes, csokis és vaníliás tortacsoda A Duna hullám süti egyik régi nagy kedvencem Anya édességei közül. A meggy hullámokkal díszített, gusztusos, két színű tészta mennyei vaníliás krémmel összeforrt ízélményét már csak a tetejére öntött étcsokoládé bevonat tudja tovább bolondítani. Nem bonyolult elkészíteni ezt a desszertet, csak egy picit munkás, bár ennek a legrosszabb része csupán a mosogatás, mert sajnos szükség van néhány edényre a Duna hullámhoz, de mindenképp megéri az áldozatot. Hozzávalók: A tésztához (1 tortaforma, vagy téglalap alakú sütőforma): 6 tojás szétválasztva, 1 üveg magozott, lecsöpögtetett meggybefőtt, (vagy friss meggy a fáról:)) 6 csapott ek. cukor, 6 púpos ek. rétesliszt, pici sütőpor (kb. fél tasak), 1 ek. kakaópor, 1 ek. Duna hullám torta e. víz. A krémhez: 3 evőkanál liszt, 3dl tej, 15dkg vaj, 10 dkg porcukor, 2dl tej, 1cs. Dr. Oetker főzés nélküli vanília ízű pudingpor, étcsokoládé a tetejére, (2/3 tábla) 3 ek. olajjal felolvasztva Elkészítése: A tészta összeállításánál gyakorlatilag egy 6 tojásos, sárga piskótát készítünk: a tojások sárgáját habosra turmixoljuk a cukorral, hozzáadjuk a lisztet és a sütőport, jól elkeverjük.
Élvezd a medvehagymát! Így főztök ti – Erre használják a Nosalty olvasói a... Új cikksorozatunk, az Így főztök ti, azért indult el, hogy tőletek, az olvasóktól tanulhassunk mindannyian. Most arról faggattunk benneteket, hogy mire használjátok az éppen előbújó szezonális kedvencet, a medvehagymát. Fogadjátok szeretettel két Nosalty-hobbiszakács receptjeit, ötleteit és tanácsait, amiket most örömmel megosztanak veletek is. Nosalty Ez lesz a kedvenc medvehagymás tésztád receptje, amibe extra sok... Végre itt a medvehagymaszezon, így érdemes minden egyes pillanatát kihasználni, és változatos ételekbe belecsempészni, hogy még véletlen se unjunk rá. Duna hullám torta 2. A legtöbben pogácsát készítenek belőle, pedig szinte bármit feldobhatunk vele. Mi ezúttal egy istenifinom tésztát varázsoltunk rengeteg medvehagymával, ami azonnal elhozta a tavaszt. És csak egy edény kell hozzá! Hering András
A lisztes tej két lépésben sűrűsödik: először kb. 4-5 perc után, majd kicsit később fokozatosan elkezd egy sűrűbb masszává összeállni. Nagyon fontos, hogy egy pillanatra se álljunk le a keveréssel, mert csak így tudjuk az időközben felbukkanó csomókat szétdolgozni. Ennek az alkotóelemnek kell a krém legsűrűbb részének lennie, ezért türelmesen kell főzőcskézni, ami akár 20-25 percünkbe is kerülhet. A kihűtése során is időnként keverjük át, hogy ne ráncosodjon be a massza. A puha vajat habosra keverjük a porcukorral egy turmixgép segítségével. Duna hullám torta di. 2 dl hideg tejet egy tasak vaníliás, főzés nélküli pudingporral habverővel sűrű krémmé dolgozunk össze. Amikor kihűlt a lisztes tejes massza, hozzáadjuk a másik két alkotórészt és alaposan összekeverjük, megkenjük vele a kihűlt piskóta tetejét. Felolvasztjuk az étcsokit 3 ek. olajjal és befedjük vele a krémet. Néhány percnyi dermedés után villával hullámokat rajzolunk a csokiba és meggyszemekkel dekoráljuk. Megosztás Oszd meg a receptet másokkal is!
Visszajelzés küldése