Alapesetben a felvett videók minősége kielégítőnek mondható és a hardveres stabilizálásnak hála, még a gyaloglás közben készült videók mozgását is ki tudja küszöbölni a hardver. Samsung Galaxy A72 4k/30fps Eddigi tapasztalataim szerint az A5x és A7x szériák között mindig akkora tudás és árbeli különbség volt, hogy akinek szüksége volt rá, annak megérte beruházni az A7x modellekre, de most úgy érzem nem ez a helyzet. Ugyan az A72-ből sem maradt ki a 3, 5 mm-es Jack csatlakozó és az IP67-es minősítés sem, de a két tized collal nagyobb képernyő, az 500 mAh-el nagyobb akkumulátor és a telefotó lencse megléte sem tud arról meggyőzni, hogy megéri beruházni az A72-es modellre. Samsung galaxy a72 teszt 3. A nagyobb kijelző miatt elvész a nem sokkal nagyobb kapacitás és ráadásul (ugyan nem jelentősen) a kijelző pixelsűrűségi értéke is kisebb. Tehát az igazi különbség a telefotó lencse megléte a mélységérzékelő szenzor helyett. Továbbá a kistesó mellett szól a kijelző 120 Hz-es képfrissítési aránya és az 5G megléte is. Félreértés ne essék azzal kapcsolatosan, hogy bármilyen gondom lenne a Samsung Galaxy A72 készülékével, de jelen esetben szerintem jobban sikerült eltalálniuk a Samsung Galaxy A52 5G-t. Így most ebből a párharcból véleményem szerint a Samsung Galaxy A72 került ki vesztesen.
A hátlap merevsége mindenesetre nagyon jó, nem lesz akksiba horpasztgatás még véletlenül sem, és ami azt illeti, design szempontjából is hátsó rész uralja a mobilt, azon belül is leginkább a felületkezelés. Sötétben, betlérben mattnak tűnik, a fénysugarakat viszont elképesztően visszaveri, és szinte szó szerint világít, vonzza a szemeket. A 8, 4 milliméteres vastagság nagyon barátságos, kamerapúp ide is jutott, de mivel nem kirívóan nagy, és akad optikai képstabilizálás is, így ez tulajdonképpen elnézhető. 203 grammos tömegével és markáns méreteivel ez nyilván nem egy könnyed egykezes telefon, de méretes kijelzője alaposan kárpótol minket a kényelmetlenségekért. Kijelző-teszt (a táblázat szétnyitható) Mérés Samsung Galaxy A72 Xiaomi Mi 10T OnePlus Nord Xiaomi Mi 10T Lite OnePlus 8 Képátló 6, 70 hüvelyk 6, 67 hüvelyk 6, 44 hüvelyk 6, 55 hüvelyk Felbontás 1080 x 2400 Technológia Super AMOLED IPS LCD Fluid AMOLED Képfrissítés 90 Hz 144 Hz 120 Hz Fehér fényerő 482 / 945 nit 505 / 625 nit 583 / 610 nit 534 nit 483 / 1038 nit Fehér fényerő (min. Samsung galaxy a72 teszt 1. )
És persze az is tény, hogy ha 3, 5 mm-es porton, vagy Bluetoothon keresztül csatlakoztatunk hozzá egy fej- vagy fülhallgatót sokkal-sokkal jobb lesz a végeredmény. Ilyenkor már akár zenehallgatásra is használható a termék a videózás/filmezés és játék mellett, amit a hangszóróról azért nem mondhatunk el. A modellbe egy 5000 mAh lithium-ion akksit pakoltak, amely persze sajnos nem cserélhető, de ez a legtöbb mai telefonnál így van. Ez a kapacitás jónak számít, és ez az üzemidőn is meglátszik, hiszen 10-13 órát simán elzakatol 50 százalékos fényerő mellett. Képernyő A Samsung neve mára összeforrt az OLED képalkotási technológiával a telefonos fronton, így semmilyen meglepetést nem okozott, hogy ebbe a modellbe is egy ilyen (Super AMOLED) kijelző került. Samsung galaxy a72 teszt youtube. Az eljárásból fakadóan képes a tökéletes, 0 nit fényerejű fekete és a tökéletes valós kontraszt megteremtésére. A színek gyönyörűek, markánsak, fátyolosságnak nyomát sem lelni, a betekintési szög pedig hibátlan. A maximális fényerő (méréseink szerint 812 nit) elég ahhoz, hogy világosban, napfényben is használható maradjon a készülék, és a HDR tartalmak is látványosan jelennek meg, bár tény, hogy azért vannak már mobilok (például az S21 széria), amelyek e téren már lényegesen jobban teljesítenek.
Sem a Némethy-féle másolat, sem a Pray említette legendakompendium szövegét (a közölt részlet kivételével) nem ismerjük. A kódex majd Jankovich Miklós – aki azt Viczay Mihály gróftól vette meg – gyűjteményébe került, s onnan 1836-ban jutott a Magyar Nemzeti Múzeum Könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár birtokába. M. Nagy Ilona SZÖVEGKIADÁS SZAKBIBLIOGRÁFIA HANGFELVÉTEL Szent Margit legendája – részletek; előadja: Lázár Csaba, Sudár Annamária és Terescsik Eszter (Az Országos Széchényi Könyvtár felvétele) FILM Filmetűd IV. Béla király lányának, Szent Margitnak aszketikus életéről, aki 1246-tól a veszprémi, majd a Nyulak-szigetén (Margitsziget) lévő domonkos zárdában élt. – A honfoglalás 1100. évfordulója tiszteletére készült Magyarok Cselekedetei című sorozat filmje. A műsor 1996. március 15-én jelent meg először a Magyar Televízió képernyőjén. (A filmet a Magyar Televízió Archívuma bocsátotta a rendelkezésünkre. ) A Margit-legenda a Digitális Kincstárban
Mert Szent Margit mindig térdre ereszkedett Jézus és Szűz Mária képe előtt, úgyhogy a sok térdepelés miatt térdének kalácsai megdagadtak és megkeményedtek. Életének minden napján örült, ha szolgálhatott, és az apácanővéreknek szolgálatot tehetett. Amennyivel felülmúlta őket méltóságával és nemességével. A nemes magyar király egyetlen lánya, az ország büszkesége ott főzött a konyhán, elmosta a tálakat és a fazekakat, és hordta a tüzelőt. Télen is ő tisztította a halat, ezért aztán kezének bőre meghasadozott, s a vére kiserkedt. Történt egyszer, hogy Szabina nővér, Donát úr leánya rákot főzött vacsorára a nővéreknek. De főzés közben a fazék a parázs közé esett, és mindenestül kigyulladt. Szabina nővér csak sikoltozott, de nem mert a fazékhoz nyúlni. Akkor lépett be Margit asszony, s amikor meglátta az égő fazekat, puszta kézzel megfogta, és kivette az izzó parázs közül. De halljatok csodát: a tűz sem kezét, sem ruháját nem égette meg. A szent szűz a kolostor ebédlőjében is szolgált: felsöpört, kiszolgálta a nővéreket, s egy falatot sem evett addig, míg a többiek az asztaltól felkeltek.
A legenda 1510 -es változatának egyik oldala A Margit-legenda magyar nyelven írt legenda, amely IV. Béla magyar király lánya, Árpád-házi Szent Margit (1242–1270) Domonkos-rendi apáca kolostori életéről, csodatételeiről szól, valamint róla szóló vallomásokat tartalmaz. Ismeretlen időben keletkezett, ismeretlen szerzőtől származik és két latin nyelvű forrás nyomán készült. Az egyik forrás az ún. Legenda vetus, a Margitról szóló legendák közül a legrégebbi, amelyet vélhetően Marcellus, Margit gyóntatója és lelki vezetője, a magyar domonkosok rendfőnöke írt nem sokkal Margit halálát követően, feltehetően kanonizációs céllal. A másik forrás az a jegyzőkönyv, ami az 1276-ban Margit életéről tartott második szentségvizsgálat során tett tanúvallomásokat tartalmazza. A kutatók többsége szerint a legendát valószínűleg a 13. század végén írták meg eredetileg latin nyelven, s ennek magyarra fordításából alakulhatott ki – többszöri átdolgozást, stilisztikai javítást követően – a 14. század végére a jelenleg ismert szöveg.
Mert Szent Margit mindig térdre ereszkedett Jézus és Szűz Mária képe előtt, úgyhogy a sok térdeplés miatt térdének kalácsai megdagadtak és megkeményedtek. Életének minden napján örült, ha magát megalázhatta, és az apácanővéreknek szolgálatot tehetett. Amennyivel felülmúlta őket méltóságával és nemességével, annyival inkább iparkodott magát megalázni előttük. A nemes magyar király egyetlen lánya, az ország büszkesége ott főzött a konyhán, elmosta a tálakat és a fazekakat, és hordta a tüzelőt. Télen is ő tisztította a halat, ezért aztán kezének bőre meghasadozott, s a vére kiserkedt. Történt egyszer, hogy Szabina nővér, Donát úr leánya rákot főzött vacsorára a nővéreknek. De főzés közben a fazék a parázs közé esett, és mindenestül kigyulladt. Szabina nővér csak sikoltozott, de nem mert a fazékhoz nyúlni. Akkor lépett be Margit asszony, és kivette az izzó parázs közül. De halljatok csodát: a tűz sem kezét, sem ruháját nem égette meg. A szent szűz a kolostor ebédlőjében is szolgált: felsöpört, kiszolgálta a nővéreket, s egy falatot sem evett addig, míg a többiek az asztaltól felkeltek.
Kódexeink között ez az egyetlen hazai témájú, s forrásai szintén Magyarországon készültek. Ezért nemcsak nyelvi és irodalmi emlék, hanem a magyar művelődéstörténet napjainkkal is érintkező jelentős forrása. Margit életén át részletesen festi egy hazai női kolostor belső életét. A veszprémi és a szigeti kolostorok romjai ma is láthatók, látogathatók, s néhány, a legendában szereplő emlék szintén megőrződött. Így Margit vas vezeklő övét, mellyel, ahogy a magyar szöveg betoldása mondja: "övezi, szorítja vala magát nagy keménséggel" (p. 41/12–13. sorok), megtaláljuk az esztergomi Főszékesegyházi Kincstárban. S a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók Margit fehér márvány síremlékének töredékei, amelynek létezésére az egyetlen írott forrást a magyar szöveg nyújtja (p. 161/14–19. sorok), említve, hogy azon meg volt faragva egy gyermek feltámadásáról való csodatétele szent Margit asszonnak. Margit-legendá nk forrásai révén szoros kapcsolatban áll az Árpád-házi Szent Margitról szóló középkori latin (német stb. )