A központ támogatására folyamatosan van lehetőség, melyről további részletek ITT olvashatóak. Forrás és fotó: Ferences Alapítvány, Magyar Kurír
A lakóotthonok kisközösségeit a faluban egy gondozóház munkatársai segítik, akik a kisközösségek, a gyöngyösi központ, és a farm közötti kapcsolatot is megteremtik. A gyöngyösi központ erre a lakóotthoni életre való felkészülést, a közösségi élet alapjainak az elsajátítását, a prevenciót, a jobban funkcionáló gyermekek esetében azok iskolai képzését, integrációját biztosítja. Küldetés a legkiszolgáltatottabbakhoz – A Gyöngyösi Autista Segítő Központ történetéről - ferencesek - Pax et bonumferencesek – Pax et bonum. Szervezi és szolgálja a közösségek lelki életét, ellátásukat, foglalkoztatásukat, belső és külső kapcsolataikat. A közösségből az ASK senkit sem szeretne kizárni azért, mert súlyosan érintett, szegény, vagy nem felel meg a szakmai elképzeléseknek, de tisztában vagyunk azzal, hogy a közösséghez vezető út mindnyájunk számára hosszú, és gyakran nagy áldozatokat, próbatételeket követel. Az ASK – az ez évi bővülés után – a törvények adta keretek által a legkülönbözőbb korú és színvonalú autizmussal élő gyermek, fiatalkorú és szülő számára kínál lehetőséget, hogy be tudjon kapcsolódni a közösség épülésébe, tagja lehessen egy jövendő kisközösségnek.
"Az ember azt nézi, mi jó a településének" – vette védelmébe a zsarolást súroló kampányszöveget. Kulik köré gyűltek Lázárék földjei A vadászkastély helyén korábban egy vadászház állt, ami a hódmezővásárhelyi Előre Vadásztársaságé volt. A vadászházat 2015 januárjában hirdették meg eladásra a 3054 négyzetméteres telekkel együtt, 32 millió forintért. A vadászházat Kulik Jenő hódmezővásárhelyi ügyvéd vette meg 2015 márciusában. Kulik Hódmezővásárhelyen már 2002 előtt együtt dolgozott Lázárral, aki akkor még a néhai Rapcsák András polgármester asszisztense volt, mielőtt – 27 évesen, Rapcsák halála után – átvette a város vezetését. Kezdetben Lázár és Kulik ellenfelek is voltak, de később rendeződött a kapcsolatuk. Lázár polgármesterként, majd a Miniszterelnökséget vezető miniszterként szerződött jogi tanácsadásra Kulikkal, például örökségvédelmi ügyekben. Bő fél évvel azután, hogy Kulik megvette a vadászházat, Lázár édesanyja, Lázár Jánosné megvásárolta az Előre Vadásztársaságtól azt a 1, 8 hektáros földet, amely szabályosan körbeöleli az épületet.
A Lázár János kormánybiztos által koordinált beruházást követően a felújított kastély a református egyház kezelésébe kerül, emellett pedig az a cél, hogy a Tisza-örökség bekapcsolódjon Békés megye északi részének turizmusába, s élénkítse a térség gazdaságát. Fontos kormánydöntés született hétfőn a geszti Tisza-kastély rekonstrukciójáról. A Lázár János kormánybiztos által felügyelt projekt az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált határozat értelmében közel 7 milliárd forintból valósul majd meg a következő három évben, azaz 2021–2023 között jelentős forrás érkezik ebbe a térségbe. Már az idei költségvetésben 646 millió forintot különített el a kormány a beruházásra, a munkálatok várhatóan nyáron, júliusban kezdődnek, és 18 hónapig tartanak. Lázár János kormánybiztos tavaly a helyi képviselő-testület előtt ismertette, a kormány elképzelése, hogy a magyar állam nemzeti emlékhellyé varázsolja a Tiszák geszti kastélyát, mely nemcsak a Kárpát-medencei magyarság központja, de a reformátusok találkozóhelye is lesz.
A következő évek és évtizedek feladata éppen ezért az, hogy a térség az elvesztett és elvesztegetett időszak után ismét központi szerepet kapjon a Kárpát-medencei magyarság életében. Ezt szolgálja a kormányzat azon döntése, hogy nemzeti emlékhellyé varázsoljuk a geszti Tisza-kastélyt" – jelentette be Lázár János. A kormánybiztos kiemelte: a kormány tervei szerint két ilyen jellegű nemzeti kegyhelyet alakítanak ki. A felújított nagycenki kastély gróf Széchenyi Istvánnak, míg a korszerűsített és rendbe tett geszti kastély gróf Tisza Kálmánnak és gróf Tisza Istvánnak állít majd emléket az ország nyugati, illetve keleti részén. "A magyar fiataloknak az anyaországon belül két helyre kell elmenniük, hogy megértsék a 19. és 20. század magyar történelmét: Nagycenkre és Gesztre. Aki nem ismeri és nem bírja a múltját, az képtelen lesz ugyanis megnyerni a következő évtizedeket. A kormányzat azért mozgósít forrásokat, hogy Geszt a nemzeti emlékezetpolitika középpontjába kerüljön" – fogalmazott. Lázár János kiemelte: a két legendás miniszterelnök, Tisza Kálmán és fia, István a mai magyar politikusok számára is példaképül szolgálhatnak.
Tisza Kálmán a kiegyezést követően, 1875 és 1890 között gazdasági, társadalmi, szociális és közigazgatási értelemben is létrehozta a modern Magyarországot, míg Tisza István a 20. század első két évtizedében tartotta kezében a magyar politika szálait. A kormánybiztos szerint számos történelmi párhuzam mutatkozik az akkori európai átalakulások, politikai viták, kiélezett bel- és külpolitikai viták, illetve a mai korszak között. Emlékeztetett, 1920-ban végül a trianoni diktátummal elveszett a Szent István-i Magyarország, mely a mai magyarság sorsát is meghatározza szerte a világban. "Két világháborúban és a hidegháborúban is a vesztes oldalon álltunk, majd a rendszerváltás után is eltékozoltunk két évtizedet. Szent Istvántól az első világháború végéig a magyarság pozitív értelemben uralta a Kárpát-medencét, de az 1920 óta eltelt száz évben nem találjuk a helyünket. Nem lehet más a küldetésünk, minthogy a következő száz évben tudásunk és gazdaságunk révén visszaszerezzük régi szerepünket, és Kelet-Közép-Európa legerősebb közösségévé váljunk.
A későbbiekben Lázár Ferenc újjáépítette, kétmenetessé alakíttatta át a kapuépületet. Az északi homlokzathoz egy barokk lakószárnyat csatoltak. 1748 -ban történt újabb tüzeset következtében megrongálódott kastélyt csak részben javíttatták ki. Az Asszonyok háza a délkeleti, hétszögű torony előtti részen, a déli falszakasz mentén található. A központi épület keleti oldalán lévő Tanácsterem, egy 20. századi újjáépítés alkalmával készült, amelyet egy 17. századi rekonstruált kazettás mennyezettel egészítettek ki és faragott bútorokkal rendezték be. Építtetői, tulajdonosai, lakói [ szerkesztés] A Lázár család legelső tagja a csíkszenttamási Lázár Bernát, 1400 körül székbíróként szerepel az okiratokban, aki 1462 -ben már Csik-, Gyergyó- és Kászonszék főkirálybírája. Lázár András mint Csík-, Gyergyó és Kászonszék fokirálybírója, akinek nevéhez fűződik a szárhegyi kúriának bástyákkal és várfalakkal való körölvétele. 1590 - 1594 között Lázár András Szárhegyen nevelte Bethlen Gábort, Erdély későbbi fejedelmét.