Az épület szárnyában a Postamúzeum: melléképületében eredeti borbélyműhely és hölgyfodrászat, valamint kalapos és fazekas műhely. Az épület végi nádtetős színben áll a "vörös postakocsi". A tűzoltószertár is itt kapott helyet. ⇒ Szentesi malom: A négyszintes malom földszintje a lisztespad, efölött van a kőpad két őrlőpárral, majd a sebeskerékpad és legfölül a nagykerékpad. Ipari műemlék. És még látható itt: halászház, iparos műhelyek, kocsi gyűjtemény, makói porta, paprikaszárító, napsugaras díszítésű törpebirtokos háza, szatócsbolt és pékműhely. A Feszty-körkép története - Cultura.hu. Vasútállomás és mezőgazdasági gépgyűjtemény is. Nomád Park és jurták Az eurázsiai sztyepp, puszta világát, a honfoglaló magyarok életmódját idézi. Lovasbemutató helyszíne és íjászközpont. Rendszeres bemutatókkal. ⇒ Csete-jurták: A jurta-szerű építményeket Csete György építész tervezte, az ősi formákat idéző jurták az égre nyílnak. A Mammutfenyő-házban egy 6, 3 méter átmérőjű, 80 cm vastag, 7, 5 tonna kaliforniai mammutfenyő-szelet – bütü – tekinthető meg, kora mintegy 1800 év lehet.
Feszty felesége, Jókai Róza a sebesülteket és a halottakat festette meg. Olgyai Ferenc, Barsy Adolf, Ziegler Károly és Mihalik Dániel is erejüket megfeszítve dolgoztak, hogy a határidős munka elkészüljön. Az író, színész, zenész barátok pedig, míg a festők dolgoztak, muzsikával, komédiával szórakoztatták az éjt nappallá téve dolgozó művészeket. Érdekesség, hogy a korabeli közélet több ismert alakját is megjelenítették a festményen, maga Feszty Árpád fejedelemként szerepel az alkotáson. A körkép bemutatásának napja 1894. május 13-án érkezett el. Óriási volt az érdeklődés a kép iránt, amely a budapesti millenniumi kiállítás egyik legfőbb attrakciójának számított. Wikizero - Feszty-körkép. 1898-ban a képet Londonba szállították a világkiállításra, s csak 1909-ben tért vissza Budapestre, ahol ideiglenes faépületben kapott elhelyezést, mivel a korábbi épületet a Szépművészeti Múzeum építtetése miatt lebontották. 1944-ben a körkép épületét bombatalálat érte, s maga a kép is sérüléseket szenvedett. A felszabdalt, fahengerekre tekert képdarabokat a tulajdonosok átadták a Nemzeti Galériának.
A művet egy ideiglenes, fából készült épületben, a városligeti mutatványos bódék tőszomszédságában helyezték el, és ekkor már félelmetes vetélytársával, a mozival is meg kellett küzdenie. A második világháborúban súlyosan megsérült körképet a megmentésére alakult egyesület tagjai 1945 nyarán nyolcméteres csíkokra szabdalták, fahengerekre göngyölték, és különböző raktárakban tárolták. A sérült vászon állapota így tovább romlott. Az ópusztaszeri nemzeti emlékhely kialakítását a honfoglalás tiszteletére Erdei Ferenc tudós, író, politikus kezdeményezte 1970-ben. A terv valóra váltására létrehozott emlékbizottság tagja, László Gyula régészprofesszor javasolta, hogy a leendő emlékparkban a Feszty-körképet is állítsák fel. Az 1800 négyzetméteres festményből megmaradt, mindössze 730 négyzetméternyi vászonfelület 1974-ben Szegedre került, ahol magyar szakemberek végeztek rajta állagvédő restaurálást. Az emlékpark építése 1990-ben már olyan szakaszba jutott, hogy a körkép teljes helyreállítására is gondolni lehetett, a munkát az Ars Antiqua lengyel restaurátor csoport nyerte el, amely négy évig dolgozott a festményen.
A történeti hűség kedvéért a Vereckei-hágóhoz is elutazott, történészek, régészek véleményét is kikérte, de a korabeli magyarok és a honfoglaló vezérek fegyverzetéről, öltözetéről akkoriban még kevesebbet tudtak. Az általa irányított munka feszített ütemben folyt, még Jókai Róza is besegített, ő a halottakat és a sebesülteket festette meg. A maga nemében egyedülálló, monumentális alkotás a romantika szemüvegén keresztül mutatja be hat egymáshoz kapcsolt jelenetben a magyarok bejövetelét a Kárpát-medencébe. Feszty Árpád végül két éven át készítette a világ egyik legnagyobb panorámaképét, amelyet 1800 négyzetméter nagyságú, 120 méter hosszú, 15 méter széles, egy darabba szőtt belga vászonra festett (összehasonlításul: a borogyinói csatát ábrázoló moszkvai körkép "csak" 115 méter hosszú). Feszty irányításával feszített ütemben folyt a munka, még Jókai Róza is besegített, a halottakat és a sebesülteket festette meg, de több festőtársa – köztük Medgyánszky László – is segítségére volt a hatalmas munkában.
Fotó: Pixabay A szakszervezetek a munkakörülmények javítását, ezért a munka törvénykönyve tervezett módosításának azonnali visszavonását követelik – mondta Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke a törvénymódosítás elleni demonstráción szombaton Budapesten, ahol országos útlezárásokat helyezett kilátásba. 2019. január 1-jétől két számjegyű béremelést akarnak és azt, hogy visszaadják a cafeteria megszüntetett elemeit. A MaSzSz által szervezett tiltakozó akción a szövetség elnöke bejelentette, a munkaidőkeret emelését és a túlmunkaórák számának jelentős növelését tartalmazó törvénytervezet mielőbbi visszavonása érdekében a munkavállalói érdekképviselet hétfőtől országos útlezárásokat szervez. A szakszervezeti vezető szerint az országban egy furcsa autoriter kapitalizmus alakult ki, ami elveszi a dolgozók "megtakarításait, jogait, hovatovább az életüket is". Ezt azonban a szakszervezet nem hagyja – mondta Kordás László a tüntetőknek. Szilágyi József, a Liga Szakszervezetek társelnöke a 36 hónapos munkaidőkeretről és a maximális 400 óra túlmunkáról elmondta: álláspontjuk szerint még törvénnyel sem lehet eltérni az Európai Unió munkajogi irányelvétől, nem lehet szó semmilyen önként vállalt túlmunkáról.
Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás esetei A munkaviszonyt a felek közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással szüntethetik meg. A felmondással ellentétben az azonnali hatályú felmondás a munkaviszonyt nem egy jövőbeli időpontban, hanem – értelemszerűen – azonnal szünteti meg. Rendkívüli szülői távollét Mit tehet a szülő, ha napközben telefonon értesíti az iskolaigazgató, hogy gyermeke lázas és orvoshoz kellene vinni, vagy ha éppen az iskolai szülői értekezlet időpontja egybeesik a munkavállaló munkaidejével? Módosul a munka törvénykönyve a távmunka szabályai miatt A 2021. november 23-án a Parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a veszélyhelyzet során alkalmazott szabályokkal összhangban a Munka Törvénykönyvét és a Munkavédelmi Törvényt véglegesen módosítani tervezik 2022. január 1-jétől a távmunka szabályaira tekintettel. Dr. Szemán Péter, a Bán, S. Szabó, Rausch & Partners ügyvédi iroda munkajogi szakértője foglalja össze a tervezet lényegét.
Teljes cikk... Három pont, ahol változtatni kellene a munka törvénykönyvén 4 éve Az aktív szakszervezeti munka segíti a munkavállalókat. A LIGA Szakszervezetek elnökét kérdezzük terveikről, a munkaerő-piaci változásokról. Hosszú idő óta először tűnik úgy, hogy a kormányzat nyitottabb fülekkel figyel a munkavállalói igényekre, hiszen a jelenleg hatályos munkafeltételekkel egyre kevésbé lehet a munkaerőigényeket kielégíteni. Teljes cikk...
Szakszervezeti szempontból a hatástanulmány eredményei gondolatébresztőek, tennivaló - munkavállalói oldalról is - van bőven. A szakszervezeteknek erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a hátrányos jogszabályi környezetben (új Munka törvénykönyve, szigorodó Sztrájktörvény, változó munkaügyi ellenőrzés stb. ) a megmaradt eszközeiket az eddigieknél is hatékonyabban használják, kollektív szerződésekkel próbálják a munkavállalók megnyirbált jogait védeni.
Adatbázis készül a betöltetlen állami állásokról 2 éve Felmérik az állami vállalatok munkaerőigényét, ugyanis miközben az országon leépítési hullám söpör végig, számos közszolgáltatónál szakemberhiánnyal küzdenek. Hamarosan elérhető lesz egy folyamatosan frissülő adatbázis a kínálkozó munkalehetőségekről. Teljes cikk... Kevés cég alkalmazza a túlóratörvényt 2 éve Alig van olyan cég, amely az év vége felé közeledve annyira kimerítette túlórakeretét, hogy a törvény által január óta lehetővé váló magasabb óraszámról egyezkedjen a munkavállalókkal - írja a Magyar Nemzet hétfői számában. Teljes cikk... Többéves megállapodás a minimálbérről 3 éve Zajlanak a bértárgyalások, a felek álláspontjai nem közelednek egymáshoz: a szakszervezetek továbbra is két számjegyű emelést szeretnének, a munkaadók szerint ez lehetetlen. Abban viszont egyetértenek, hogy 2-3 évre szóló megállapodásra van szükség - írja a Magyar Idők. Teljes cikk... Tovább emelné a jövedelmeket a Liga 4 éve A munkavállalói jövedelmek emelése, a megélhetési körülményeik javítása, a nemzetgazdasági szintű versenyképesség, termelékenység javítása érdekében szükség van a minimálbér és a garantált bérminimum további jelentős emelésére, a negatív hatások elkerülése érdekében pedig elengedhetetlen az egyeztetés a szociális partnerekkel - közölte a Liga Szakszervezetek.
törvény az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről, a 2009. évi CXXII. törvény a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről). Nem tartalmaz a törvény olyan fontos jogintézményeket, mint a sztrájkjog, nem utal az ágazati párbeszéd bizottságokra és csak érintőlegesen a makroszintű érdekegyeztetés fórumára. A szakszervezeti nyomásgyakorlás és a háromoldalú tárgyalások eredményeképpen az elfogadott törvény összességében előnyösebb a munkavállalókra, mint a tervezet első szövegváltozata, annak számos pontja kedvező irányba változott. Az alábbiakban a teljesség igénye nélkül a főbb kérdéseket emeljük ki: A személyhez fűződő jogok korlátozása némileg szűkebb körben, csak a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból lehetséges. A munkavállalóval szemben csak olyan alkalmassági vizsgálat alkalmazható, amelyet munkaviszonyra vonatkozó szabály ír elő, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott jog gyakorlása, vagy kötelezettség teljesítése érdekében szükséges.