Véglegessé vált a 4. Orbán-kormány névsora, jelentette be Havasi Bertalan a kormányfő sajtófőnöke. Magyarország új kormánya az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel - olvasható Havasi közleményében. Az újoncok Az Emmi élén Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója váltja Balog Zoltánt. Az egészségügyért is felelős miniszter meglepő nézeteket vall. Szerinte a halálos betegségek nagy része elkerülhető lenne a Tízparancsolat betartásával. További átalakítás az Emmiben, hogy Ónody-Szűcs Zoltán eddigi egészségügyért felelős államtitkár is elköszönt, helyét úgy tudjuk, Nagy Anikó, a Heim Pál Gyermekkórház igazgatója veszi át. Az oktatási államtitkár kiléte egyelőre kérdéses. A megszűnő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium feladatainak egy részét Bártfai-Mager Andrea fogja ellátni a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszterként. Negyedik orbán kormány. Ő 2016 óta a postaügyért és a nemzeti pénzügyi szolgáltatásért felelős kormánybiztos volt. Fazekas Sándor helyett Nagy István vezeti a jövőben az agrártárcát.
Maradhat a jelenlegi nyugdíjpolitika A nyugdíjemelés várhatóan továbbra is fontos eleme marad a kormánynak, a nyugdíjak értékmegőrzésében nem várható gyökeres politikai fordulat, ahogy a befagyasztott öregségi nyugdíjminimum és a családi pótlék esetében sem valószínű emelés – egy jó ideig semmiképpen sem a költségvetés kifeszített helyzetét tekintve – világított rá a portál. A beruházásokra is költhetnek A portál szerint ahogy a gazdaság és a költségvetés teret enged hozzá, akkor a Orbán-kormány folytatni fogja a beruházásokat, a sport kiemelt szerepet kaphat továbbra is és ha Karácsonyék népszavazásával nem sikerül megakadályozni, akkor a kínai Fudan egyetem is megépülhet. Orbán-kormány első intézkedések győzelem választás 2022
Orbán Viktor miniszterelnök Áder János köztársasági elnök felkérésének megfelelően az elmúlt napokban konzultációt folytatott a kormányalakításról, a folyamat lezárult, a munka eredményéről a miniszterelnök tájékoztatást adott a Fidesz és a KDNP elnökségének. Magyarország új kormánya az Országgyűlés alakuló ülését követő hetekben áll fel – olvasható Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnökének MTI-hez eljuttatott közleményében.
A rugalmasság a munkakeresők 38 százaléka szemében kiemelkedő előny a munkahelyválasztásban. Ennél is fontosabb a pozitív, támogató munkahelyi légkör (46%), a fizikai és mentális egészséghez kötődő előnyök (42%), az, hogy legyen értelme a munkájuknak (40%), és – közvetlenül a rugalmasság után – hogy a szokásos évi két hétnél legyen több szabadságuk (36%). A Z generáció tagjainak és a millenárisok nagy többsége (70% és 67%) szeretne a munkája mellett egyéb projektekbe is részt venni, ahol a kreativitását jobban ki tudja bontakoztatni. A vezetők az új körülmények közepette eszköztelennek érzik magukat: 74 százalékuk szerint nem állnak rendelkezésükre a szükséges erőforrások és nincs hatásuk a munkavállalókat érintő folyamatokra. Több mint a felük (54%) érzi úgy, hogy elveszítette a kapcsolatát a beosztottjaival. A vezetők fele (50%) attól várja a helyzet megoldódását, hogy a dolgozók visszatérnek a munkahelyeikre. Ez a vezetői igény az iparban (55%), a kiskereskedelemben (54%) és a fogyasztási cikkeket gyártó munkahelyeken (53%) még jobban kitapintható.
Két kutatónk is szerzője annak a hiánypótló kiadványnak, amely az ELKH Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézetének gondozásában jelent meg, és a természet és a mentális egészség összefüggéseit mutatja be tudományos ismeretekre alapozva. Ahogyan a szerzők előszavukban írják: "A természethez való kapcsolódás, a természetben szerzett élmények javítják mentális egészségünket. Ha pedig nem tudunk hozzáférni a természethez, szegényesek a természethez fűződő élményeink, akkor jóllétünk csökkenhet, fizikai és lelki egészségünk egyaránt romolhat. " A Mihók Barbara és Pataki György által is jegyzett kiadvány ingyenesen letölthető innen.
2022. március 9. Az alvás és a mentális egészség közötti kapcsolat soha nem volt olyan fontos, mint napjainkban. Az alvás minőségének jelentős romlása a világjárvány egyik jellemző következménye. A hazai kutatások megerősítik a nemzetközi tapasztalatokat: nálunk minden vizsgált felnőtt korú emberből közel a fele szenved alvászavaroktól. A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató vizsgálatai, valamint az alvásszövetség alvásorvosi rendelései arról számolnak be, ha romlik az alvás minősége, azok mind a fizikai, mind a mentális egészségre negatív hatással vannak – írja a Az alvászavar leggyakrabban alvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézségeket, a korai vagy éjszakai felébredést vagy a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredéseket. – hangsúlyozza a Magyar Alvás Szövetség elnöke, G. Németh György. A jó minőségű alváshoz elengedhetetlen a megfelelő alváskörülmények megteremtése. A teljes beszélgetést itt hallgathatja vissza Március 17-én tartják több ország mellett Magyarországon is az alvás világnapját.
A nyolcszázalékos emelkedést a kutatók a valós helyzetnél kedvezőbbnek tartják, mivel az adatbázisban csak a biztosítottak szerepeltek, a legsérülékenyebbek nem. A kórházi sürgősségi ellátás a mentális zavarok legsúlyosabb megnyilvánulása, az esetek kis növekedése is hatalmas terhet jelent az egyénnek és a rendszernek - mondta Amruta Nori-Sarma, szintén a Bostoni Egyetem munkatársa. Illusztráció Forrás: Science Photo Library/JOHAN SWANEPOEL / SCIENCE PHOTO LIBRARY/Johan Swanepoel / Science Photo A legnagyobb mértékben az Egyesült Államok északi részén nőtt a sürgősségi esetek száma, az északnyugati régióban 12 százalékkal. Ez ellentmond annak, hogy az ország déli részén melegebb van, "de éppen az ellenkezőjét tapasztaltuk" - tette hozzá Nori-Sarma. Ennek az lehet az oka, hogy a melegebb helyen élőknek már sikerült alkalmazkodniuk, egyebek mellett több helyen van klimatizálás. Egy 2021 májusában készült jelentés szerint a klímaválság óriási hatással van az emberek mentális egészségére az egész világon, a hőhullámokkal megemelkedik az öngyilkosságok aránya, az áradások traumatizálják az áldozatokat, az élelem biztonsága, az otthonok és a megélhetés elvesztése stresszt és depressziót okoz.
A COVID-19-világjárvány kitörésével ez a gyakorlat azonban más ágazatokba is tömegesen betört. Mindez jelentős fordulópontot jelent a munkajogok szempontjából. Az ExpressVPN 2021. áprilisi felmérése szerint a munkáltatók 78 százaléka használt megfigyelési eszközöket a munkavállalók teljesítményének vagy online tevékenységének nyomon követésére. 51 százalékuk az előző hat hónapban kezdett el használni megfigyelési szoftvereket. Határtalan megfigyelés A módszerek, amelyekkel a munkavállalókat megfigyelik, folyamatosan bővülnek. Ezek közé tartozik az e-mailek, a privát csevegőablakok nyomon követése, a GPS-alapú helymegfigyelés, sőt még az előre be nem jelentett képernyőfotók készítése is annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak róla, a munkavállalók az asztaluknál vannak. Az ilyen nyomon követés soha nem látott mennyiségű adatot hozott létre, amelyet kezelni kell, így a vállalatok automatizált döntéshozatalra kényszerülnek, ezek viszont sokszor pontatlanok. Az ilyen hibák sok esetben hosszú ideig megmaradnak a digitális térben, akár karrierek törhetnek meg emiatt.