id opac-EUL01-000718891 institution L_408 L_921 EUL01 spelling Kosztolányi Dezső 1885-1936 EUL10000010348 Y Kosztolányi, Desider 1885-1936 EUL10000010348 N Kosztolányi Dezső válogatott novellái [bevezető tanulmány Kardos László írta]; [vál. Réz Pál... ]; [Csernus Tibor rajzaival] Budapest Szépirodalmi Kvk. 1954 531 p., 8 t. l. ill. 20 cm Kötött: b. 500, - Ft MM, Kr.
Kosztolányi Dezső (1885. március 29. – 1936. november 3. ) magyar költő, prózaíró. műfordító, kritikus, újságíró. Élete Kosztolányi Dezső az Osztrák-Magyar monarchia területén, Szabadkán született. Édesapja Kosztolányi Árpád (1859 – 1926) fizika és kémia professzor, valamint iskolaigazgató volt. Édesanyja a francia származású Brenner Eulalia (1866 – 1945). Kosztolányi Dezső a középiskolai tanulmányait Szabadkán kezdte meg, de tanárával való konfliktusa miatt kiutasították innen. Kosztolányi Dezső novellái - Kosztolányi Dezső - árak, akciók, vásárlás olcsón - Vatera.hu. Szegeden, magántanulóként érettségizett. 1903-ban Budapestre költözött és ekkor kezdte meg tanulmányait a budapesti egyetem bölcsészkarán, magyar-német szakon. Itt találkozott Babits Mihály és Juhász Gyula költőkkel, és életre szóló barátságot kötött Karinthy Frigyessel is. Egy kis ideig a bécsi egyetemre is járt, de nem fejezte be, hazaköltözött és újságírónak állt, mely szakmát élete végéig gyakorolta. 1908-ban átvette a költő Ady Endre helyét, aki Párizsba utazott tudósítani egy budapesti lapnak. 1910-ben jelent meg első verseskötete a Szegény kisgyermek panaszai címmel, mely országos sikert aratott, és mellyel egy termékeny időszak kezdődött el Kosztolányi Dezső életében.
A Nyugat körül létrejött írói csoportosulás kiemelkedő tagja, író, költő, esszéista. A délvidéki Szabadkán született, polgári családban. Tanulmányait az apja által igazgatott gimnáziumban kezdte meg. Beteges gyerek volt. Később a pesti egyetemen volt magyar-német szakos hallgató. Már diákkorában vonzódott az irodalomhoz. Itt ismerkedett meg Négyesi László irodalmi szemináriumán Babitscsal és Juhász Gyulával. Újságíró lett, igen sok lapnak volt munkatársa, természetesen a Nyugatnak is. 1908 és 1910 között sokat utazott. 1910-ben az igazi elismerést és a hajlamának leginkább megfelelő nagy költői Témát, A szegény Kisgyermek Panaszai hozta meg számára. A csodás de félelmekkel és szorongásokkal teli gyermeki birodalmat idézte fel emlékezete mélységeiből. Kosztolányi Dezső összes novellái I-II. (könyv) - Kosztolányi Dezső | Rukkola.hu. Ez a kötet az érdeklődés középpontjába állította a fiatal poétát. A legjellegzetesebb Kosztolányi művek egyike A szegény kisgyermek panaszai. Ez a kötet emelte íróját a legnépszerűbb költők közé. A szegény kisgyermek panaszai 1910 a Nyugat első nemzedékének, de talán az egész XX.
Édes Anna A mű alapötlete Kosztolányinétől származik egy újságban olvasott hír alapján. Témája egy kettősgyilkosság, melyet egy cseléd követ el gazdái ellen. Műfaja lélektani regény: nem a gyilkosság, hanem az ahhoz vezető út érdekli. A középpontban az úr-szolga viszony áll. Az író a regényben a kor pszichológiai tudását is felhasználta. A mű 5 részből áll. A történet előtt egy mottó szerepel, mely egy ősi latin könyörgés. Ez a könyörgés éppúgy szól Édes Annáért, mint a meggyilkolt Vizy házaspárért. Kosztolányi Dezső novellái - Kosztolányi Dezső - Kultúra és szórakozás - árak, akciók, vásárlás olcsón - TeszVesz.hu. Ez az ima később Moviszter vallomásában jelenik meg újra. A regény pontos hely, és időkijelöléssel kezd. 1919 július 31. -én Kun Béla repülőn menekül Budapestről. Kosztolányi egyfajta korrajzot ad az akkori helyzetekről, de nem foglal állást se a menekülő kommunisták, se az éppen hatalomra kerülők mellett. A megváltozott viszonyok érzékenyen érintik Ficsor úrat Vizyék házmesterét. Az eddig nemtörődöm házmester hirtelen fontosnak érzi, hogy megjavítsa a rég elromlott csengőt, hogy ezzel is bebiztosítsa állását.
Az első kötet még az impresszionizmus jegyében fogant, funkciója a világ sokszínűségének, ellentétekben való egységének kifejezése. A bővülés az expresszionizmus felé mozdítja el a kötetet (A rút varangyot véresen megöltük, Az őrült napraforgó) A szereplíra sajátos megvalósulásának lehetünk tanúi: a szerző beleéli magát a vidéki, a szabadkai kisgyermek szerepébe. Ezeket a verseket a gyermeki léleknek a világára rácsodálkozó bája teszi feledhetetlenné. A félénk és ideges kisgyermek Hallucinációit, színes vízióit, a világ titkaival való találkozását örökítik meg a költemények. A költő valóban úgy "lát, ahogy nem látott sose még". A versfüzér legelső darabjában – Mint aki a sínek közé esett – még a beszélő szempontja dominál. Az ötször megismételt, tehét hangsúlyozottan kiemelt hasonlata halál, a meghalás pillanatát villantja fel, s arra az általánosan elfogadott vélekedésre épül, hogy az ember a halál közvetlen közelében újra végigéli múltját "általérzi tűnő életét". Ebben a rendkívüli helyzetben amikor a múlt már "messze mese lett", "és a halál távolba mennydörög", kell megragadni a futó elmosódó képek közül a lényegeset, a feledhetetlent.
"A lelkek pásztora volt. Mozgósította hitünket, erővel feltöltődve jöttünk ki a templomból. Felkarolt, életerőt adott" – tekint vissza lelkivezetőjére. A híveket Sztankó Attila, a Nagyboldogasszony-bazilika plébánosa köszönti: "Köszönöm, hogy sokan – Kecskemétről, Vác-Hétkápolnától és Balassagyarmatról – zarándokoltak el azzal az emlékkel a Boldogságos Szűzanya kegyhelyére, hogy egy évvel ezelőtt Isten magához hívta Stella Leontin atyát, a kegyhely plébánosát... Élete | dr. Stella Leontin emlékoldala. Leontin atya úriember volt, az udvariasság és tapintat krisztusi embere. Bevitte a szívünkbe Isten szeretetét, megtanított bízni Istenben családi problémáink, kereszthordozásaink közepette. " Szentbeszédében felidézi a plébános elődje evangéliumi életét: Leontin atyát megismerve megbizonyosodhattunk arról, hogy az evangélium szavai összecsengenek személyiségével. Igyekezett megélni az evangéliumot, és amikor rá emlékezünk, akkor is Krisztusról beszélünk, a megváltás titkáról elmélkedünk. Sztankó Attila rámutat, milyen óriási ajándékot kapott a közösség Leontin atya személyében.
2002-től a váci székesegyház kanonok-prépostja. Stella Leontin 2005. augusztus 1-jétől Balassagyarmaton a Szentháromság-főplébániát vezette. 2016 októberétől haláláig a gödöllő-máriabesnyői bazilika plébánosaként szolgált, valamint a Mater Salvatoris Lelkigyakorlatos Ház igazgatói megbízatását töltötte be. Papságáról korábban így vallott: "Papi jelmondatom: »Hittel, mely a szeretet által tevékeny« (Gal 5, 6), amit újmisémre választottam, de azóta is ehhez szeretnék Isten kegyelmével hű és következetes lenni. Ebben a jelmondatban, úgy érzem, minden benne van. A hit a remény és az élet egyetlen értelme a szeretet. Ennél nagyobb célja nem lehet az embernek. Mindig hittem, hogy gyengeségeim ellenére a kegyelem többre is képes. Ezt mindennap megtapasztaltam, eddigi gazdag és tartalmas életutamon. EWTN | Élő igazság. Katolikus élet.. Boldog, kiegyensúlyozott papnak érzem magam, és ezért egy életen át hálás vagyok Jézusnak, aki meghívott engem. " Az örök világosság fényeskedjék neki! Imádkozzunk érte! Forrás: Magyar Kurír Fotó: Merényi Zita / Magyar Kurír 2017-ben a Mária Rádiónak adott egy lélekemelő interjút, amelyben egy Istenben rendíthetetlenül hívő, mély gondolkodású pap képe rajzolódik ki mindannyiunk számára.
Két ásónyom mélyen egy nagy kőlapot találtak. A kőlapot fölfeszítve a kezébe akadt valami Fidler Jánosnak, azt odaadta a társának. Lepucolva róla a földet, egy szép kis Szűz Mária szobor került elő. Mivel két kapucinus barát a gróf kérésére meghozta a loretói Mária szobor másolatát is, ennek a kegyhelynek két kegyszobra lett. A csontszobrocska a legkisebb kegyszobra a Kárpát-medencei magyarságnak, míg a legnagyobb a testvérvárosunkhoz tartozó Csíksomlyón található. A plébános megemlékezett arról, hogy Grassalkovich I. Antal hívta Besnyőre a kapucinus barátokat, akiket a jövőben úja visszavárnak az idén 10 éve bazilika minor rangra emelt Isten házába. „Nem fejmosásra, hanem lábmosásra van szükség ebben a világban” – Villanófényben Stella Leontin | Magyar Kurír - katolikus hírportál. Bejelentette, hogy május első vasárnapján, 6-án, a délelőtti misén erre fognak emlékezni. Grassalkovich I. Antal végrendeletében hagyta meg, hogy a máriabesnyői templomban helyezzék testét örök nyugalomra. Itt Magyarország egyik legszebb barokk síremlékét készíttette el barátja, Migazzi bíboros a gróf és harmadik felesége, Klobusiczky Terézia számára 1772-ben.
Bejegyzés navigáció
"Balassagyarmaton rengeteget építettünk, felújítottunk. Legyen a környezetünk szép, harmonikus és bensőséges, hiszen az Egyháznak kulturális és nevelő küldetése is van. De a közösség a legfontosabb. " Az emberek személyes meghívása, feladatokkal való megbízása, a közös programok, élmények, beszélgetések, zarándoklatok, lelkigyakorlatok, szórakozások – sorolja a mindennapi élet megannyi eseményét, amelyek azt igazolják: lehet elkötelezett és ugyanakkor derűs keresztény életet élni a mai világban. Máriabesnyőn számos közösséget átölelő, élő egyházközség fogadta Leontin atyát. "Nagyon jó munkatársaim vannak" – mondja. Velük együtt dolgozik a közösségek megerősítéséért, és azért, hogy a kegyhelyre látogató zarándokokat és turistákat kulturált környezet, imádsággal átitatott légkör fogadja. "Egy közösség létszáma sokszor papfüggő is. Magunkat kell megszerettetnünk ahhoz, hogy rajtunk keresztül az ügyet, a Jóistent is megszerettessük az emberekkel – mondja Don Bosco nyomán. A hogyant sem titkolja: "Mutassunk őszinte érdeklődést az emberek iránt.
"Kicsit csodálkoztam a Jóistennek az ízlésén, de hogyha meghívott, akkor egy életen át kell szolgálni, nem visszalépni. A Jóistent nem lehet a nagylelkűségben legyőzni, és aki Őmellette dönt, az mindig jól dönt, nem tévedhet. Ha pontosan nem is tudja a lépéseket, nem is tudja, hogy mi vár rá, de tudja hogy jó kezekben van. A hivatás nem egyszerű és nem is bonyolult: kegyelem és ajándék. Nem lehet önmagunk erejéből választani, és saját erőnkben bízva egy életen át megvalósítani és művelni. Ez a Jóistennek a titka: nem értjük, hogy miért engem hívott – nálam sokkal okosabbak, jobbak szentebbek voltak, vannak és lesznek. Bízzuk rá a Jóistenre, hogy Neki mi és ki kell. Nekem, és a papoknak az a feladatunk, hogy mint haszontalan szolgák megtegyük mindennap a kötelességünket, a feladatunkat. A szolgálószeretet: Jézus nem az apostolok fejét mosta meg, hanem a lábát: ez a szeretet a mi feladatunk! Jézus első mondata a feltámadása után az apostoloknak szólt: "Ne féljetek, én veletek vagyok minden nap a világ végezetéig!
Igaza van. Ezen szeretnék dolgozni egy életen át, és megértetni az emberekkel, hogy az élet nehéz, de szép, hogy embernek lenni jó, és ne féljünk, mert a kegyelem többre is képes. Persze vannak keresztek, de ez nem azt jelenti, hogy a Jóisten elhagyott bennünket. Nincs lezárva az életünk, újrakezdhető" – mondja Leontin atya, aki nem titkolja, őt sem kerülték el a lelki megpróbáltatások. Bár életében nem voltak nagy kanyarok, megrázó tragédiák, de "csillagtalan éjszakák" igen. A lelkivezetőt gyakran kérdezik, miként lehet átélni ezeket a helyzeteket. "El kell fogadni a lassant, tűrni kell, és felfelé is tekinteni, nem csak előre. Mindezt annak tudatában, hogy »boldog, aki várja a hajnalt«. A mennyországot két kulcs nyitja: a szeretet és a szenvedés. Jézus mindennek adott értelmet" – mondja. Beszél az erőforrásairól is: a szeretteiről, a rá bízottakról, a csendről, a zenéről, az irodalomról, tavaszi reggelek, őszi délutánok, havas esték örömeiről. Leontin atya a plébániai munkájával kapcsolatban a közösségépítés fontosságát hangsúlyozza.