Amikor fokozatosan leolvad a hó vagy hosszú csapadékos időszak tölti fel a mészkőhegység üregrendszerét, a felszín alatti vizek szintje olyan magasra ér, hogy a 400-500 méteren lévő időszakos források is aktivizálódhatnak. Ezért a Vöröskővölgyi-Alsó- és Vöröskővölgyi-Felső-, valamint az Imó- és Fekete-len-forrás meglátogatását célszerű tavaszra, a hóolvadás utáni hetekre időzíteni. (Hasonlóan működő, csak kevésbé látványos vízfakadások találhatók a Hór-völgyben és szórványosan a hegység más pontjain is egyébként. ) Érdekesség, hogy hirtelen hóolvadáskor a víz gyorsan, elsősorban a felszíni utakon folyik le, az időszakos források működésbe lépéséhez tehát lassú felmelegedésre, fokozatos olvadásra van szükség. Stimecz-ház - Vöröskő-forrás - Tanösvény | Mentett útvonalak,túraútvonalak,turistautak.. A Bükk forrásai A hegység hatalmas mészkőfennsíkja szivacsként fogadja magába a lehulló csapadékvizet, mely utat talál magának a roppant kőzettömeg gyomrába. A repedés- és barlanghálózatban tárolódó karsztvíz szintje követi az időjárási viszonyokat, ennek megfelelően általában hóolvadás után és a tavasz végi - nyár eleji csapadékmaximum idején a legmagasabb.
Leültem áttanulmányozni az utat és úgy döntöttem követem az atlaszt, s ezen az útvonalon megyek tovább. Szükség is volt a tájékoztatóra, mert mint kiderült többször is elég nehéz volt megtalálni a jelzést. A Vértes-mező egyébként egy nagyon szép, hosszú rét, melyet néhány magányos tölgy parkszerűvé varázsol. Osztályoknak, csoportoknak kiváló pihenőhely. A mező után rögtön kisebb bolyongás után találtam csak meg a zöld jelzést, ráadásul mivel az atlasz által beígért kerítés sem haladt az út mellett így kicsit aggódtam, hogy jó helyen járok-e. Vöröskő forrás turf gratuit. Szerencsére egy idő után megjelent a kerítés, illetve csak annak tartó oszlopai... A lejtős út végén egy szekérútra jutottam, de erről hamarosan letért a jelzés a Kalicsa-patak árka felé. A patakhoz érve az útmutató lazán csak annyit írt, hogy "átkelünk rajta", de ez számomra igen komoly feladatot jelentett. Eleve meglehetősen meredek volt az árok, másrészről a jelzéseket sem láttam a túloldalon. Magában az árokban pedig nem lehetett menni, mert bár nem sok víz volt benne, de teljesen járhatatlan volt a kidőlt fáktól és egyéb akadályoktól.
Maga a túra nem hosszú, a szint viszont kellőképp bőséges, úgyhogy könnyűnek emiatt nem nevezném - viszont nagyon szép az útvonal, és remek a rendezés, úgyhogy ha valaki szereti a a sok emelkedőt, annak merem ajánlani:-)
Hopp, egy érdekes alkotás kövekből itt is:-) Éles jobbra kanyar után az enyhén emelkedő földúton kocogósra fogom a Hétvályús-forrásig, ahol sokan pihennek, erőt gyűjtenek... Kell. Nem kicsit, nagyon. Távolságban nem sok, de szintben kellőképp szigorú etap következik - amolyan "állva legelős"... Lenne, ha hagytak volna az előttünk járók akár egy szál füvet is, de nem, csak a gyökerek és a kövek... De legalább természetes lépcsőként lehet ezeket használni. Túratárs pici kutyája is eléggé megfontoltan küzdi le az emelkedőt - bár lehet, hogy csak azért, mert nem akar nagyon előre rohanni:-D Felérek, szuszogok, de megyek tovább a Vörös-kő felé, mert a térkép alapján nincs messze, és szint sincs sok. Balra, az esőbeálló felé megyek, panoráma itt is szép, de az igazi az, ami a csúcson fogad. Vöröskő forrás tra . Sajnos nagy a tömeg, úgyhogy kevés nézelődés után tovább is indulok az ellátmányként kapott cukorkát eszegetve. Meredek volt fölfelé, és bizony lefelé is csak óvatosan lehet haladni, bár közel sem annyira durva, mint a Hétvályús-forrás után - viszont kellemetlenül keskeny az ösvény, és szembejövő forgalom is van, de megoldjuk.
Kényelmes erdei úton emelkedik tovább a jelzés, aztán jobbra tartva egy kisebb tisztásra ereszkedek le - és keresem a jelzést... Megvan, jobbra kell tartani, akkor gyerünk tovább. Rövid vizenyős szakaszon kelek át Német széna előtt, aztán irány jobbra, esésvonal mentén a Kis-Bükk-tető felé. Ez az egyenes szakasz nagyjából 80m szintet hoz, de ez még semmi ahhoz képest, ami majd ennek a hegynek a túloldalán vár rám:-) Körbekerített irtás balról, ami egészen a gerinc alatt húzódó erdészeti útig tart. Arra gondolok, be kéne rajzolni a térképre a kerítést, úgyhogy rögzítem a sarokpont koordinátáját, és megyek tovább. A gerinc melletti út után fák között art balra a jól jelölt ösvény, úgyhogy eltévedni nem igazán lehet itt sem. Vörös Kő Forrás - Pitypang Vendégház Felsőtárkány. Aztán balról érkezik a hosszú táv útvonala, rajta néhány ismerős, üdvözöljük egymást, és megkezdjük az ereszkedést a Tahi irányába. Szerpentin, persze, de azért érezhetően gyorsan veszítjük el a helyzeti energiánkat - ekkor még nem tudom, csak térkép és táv meg szintadatok alapján sejtem, hogy ennek komoly "következménye" lesz később.
Az Amerikában ismert Santa Claus a holland Sinterklaas alak torzult változata. A Télapó elnevezés a második világháború után szovjet-orosz hatásra terjedt el Közép- és Kelet-Európában: az orosz hagyomány szerint Gyed Moroz (Fagy apó) a jóságos Sznyegurocskával (Hópelyhecske) hozza a fenyőfát és az ajándékokat, de ott Szilveszter napján. Tájainkon főleg a Dunántúlon és a magyar nyelvterület északi részén volt ismert a Mikulás-járás Miklós püspök megszemélyesítője az ünnep előestéjén kíséretével együtt betért a gyerekes házakba, és vizsgáztatta, imádkoztatta, majd tudásuk, viselkedésük szerint jutalmazta, vagy virgáccsal fenyíttette őket a kíséretében lévő ördöggel. Miklós napján a legények, de a nős férfiak is bekormozott arccal, kifordított bundában, láncot csörgetve ijesztgették a gyerekeket és a nagyobb lányokat. Innen származik Dunántúlon a játék láncos Miklós elnevezése. Felsőcsatár, Szent Miklós püspök templom – Martinus. A Miklós-napi tréfás gyóntatás feltehetően középkori diákhagyományra épült. A Csallóközben, Mátyusföldön, az Ipoly mentén a lányokat a fonóban "gyóntatták".
A szent nevéhez számtalan legenda fűződik. Csodatettei között tartják számon, hogy imáival lecsillapított egy iszonyatos vihart és megmentett egy vízbe esett tengerészt, ezért ő az utazók, kereskedők, zarándokok, tengerészek és révkalauzok védőszentje. Amikor városát éhínség sújtotta, és egy gonosz hentes három kisgyermeket ölt meg, hogy húsukat kimérje, Miklós leleplezte bűnét, sőt a fiúkat is feltámasztotta, ezért a gyermekek és diákok védőszentje is. Egy másik legenda szerint az éhínség idején a kikötőbe érkezett, a császári gabonakészletek feltöltésére szánt hajók kapitányait rábeszélte, hogy minden hajóról százmérőnyi gabonát adjanak a városnak, mert ezt a hiányt nem fogják észrevenni az ellenőrök. A tengerészek így is tettek, de amikor megérkeztek Bizáncba, csodálkozva látták, hogy a rakomány egy gabonaszemmel sem csökkent. Csodatevő Szent Miklós püspök. Megint másik történet szerint Miklós, amikor a fülébe jutott, hogy a helytartó három ártatlan embert akar kivégeztetni a vagyonáért, a császár éppen nála lévő küldöttjeit faképnél hagyva megakadályozta a jogsértést.
KÉPGALÉRIA – klikk a képre! Miklós valószínűleg Kr. u. 245-ben született a kis-ázsiai Anatóliában, Patara városában, gazdag szülők gyermekeként. Korán árvaságra jutott. Ekkor a szüleitől örökölt hatalmas vagyonával kolostorba költözött, ahol Patara érsekének – aki a nagybátyja volt – felügyelete alatt nevelkedett. Miklós megszerette a kolostori életet, ezért a papi hivatást választotta. Ismeretlen festő Szent Mikóst ábrázoló freskója a szófiai Bojana-templomban (1259) Nem volt még harmincéves, amikor Anatólia fővárosában, Myrában csodás körülmények között püspökké választották. Szent Miklós és a gyerekek | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A Jacopo da Voragine által a 13. század végén összeállított legendagyűjtemény, a Legenda Aurea szerint a mikor a myrai püspök meghalt, a környék püspökei összegyűltek, hogy megválasszák az utódot. Éjszaka egyikük egy szózatot hallott:,, Holnap délben állj a templom kapujába! Az első embernek, aki akkor belép, Miklós lesz a neve, őt szenteljétek püspökké. " És valóban, Miklós, aki Isten hűséges szolgája volt, miként előre megmondatott, eljött a templomba, és az égi szózat szerint – ámbár eleinte tiltakozott – megválasztották, és fölszentelték püspökké.
Ámen. Forrás: Magyar Kurír Öröm-hír sajtóiroda/Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye