A Hit Filozófiája Podcast Ruff Tibor Gesztesi Máté 2017. 08. 25. Ebben az adásban a próféta személyéről beszélgetünk, illetve arról, ki lehet próféta, és egyáltalán mi az, hogy prófécia. Szóba kerül Nostradamus, és a mély álom szelleme, amely a keresztények szerint a zsidóságot a mai napig sújtja, illetve megvitatjuk, miként szereti az Örökkévaló Izraelt.
23 NOV 2021 Megtörtént! - 5. évad 21. rész Legújabb epizódunk átlép az emberiség legszörnyűbb korszakába, majd végighalad a hét pohár kitöltésének feldolgozhatatlanul fájdalmas rituáléján, útban a végső ítélet felé. 8 NOV 2021 Az ismeretlen hős - 5. évad 20. rész Folytatjuk beszélgetésünket az antikrisztusi birodalom körülményeiről, a Jelenések könyve kapcsán. Ezúttal egy beszélő képmásról, a hírhedt 666-ról, továbbá 144000 Pál apostolról is szó esik majd, csak hogy a leglényegesebbeket említsük. 4 NOV 2021 A megszámlálhatatlan nemzedék - 5. évad 9. A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast - Подкаст – Podtail. rész Most egy nagyon ideillő, korábbi prófétai könyv egyik élményéről beszélgetünk, mindezt továbbra is a Jelenések könyvének megértésének reményében. Customer Reviews Top Podcasts In Religion & Spirituality You Might Also Like
Milyen következményei lehetnek az elvilágiasodás trendjének? Melyek azok a jogok amelyek a vallásszabadsághoz fűzött jogokat felülírhatják? A gyűlöletbeszéd ellenes törvények, hogyan befolyásolhatják a lelkészek munkáját? Vendégek: -Dr. Lovászy László: Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos főmunkatársa, ENSZ CRPD emberi jogi szakértő, miniszteri biztos -Prof. Dr. Hit rádió podcast rss. Hack Péter: az ELTE tanszékvezetője, a Hit Gyülekezete lelkésze, a Szent Pál Akadémia tanára -Dr. Nagypál Szabolcs: jogász, bölcsész, római katolikus teológus, a Mathias Corvinus Collegium Jogi Iskolájának vezetője Műsorvezető: Fekete Rita Szerkesztő: Császár Enikő 24 JAN 2022 Márki-Zay esélyei, gyermekvédelmi népszavazás - Kovács András vs. Szakonyi Péter Idén kemény választási időszakra számítanak a szakértők, ahol kő kövön nem marad. Vendégeink Kovács András, az rovatvezetője és Szakonyi Péter újságíró-szerkesztő voltak. Beszélgettünk mélyállamról, a választási esélyekről, Márki-Zay Péterről, az ellenzék egységéről. Fontosnak tartottuk szóba hozni a gyermekvédelmi törvénnyel kapcsolatos népszavazást is.
2021. 11. 08. A Hit Filozófiája - 5. évad 20. rész - Az ismeretlen hős Folytatjuk beszélgetésünket az antikrisztusi birodalom körülményeiről, a Jelenések könyve kapcsán. Ezúttal egy beszélő képmásról, a hírhedt 666-ról, továbbá 144000 Pál apostolról is szó esik majd, csak hogy a leglényegesebbeket említsük.
Mit jelent ma vas és cserép összetartozása? Olvasásunk egyre fajsúlyosabb rétegeket érint. Ezúttal a napba öltözött asszony, illetve az égben megjelenő kígyó látomásának kérdéseit elemezzük a Jelenések könyve megfelelő szakaszába érkezve, reménykedve ezen képek értelmezhetőségében. Újabb mélységek tárulnak fel a Jelenések könyvének sorai mögött, ezúttal az univerzum középpontjának megmutatkozásától, az apák és fiak szívének tartalmáig, sűrűségében nehezen mérhető jelentőségű témák sokasága kerül elénk. Legújabb epizódunkban a két tanúról beszélgetünk, de hogy kik ők, milyen céllal érkeznek, és hatásuk miképpen érinti az apokalipszist (ami egyébként milyen módon apokalipszis? A hit filozófiája - Hit Rádió Podcast – Podcast – Podtail. )... Mindezen kérdésekre választ remélve haladunk tovább az utolsó idők korántsem kellemes fekvésű nyomvonalain. Ezúttal az ember alapvető életélményéről beszélgetünk a prófétai Templom-mérés jelenségéből kiindulva - bár a szokottnál kevésbé csatlakozik a Jelenések könyvéhez, feltétlenül érdemes meghallgatni ezt a különleges beszélgetést.
A magyar forint idén 75 éves, és az 1946 óta tartó története számos érdekességet foglal magában. Már a megszületése is egy világrekorder eseménynek volt köszönhető, de a következő évtizedek is bővelkedtek izgalmakban a magyar nemzeti valuta körül. Utánajártunk a forint különlegességeinek, és összeállításunkból az is kiderül, igaz-e, hogy a legendás 200 forintos érme túl sok ezüstöt tartalmazott. Az idén 75 éves forint története sok izgalmat tartogat. Az alábbi gyűjtésben bemutatunk néhány olyan különlegességet, amelyet talán kevesebben ismernek. 1. Így próbálták elérni, hogy a forint ne jusson a pengő sorsára. Az infláció, amikor az emberek élelmiszert és ruhát loptak Azt valószínűleg sokan tudják, hogy a forint 75 éves története a második világháború utáni elképesztő hiperinflációval indult, de ennek pontos hatásai még mindig döbbenetesek lehetnek. Az új fizetőeszköz ugyanis azért vált szükségessé, mert a pengő értéke 1945-ben összeomlott, ami akkora értékvesztést idézett elő a fizetőeszközben, amelyet még mindig a történelem legsúlyosabb hiperinflációjaként tartanak számon, melynek mértékével csak az 1990-es évek zimbabwei pénzromlása vetekedhet.
A képzelet mint az emberiség legfőbb kincse az elmúlt évtizedek történészeit is megihlette (Benedict Anderson, Yuval Noah Harari), azóta sokan az emberiség diadalmenetét a képzelőerő hatalmának, a fiktív gondolkodásnak tulajdonítják. A valuta beleillik ebbe a sorba: noha konszenzussal elfogadott értéket képvisel, a piac és a pénzrendszer mégis egyfajta ember alkotta fikció. Négy érdekesség a pont 75 éves forintról. Vízen érkeztek a gyakran több tonnás kőpénzek a Yap szigetre A stabil valuta soktényezős egyenlet. A gyakori pénznemváltásokban a társadalmi és politikai változások (államalakulatok születése és halála, egy új dinasztia, vagy egy unió létrejötte) éppúgy közrejátszhatnak, mint a pénzügyi megfontolások (például az infláció csökkentése). Történelmi léptékkel nézve, ősi pénzek (érmék), ősi elnevezések (drachma, rúpia) léteznek, de az ősi valuta ritka, mint a fehér holló. Ma még elképzelhetetlen, de a pénztörténelem váratlan fordulataira alapozva a világ legfiatalabb valutája, a 2011-ben bevezetett dél-szudáni font is egyszer még rekorder lehet.
Luxusnyaralások színhelye – ezt csak a "felső 52 ezer" engedhette meg magának (Kép forrása: Fortepan) A középosztálynak nevezett, a Horthy-korszakban is heterogén réteg jövedelme széles skálán mozgott. 1 pengő értéke magas. Herczeg Ferenc éves bevétele 1940-ben 76 ezer pengő volt, Kernstock Károly festőművészé 56 ezer pengő (ez még az adózás előtti összeg), ugyanekkor a királyi miniszterelnök havi fizetése "mindössze" 2785 pengőre rúgott. Anyagi nehézségei persze utóbbinak sem lehettek, egy gyapjú férfiöltönyért 1926-ban 56 pengőt kellett fizetni. Természetesen a középosztályban nem ezek számítottak átlagfizetésnek, éves szinten 1000 pengő (ez még mindig az országos átlag kétszerese) számított reális bevételnek. Egy egyetemi tanár kezdőfizetése (havi szinten) 574, egy középiskolai tanáré 226, míg egy elemiben oktatóé 163 pengő volt, de ez a nyugdíjkorhatárhoz közeledve fokozatosan nőtt: Szekfű Gyula 1942-ben éves szinten 33 ezer pengőt keresett: hogy ennek értékét felbecsülhessük, csak a kor néhány sztárszínésze tett szert ekkora jövedelemre, és a Rudasfürdő gőz részlegében mindössze két pengőből áztathatták magukat.
Egyenlőre még "kereskedés" szintjén, de hamarosan minden ország és központi bank ki fogja adni a maga kriptóját. Azonban az a szerencsés helyzet áll fent, hogy van má kell választanod ( kínában is elnyomással próbálkoznak) a központi kriptót. Nevezzük centralizáltnak, mert az. A választás lehetősége fent áll, és ez egyenlőre nem úgy tűnik, hogy változni fog. Természetesen ráfizethetnek az országok, ha megpróbálnak kibújni a petro dollár és az US uralma alól. Lásd Irak, Szíria vagy Venezuela. De az esetleg nem lehet, hogy annak az Usa uralomnak már vége van - nem csak a blokkláncnak köszönhetően -, és a végén ők fognak ráfizetni? Aki kimarad, az lemarad. 1 pengő értéke kiva. És még nem is említettem a mértéktelen pénz "nyomtatását", aminek köszönhetően a USA és a G20-ak saját maguk változtatják az értéktelen fiat pénzüket klotyó papírrá. Az nem lehet, hogy a változás már elindult és ami eddig gazdasági szinten volt, az már nem hogy nem lesz többet, de teljesen más lesz? Ha ez így lesz, akkor miért is lehetne jelentéktelen hatása egy gazdaságilag elértéktelenedő országnak egy rajt jóval túlmutató technológiánál?
A képen a Fővám (Dimitrov) tér, Központi Vásárcsarnok látható. Kosárral a kezében Surányi Magda színművésznő 1949-ben Forrás: Fortepan / Kovács Márton Ernő Árarányok kidolgozása és bérmeghatározás A forint bevezetésével 1946-ban az állam új árviszonyokat alakított ki, amit az 1938-as és 1939-es évek különböző béreinek és pengőárainak adatainak begyűjtésével kezdett. Ennek segítségével első lépésként meghatározta az új agrárárakat, aminek kiindulópontja a búza önkényesen rögzített, mázsánkénti 40 forintos ára lett, amely a világháború előtti ár duplája (2, 1-szerese) volt. Ennél is nagyobb drágulást hozott az állami árszabás az élelmiszerek, termények (2, 1-4-szeres növekedés), vagy akár a húsfélék esetében - utóbbiak minimum háromszor, ha nem hatszor annyiba kerültek, mint 1939-ben. A vasúti fuvardíjak a háború előtti érték 4, 1-szeresére, az ipari árak az 5, 1-szeresére nőttek (mivel az állam 37, 5 százalékos agrárollót tervezett elérni). 1 pengő értéke példa. Továbbá a központilag megszabott jövedelmek jóval alacsonyabbak voltak, mint a háború előtt.