Svájcban és Olaszországban illetve Szardínia szigetén – ahol mamutones az alakoskodók neve – a mohácsi maszkokhoz hasonló álarcokat használnak. Eduline.hu - mohácsi busójárás. A busójáráshoz hasonló népszokás még az igencsak távoli Ibériai-félszigetről is ismert. Spanyolországban a hispán busókat zarramacos-nak hívják. A mohácsi busójárás 2009-től az UNESCO szellemi örökség listájának részese, 2012-ben pedig a hungaricumok közé sorolták.
A súlyosbodó járványhelyzet miatt nem tartják meg a februárra tervezett busójárást Mohácson. Ezt Pávkovics Gábor, Mohács polgármestere közölte csütörtökön az MTI-vel. Azt írta, a "mindenkori szereplőkért, résztvevőkért, s a mohácsi farsangi tradíciók után érdeklődő közönségért érzett felelősségtől áthatva" határozott úgy, hogy a télűző-tavaszköszöntő népszokással összefüggésben semmilyen program nem lesz a településen. A közlemény szerint Mohács vezetése úgy ítéli meg, hogy a több tízezernyi résztvevőt vonzó tömegrendezvény igen komoly egészségügyi kockázatot jelentene mind a város lakosságára, mind az oda érkezőkre nézve. Emellett a fertőzés esetleges, nagyobb arányú elterjedése beláthatatlan következményekkel járhat. A polgármester arra kérte az érintetteket, érdeklődőket, hogy a busójárás idejére városukba ne szervezzenek kirándulásokat és turistautakat. Reméli, 2022-ben nem lesz akadálya a busójárásnak. Mohácsi busójárás régen és ma – kultúra.hu. Kiemelt kép: Ujvári Sándor / MTI
A mohácsi sokacok híres népszokása, a busójárás idejét a tavaszi napfordulót követő első holdtölte határozza meg. A mulatság régen farsangvasárnap reggelétől húshagyókedd estéjéig tartott. Mohacsi busójárás története. A más népek hiedelemvilágában is megtalálható télbúcsúztató, tavaszköszöntő, oltalmazó, termékenységet varázsló ünnepet a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal, amely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját. Mohácson a hagyomány eredetét a törökűzés legendájával is magyarázzák. A mondának – mely szerint a Mohács-szigeti mocsárvilágba menekült őslakos sokácok megelégelve a rabigát, ijesztő álarcokba öltözve, maguk készítette zajkeltő eszközökkel, az éj leple alatt csónakokkal átkelve a Dunán, kizavarták a törököket Mohácsról – aligha van történeti alapja. A város 1687-ben szabadult fel a török uralom alól, s a sokácság nagy arányú betelepítése csak mintegy tíz évvel ezután kezdődött meg. Minden bizonnyal a balkáni eredetű sokácok korábbi hazájukból hozták magukkal a szokást, mely aztán Mohácson formálódott tovább és nyerte el mai alakját.
Alakoskodásnak hívjuk azokat a szerepjátékokat, amelyben a résztvevők álarccal, jelmezzel rejtik el kilétüket, és valakit vagy valamit megszemélyesítenek. A busójárásban az álarcnak és a jelmeznek egyaránt kitüntetett a szerepe. Az álarcokat az erre szakosodott helyi fafaragó mesterek készítik fűzfából. Az álarcoknak is többfajta típusa létezik, mind formájában, mind pedig festésében. Közös jellemzőjük a vicsorgó száj, az állatszarvakkal (kos vagy kecske) való díszítés, és az ijesztő hatást fokozó élénk színek. Felvonulásra gyülekező busók. A busók saját kisebb csoportjaikban vesznek részt a mulatságon Forrás: MTI/Sóki Tamás A hagyományoknak megfelelő busó öltözék az álarcon kívül szőrével kifordított bekecsből, fehér bőszárú gatyából, csizmából vagy bocskorból, valamint kötelekből, láncokból, kolompokból és kereplőkből áll. A bekecset kötéllel vagy lánccal kötözik össze, amelyre kolompokat függesztenek. Elmaradhatatlan kiegészítők a tarisznya, a fából faragott buzogány, kereplő, és egyes busóknál az éktelenül szóló fakürt is.
2019. november 20., 09:00 Évek óta nem lehet szabályosan parkolni az Oroszországi Föderáció budapesti nagykövetségének környékén, mert az előző ciklusban a terézvárosi önkormányzat egy csomó parkolóhelyet átengedett a diplomatáknak. A környéken az oroszok több épületet is birtokba vettek, ezek előtt pedig csak az orosz nagykövetség gépkocsijai várakozhatnak. Szántó Tamás (Sopron 1996.02.18 - ) • People • Magyarfutball.hu - Hungarian football database. Az orosz nagykövetség épülete a Bajza utcában Fotó: Forrás: Wikipédia Soproni Tamás, a kerület október 13-án megválasztott ellenzéki polgármestere mos előterjesztést nyújtott be az előző testület 2017 júniusi határozatának eltörlésére. Eszerint az önkormányzat megvonná hozzájárulását a kizárólagos használatú várakozóhelyek fennmaradásához – írja a 444.
Ferencz; Lukács (chernelházi Chernel); Benedek alsó-damonyai Chernel. János; V. Miklós †; I. Mátyás (Nádasdy Sára); IV. Balás; II. Ferencz. török fogoly †; VI. Bálint; I. Simon Lásd IV. táblán. ; VII. Miklós; László. István szent-Jakabi Chernel. Ambrus itélőmester. 1550. (Déghy Anna); III. Ferencz; II. Bálint; VIII. Miklós 1637. szbiró. ; Miklós; IX. Miklós; Benedek; I. Tamás itélőmester. 1582. (Bakolcsa Anna); I. György †; I. Pál 1586. (1. Mikola Anna. 2. Ibrány Zsófia); IV. †; Lőrincz. Mátyás. Simon. György. Soproni tamas | SZMSZ (Szabad Magyar Szó). testvérek. ; Péter. István itélőmester. 1625. (Perekedy Zsuzsa); V. Ferencz †; Anna (1. Debreczeni János. Bálint); Orsolya. (Thury György); II. Pál. követ 1634. (Kisfaludy Margit); II. György (Dersy Zsófia) Lásd II. ; Erzse (Kerekes Menyhért) I. István mesterről 1360-ban egy okmány emlékezik, mely szerint ellentmond a Nagy-Erdőből való kizáratásának *. Minden ág kihalván, I. Mátyás tartá fen gyermekei által a családot: I. Simon ágát a IV. táblán látandjuk. I. Bálintnak fia I. Ambrus 1550–1559-ben kir.
Az oldalhomlokzatokra az építész erkélyeket tervezett; ezek egyrészt ideiglenes menekülőútvonalként szolgáltak, másrészt változatosságot vittek az elnyújtott falszakaszokba. A 17, 5 × 17, 5 méteres nézőteret háromemeletes páholysor, első emeleti erkély és karzat tagolja, eredetileg 900 férőhellyel. [3] A tetőt nyolc centiméter vastag vasbeton födém képezi, amely alá ötcentis rabic dongamennyezetet húztak. A páholyokat a szokásos rabicfalak helyett plüssfüggönyök választották el, színüket a belső tér átgondolt koncepciója határozta meg, amely a szokásos fehér-arany-bordó helyett a homokszín és a rozsdabarna felfelé világosodó kombinációjára épült. A mennyezetről a Veszprémben is alkalmazott üvegcsillárok tökéletesített változatai lógtak, a Medgyaszay által 1909-ben szabadalmaztatott foglalat nélküli izzókkal. A belsőt Zsolnay-kerámiával díszítették. Ugyancsak a tervező szabadalmát képezték a kijárati ajtózárak, amelyek csukott állapotban biztonságosak voltak betörés és léghuzat ellen, veszély esetén azonban a középen elhelyezett gomb megnyomásával azonnal feltárultak.