Alapvetően az volt az ideális, ha a menyasszony szűzen lépett frigyre, ám akkor sem került hátrányos helyzetbe, ha nem őrizte meg tisztaságát a nászéjszakáig. Csak az volt a fontos, hogy az együttlétből ne szülessen gyermek. Az asszonyok válást is kezdeményezhettek, és mivel a társadalom fontosnak tartotta a feleségek szexuális elégedettségét, így akár a nem kielégítő nemi élet is nyomós okként szolgálhatott. De az is, ha a férj legalább három éve nem feküdt le velük, vagy bármilyen okból kifolyólag nem volt képes teljesíteni az ágyban, illetve, ha a férfi nőiesen öltözködött. Mindezek mellett az erőszak és a bántalmazás szintén válóok lehetett. A vagyon elosztása hasonló esetekben a házassági szerződés alapján történt. A cikk az ajánló után folytatódik Fontos szerepet töltöttek be a társadalomban Bár elméletileg a ház ura a férj volt, a nő nemcsak a háztartás, hanem párja irányításában is nagy szerepet játszott. A viking asszonyok nagy tekintélynek, megbecsülésnek örvendtek, amikor pedig a férfiak harcba indultak, teljesen átvették a vezetést.
Reméljük, az emberáldozatokból is visszavesznek, mert már mindenhogy megmutatták nekünk, és ehelyett is a férfi karakterekből kapunk majd egy kicsit többet. Ragnar fiai nem voltak erősebb karakterek, mint a Valhalla színészei, így jó eséllyel, ha a készítők komolyabban rászívják magukat a témára, ez egy nagyon klassz sorozat lesz, aminek minden percét élvezni fogjuk. A sok csapkodó nőn túl számomra kiábrándító volt az első epizód tengeri jelenete, ami egyébként éles ellentétben áll a sorozat többi hajós pillanatával. Itt valahogy ordít a felvételről, hogy műtermi, és ez nagyon zavaró, ahogy az is, hogy az utolsó jelenetekben a statiszták a nyílzáporban leeresztett pajzsokkal futnak, mintha csak eső esne rájuk. Az angol király a valóságban középkorú volt, nem 70-80 éves, mint a filmben, de akkoriban a vikingek közt is, kiváltképp a harcos királyok között ritka volt az öregember. Ezek apró, de zavaró hibák - megint csak a Vikingek miatt, ahol minden (véres) fűszál és balta megfelelően állt (ki az emberek fejéből).
A vikingek ugyanis nem nép, hanem egy életforma, amely egyszer feltűnt, majd letűnt. Az, hogy mi történt előtte és utána, szvsz már nem tartozik a szorosan vett vikingkori történelem keretei közé. május 7., 11:40 (CEST) [ válasz] Kiemeltszavazás eredménye [ szerkesztés] Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Viking történelem
-? Mikor volt ez a csata? -- 81. 182. 46. 155 2006. augusztus 28., 23:36 (CEST) [ válasz] Idehoztam az ezzel kapcsolatos hozzászólásokat: # ellene, mert a táblázat ronda (kicserélném, de nem tudom, hogy tetszene-e az a szerzőnek) βΔανεΕ/бДанеЕ@ 2006. szeptember 8., 17:17 (CEST) Hogy én mennyit dolgoztam rajta, hogy ne legyen szürke és színtelen? És mennyit kerestem két olyan színt, ami patinát, ódonságot sugároz, s emellett természetes színek? :(( Lily15 2006. szeptember 8., 18:50 (CEST) Szerintem is elég ronda volt szegényke és kicseréltem az általánosan használt prettytable alias {{ széptáblázat}} (? ) -ra. A border=3 az nagyon gyilkos, agresszív retró 90-es évek szerintem. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 8., 19:17 (CEST) [ válasz] Az előző állapot itt tekinthető meg. -- nyenyec ☎ 2006. szeptember 8., 19:21 (CEST) [ válasz] Nem indokolt, hogy ilyen markáns különbséget tegyünk a korabeli svéd, norvég és dán viszonyok között; meglehetősen azonos alapokra épültek, a kalandozásaik közötti különbségek elsősorban földrajzi okokra vezethetők vissza.
Aki látta a Vikingek című sorozatot, alighanem emlékszik a "vérsas" nevű kínzásra, amit a történet egy pontján végez el a főhős, Ragnar Lodbrok egyik ellenfelén. Az eredeti nevén blóðǫrn, egy olyan brutális, rituális kínzási és kivégzési módszer volt, amit állítólag a vikingek gyakoroltak. A kínzás azonban olyan szörnyű volt, hogy egyes tudósok megkérdőjelezték, hogy egyáltalán lehetséges volt-e azt az emberi testen végrehajtani – írta a Live Science. A kutatók nemrég bebizonyították, hogy a vérsas véghezvitele anatómiailag lehetséges volt, és az általunk ismert viking fegyverek szintén alkalmasak voltak hozzá. A 11. és 13. század között a vérsasról terjedő versek és prózák szerint az áldozatokat főleg a csatákban ejtették fogságba. A még élő áldozat hátáról nagy bőr- és izomlebenyeket vágtak le, majd a bordákat leválasztották a gerincről úgy, hogy az azokat oldalra kinyitva "szárnyat" alkosson. A kínzási rituálé befejezéseként kihúzták az áldozat tüdejét és azt a bordákra fektették. Vikings' 'blood eagle' torture was horrific — and may have actually happened — Live Science (@LiveScience) January 27, 2022 A Journal of Medieval Studies című folyóiratban megjelent kutatásban a tudósok elmondták, hogy a vérsas valódi anatómiai kihívást jelenthetett a végrehajtónak, azonban nem volt lehetetlen.
Az előválasztás lebonyolításáért felelős Országos Előválasztási Bizottság hónapokon át tartó előkészítés és egyeztetések után véglegesítette az előválasztási szavazóhelyeket és nyitvatartásukat. Az Országos Előválasztási Iroda mind a 106 választókerület sátorhelyszíneit nyilvánosan hozzáférhetővé tette az előválasztás hivatalos honlapján, a elovalasztas2021. hu/szavazopontok/ címen. Az előválasztáson kétféle sátortípust fognak az ellenzéki pártok működtetni. A kilenc napon át ugyanott, jellemzően 8 és 18 óra között nyitva tartó szavazó helyszínek az úgynevezett fix sátrak. Ezek jellemzően a választókerület legnagyobb településeinek legforgalmasabb pontjain fognak állni. A fix sátrakon felül, választókerületenként változó mennyiségben mozgó sátrak is körbejárják majd a körzeteket. A mozgó sátrak nyitvatartása változó, általában kisebb településeken, vagy időszakosan nagyobb gyalogos forgalmú helyeken (pl. piacok) fordulnak meg. Előválasztás 2 forduló helyszínek. 775 településen lesz lehetőség személyesen szavazni. A sátorhelyszíneket az OEVB gazdaság- és népességföldrajzi mutatók alapján jelölte ki, melyet az ellenzéki pártok és politikusok beágyazottsága is befolyásolt.
Már böngészhető az előválasztási térkép. Nyilvánosak az előválasztási sátorhelyszínek és nyitvatartások – közölte a hat ellenzéki párt (DK, Jobbik, LMP, Momentum, MSZP, Párbeszéd) szombat délelőtt, miután az előválasztás lebonyolításáért felelős Országos Előválasztási Bizottság hónapokon át tartó előkészítés és egyeztetések után véglegesítette az előválasztási szavazóhelyeket és nyitvatartásukat. Közleményükben azt írják, az Országos Előválasztási Iroda mind a 106 választókerület sátorhelyszíneit nyilvánosan hozzáférhetővé tette az előválasztás hivatalos honlapján, amelyet ide kattintva érhetsz el. Az előválasztáson kétféle sátortípust fognak az ellenzéki pártok működtetni. Nyilvánosak az előválasztási sátorhelyszínek és nyitvatartások • DK Újpest. A kilenc napon át ugyanott, jellemzően 8 és 18 óra között nyitva tartó szavazó helyszínek az úgynevezett fix sátrak: Ezek jellemzően a választókerület legnagyobb településeinek legforgalmasabb pontjain fognak állni. A fix sátrakon felül, választókerületenként változó mennyiségben mozgó sátrak is körbejárják majd a körzeteket.
2021. 10. 09 10:41 A második fordulóban miniszterelnök-jelöltekre lehet szavazni személyesen és interneten egyaránt. Szavazásra várakozók az első forduló ideje alatt Miskolc belvárosában Fotó: Mocsári László Az Országos Előválasztási Bizottság véglegesítette a szavazóhelyeket és nyitvatartásukat az előválasztás második fordulójára, ami hét napon át tart, október 10-től október 16-áig. A helyszínek és a nyitvatartási időpontok elérhetők az ellenzéki előválaszás honlapján. Személyesen elsősorban közterületen felállított sátrakban, kisebb részt irodákban, zárt helyiségekben lehet voksolni. Október 10-16. között jellemzően reggel 8:00-tól este 18:00 óráig lesznek nyitva a szavazóhelyiségek, de több helyen lehet ettől eltérő nyitvatartás is. Azt írták, mivel a második forduló rövidebb lesz, és az egész ország egy választókerületnek számít, ezért a szavazópontok száma és nyitvatartása eltérhet az első fordulóban megismerttől. A szavazóhelyiségekben megjelenő szavazóknak igazolniuk kell magukat fényképes igazolvány felmutatásával, valamint be kell mutatni érvényes lakcímigazolványukat.