Keresés... Bejelentkezés e-mail címmel Elfelejtette jelszavát? Regisztráció Regisztráció e-mail címmel Már felhasználónk? Vans hátizsák noix. Segítség KEDVENCEK kosaram A terméket sikeresen a kosárba tette. női férfi Lány Fiú női férfi Lány Fiú Tovább ide: Homepage női RUHÁZAT TERMÉKKATEGÓRIÁK ÚJ TERMÉKEK Blézerek Dzsekik és kabátok Farmerek Akció Fehérneműk Felsők Fürdőruhák Harisnyák és zoknik Ingek Kapucnis pulóverek Kötöttek Nadrágok Otthoni viseletek Overallok Pólók Akció Ruhák Szoknyák Télikabátok Az összes > KEDVENC MÁRKÁINK Desigual GUESS Liu Jo Trendyol Esprit Pepe Jeans London Diesel Levi's GAP Puma U. S. Polo Assn.
adidas Originals Érezd jól magad Fürdőruhák Összes sztori felfedezése
A Habsburg-család tagjairól is több alkalommal készített magas művészi színvonalon álló festményt. A történelmi festményei közül mind méreteiben, mind az életművében elfoglalt szerepe miatt kiemelt helyet érdemel a Budavár visszavétele címet viselő festménye. Alkotását Buda töröktől történt visszafoglalása kétszázadik évfordulójának tiszteletére, 1886-ban kezdte el készíteni. Művét a millenniumi kiállításon, 1896-ban mutatta be a Székesfőváros pavilonjában. Benczúr Gyula emlékezete. A festmény nem a vár visszafoglalásáért folytatott ádáz harcot mutatja, hanem az egyesített, győztes keresztény csapat bevonulását az üszkös várba. A Budavár visszavétele című festményét az 1896-os millenniumi kiállításon, a Székesfőváros pavilonjában mutatta be Benczúr Gyula viszonylag kevés számú szakrális alkotást készített, reprezentatív elhelyezésük és magas művészi színvonaluk miatt mégis életműve megkerülhetetlen darabjainak számítanak. A lipótvárosi Szent István-bazilika képző- és iparművészeti kialakításában Benczúr munkái kiemelt helyet kaptak.
Akkor ugyanis, a midőn a német festészet hatásától elválva francziás irányok nyomultak előtérbe, Benczúrban testesült meg legpregnánsabban a régebbi és akadémikus irány, melyet az újak kerülni akartak. Ezért a múlt század végén és az új elején erős viták középpontjában állott s áll még talán ma is. De divatok és áramlatok jönnek és mennek, az értékek pedig megmaradnak. Benczúr Gyula buján pompázó kolorizmusa pedig mindig a megmaradó értékek közé fog tartozni". Benczúr Gyula - Önarckép, 1873 festménye. Benczúr élete utolsó éveinek jelentős idejét töltötte a Nógrád megyei Dolányban: ez a napjaikban Szécsényhez tartozó kis település 1927-ben vette fel nevét, azóta Benczúrfalva névvel tiszteleg egykori neves polgára előtt. Benczúrfalván ma is áll a művész kastélya, és a falu temetőjében található a síremléke is.
Francia témájú képeinek helyszíneit, akárcsak a jelen festményét is, a bajorországi Schleissheim kastélyának enteriőrjei alapján festette meg.
Látványos művészete komoly hatással volt magyar festőkre is, köztük Szinyei Merse Pálra és Benczúr Gyulára. Arnold Böcklin svájci szimbolista festő 115 éve, 1901. január 16-án halt meg. 1827. október 16-án született Baselban egy kereskedőcsalád harmadik gyermekeként. Kardos Gyula (festő) – Wikipédia. A történelmi freskóiról ismert Ferdinand Theodor Hildebrandtnál és Johann Wilhelm Schirmer tájképfestőnél tanult 1845-47 között a düsseldorfi művészeti akadémián, ahol barátságot kötött Ludwig Feuerbach filozófussal. Schirmer felismerte Böcklinben az ígéretes tehetséget, Antwerpenbe és Brüsszelbe küldte, ahol a holland és flamand mesterek műveit másolta. Ezt követően Párizsba ment, ahol a Louvre-ban dolgozott, és néhány tájképet is festett. Miután letöltötte katonai szolgálatát, 1850-ban Rómába költözött. A környezetváltozás témaválasztására is kihatott, képei allegorikus és mitológiai alakokkal (kentaurok, faunok, nimfák) népesültek be. 1856-ban Münchenbe ment, ahol négy évig maradt, s ahol megismerkedett későbbi mecénásával, Schack gróffal.
1860-62 között a weimari művészeti iskolában tanított. Ezt követően életét Róma, Bázel, München között osztotta meg, de mindig visszatért Olaszországba. 1876 és 1885 között Firenzében élt, majd 1886-tól 1992-ig Zürichben dolgozott. Élete utolsó évtizedét az itáliai Fiesoléban töltötte. Főleg a táj és a tenger ragadta meg képzeletét, de arcképeket is festett (több önarcképe is készült, 1872, 1885). Először a Pán a nádasban (1857) című hatalmas freskójával aratott elismerést. Alkotásait a romantikus témavilág és a realista stílus egyesülése jellemezte, munkáihoz temperát használt. A svájci és olasz tájakat mitológiai alakokkal népesítette be (Kentaurok harca, Holtak szigete). Érett korszakát az erőteljes, gyakran teljesen kontrasztos, izzó színek, a fény-árnyék játéka jellemzik. Késői kompozíciói – mint a Holtak szigete -, ahol a fantasztikus szimbolika a részletek naturalista kidolgozásával kapcsolódik össze, ösztönzően hatottak a német szimbolizmus és szecesszió kialakulására. Kísérteties jeleneteket ábrázoló képein – Odüsszeusz és Kalüpszó (1883), A pestis (1898) – olyan morbid szimbolizmus jelenik meg, amely megelőzte a 20. század művészetében meghonosodott freudi képvilágot.
A németalföldi mesterek közül Rubenshez vonzódott, kortársai közül az impresszionisták – főleg Corot – hatott rá. Nagymértékben befolyásolta a német festészet fejlődését. Olyan híres szürrealista művészek tekintették előfutáruknak, mint Giorgio de Chirico, Salvador Dalí és Max Ernst. Látványos művészete komoly hatással volt magyar festőkre is, köztük Szinyei Merse Pálra és Benczúr Gyulára. A Kentaur a kovácsműhelyben és Tavaszi est című műve a Szépművészeti Múzeumban található. További híres festménye a Villa a tengernél, A hullámok játéka, a Tavasz, A vulkán. A Holtak szigeté nek öt változatát is megfestette 1880 és 1886 között. Érdekesség, hogy maga soha nem adott címet munkáinak, nem is írta alá azokat. Böcklin 1901. január 16-án halt meg az olaszországi Fiesoléban. Tiszteletére tervezték halála után három évvel a Böcklin-betűtípust, az egyik legismertebb szecessziós fontot. A festőművész Holtak szigete című képe ihlette Szergej Rahmanyinov 1919-ben született, azonos című szimfonikus költeményét.