Felforrósított olajba mártom a kanalat, majd egy kanál tésztát teszek a forró olajba és így tovább, amennyi a serpenyőbe fér. A fánkok szinte maguktól átfordulnak, ezért átfordulós fánknak is hívják őket, már ha elég olajat teszel a serpenyőbe, ha nem túl sokat használsz, akkor neked kell majd segítened kanállal a fordulásukat. Szűrőpapírra téve, alaposan lecsorgatom, majd édesítőszerrel kevert fahéjba forgatom. Szerintem az eritrit hűs íze nagyon jól megy ehhez a fánkhoz, de természetesen bármilyen más édesítőszerbe is forgathatod. Egyszerű kefires fánkocskák recept aranytepsi konyhájából - Receptneked.hu. Egész mennyiség 730 g: Kalória: 1418 Kcal Szénhidrát: 196 g 100 g Egérke: Kalória: 194 Kcal Szénhidrát: 27 g *IR, PCOS estén: mandulatejjel készítve tízóraira és uzsonnára mehet, laktózmentes tejjel készítve már csak uzsonnára. *Gastritis, GERD, gyomorfekély esetén az olajban való sütés miatt mértéket kell tartani, mert a zsiradék túlzott bevitele fokozza a gyomorsav termelést. A receptben lévő hozzávalók nem cserélhetők le, nem bővíthetők, mert az nemvárt minőség romlást eredményezhet, illetve IR diéta esetén napszaki fogyaszthatóságon változtat.
Elkészítése: A lisztet elkeverjük a cukorral, a sóval és a sütőporral. Egy tálkában a tojásokat a kefirrel simára keverjük, majd hozzáadjuk a liszthez, és jól összekeverjük. Olajat hevítünk, és olajba mártott teáskanállal beleszaggatjuk a tésztát. Közepes lángon megsütjük. (Maguktól meg fognak fordulni az olajban. Fahéjas egérke | gyors, egyszerű recept • gyorsvacsi.hu. ) Ha szép pirosra sült, papírtörlőre szedjük, hogy a felesleges olajat felszívja. Porcukorral meghintve kínáljuk. Tipp: Ennél a fánknál egyszerűbb talán nem is létezik. Öt perc amíg kimérjük és összekeverjük az alapanyagokat, ezután pedig már csak sütni kell. Ez egyfajta villámédesség, hisz nem kell pihentetni, keleszteni. Bár nem túl édes maga a tészta, nekem nagyon is kívánta a sok porcukrot és a finom házi sárgabaracklekvárt.
Egérke fánk recept többféle található, ami közös bennük, hogy finom, könnyen elkészíthető édesség. Hívják még egyszerű, égetett fánknak is. Az egérke név a kisütés folyamán keletkezett formák után jött kedves elnevezés. Az elkészítés módja rendkívül változatos: készülhet élesztővel forró zsírban sütve, de külön erre kitalált tarkedli sütőben is. Égetett tésztából készül a képviselőfánk, ami kör alakú, és az ekler fánk recept is, ami hosszúkás. Egérke fánk recept hozzávalók: A tésztához: 5 dl tej 50 dkg liszt 2-3 evőkanál cukor 6 db egész tojás csipet só 5 dl olaj Egérke fánk elkészítése: A hideg tejet a sóval és a cukorral feltesszük forrni. Ha felforrt, hozzáadjuk a lisztet és gyors mozdulatokkal, addig keverjük, amíg össze nem áll a tészta. Addig keverjük, ameddig az edény oldaláról leválik a tészta. Lehúzzuk a tűzhelyről és állandó keverés mellett egyenként beleütjük a tojásokat, majd gyorsan, alaposan simára keverjük. Az olajat felforrósítjuk és kanállal beleszaggatjuk a tésztát az olajba.
Elkészítés: A tejet cukorral sóval főzöm, majd lisztet adok hozzá, és egyből leveszem a tűzről. Sűrűre keverem, utána a tojásokat belekverem, robotgép segítségével. A masszából, evőkanállal halmokat szaggatok forró, bő olajba. Világosbarnára kisütöm őket. Porcukorral lehet tálalni. Nekünk a nagymamám csinált mindig ilyet, és imádtuk. A gyerekek mindenféle állatfigurát ki tudnak nézni belőle, tehát még jó játék is. Jó étvágyat hozzá! A receptet Barcsika küldte. Köszönjük!
Egy igazán dühös ember Akció, thriller Wrath of Man 2021 H. (Jason Statham) a legutolsó halálos kimenetelű rablást követően újoncként érkezik a Fortico Security csapatához, ahol a biztonsági őrök több millió dolláros szállítmányok védelmét látják el. Amikor az egyik pénzszállítót megtámadják, H. felfedi speciális harci képességeit: a kezdetben visszahúzódó férfiról kiderül, tökéletes lövész, és szemrebbenés nélkül iktatja ki áldozatait. Az őrök kezdenek egyre bizalmatlanabbá válni a mindenre elszánt férfival, akiben tombol a bosszúvágy. Hamarosan világossá válik H. indítéka, aki kegyetlen fordulatot tartogat sokak számára… A film még nem található meg a műsoron.
Kevés olyan rendező van, akinek egy új filmje hallatán azonnal felkapom a fejem. Talán Nolan ilyen, egy kicsit még Spielberg, Scrosese, és persze Aronofsky, na meg persze Guy Ritchie. Lehet, hogy emiatt most sokan rosszallóan csóváljátok a fejeteket, de fiatalságom egyik meghatározó filmese ő, hisz még bőven tinédzser voltam, amikor kijött a Blöff, na meg persze a Ravasz. Számomra ez a kettő Ritchie pályájának a csúcsa, amiben azért valljuk be volt egy jó izmos hullámvölgy, ám hálisten úgy tűnik, hogy ismét magára talált, és az utóbbi próbálkozásai már több, mint ígéretesek. Mert pont emiatt szeretem őt annyira: van egy utánozhatatlan stílusa a filmjeinek, ami miatt az első pillanatban megmondod, hogy ezt ő csinálta, és olyan okos forgatókönyveket ír(t), hogy azok még a tizedik újranézéskor is tartogattak meglepetéseket. S emiatt most egy picit meghasonlok, mert hát a helyzet az, hogy az Egy igazán dühös ember e két pozitív jelzőből egyikkel sem bír. A sztori ugyanis ezúttal faék egyszerűségű.
Viszont ez nem igazán könyvelem el hibaként, mert egyértelmű, hogy Ritchie mesélni is akar a lövöldözések mellett. Az Egy igazán dühös ember cselekménye több szálon keresztül fut, ám párhuzamos események helyett visszatekintésekkel dolgozik a film egész cselekményét pedig blokkokra bontva, beszédes fejezetcímekkel választja el, amik általában tételesen tükrözik a kulcsmomentumokat. Ritchie kitűnően használja a visszatekintéseket. Nem bontja meg vele a történet dinamizmusát, nem zavar össze vele, egyszerűen felállítja velük a teljes képet és bemutatja a konfliktus fundamentumát. Tehát a cselekmény előtte és most szálakon játszódik, amiből megismerjük a személyes okokat, mert hogy a gonoszok sem csak azért lopnak, mert lopni muris. Persze ne várjunk mélylélektani árnyalásokat. Pont akkora motiváció -és indíték-konstrukciókat kapunk, amennyire egy hétvégi akciófilmben szükség van. Ezek a szálak végig koherensek és stabilak maradnak, nincsenek bennük történeti lukak, végig megmaradnak célirányosnak, egyetemben az akciószekvenciákkal.
Ráadásul Amerikában járunk és a szokásos popdalokkal sincs teletűzve a film, de a stílus, az elegancia és az ötletesség a régi. Nem állítom, hogy ebben nincs hellyel-közzel némi modorosság, de Guy Ritchie van akkora tehetség, van annyi rutinja és szaktudása, hogy igazán nagy sztárok, gigászi költségvetés és komoly marketingkampány nélkül is kiráz a kisujjából egy rendkívül izgalmas, kifejezetten látványos és nagyon szórakoztató műfaji darabot. Ami nyilván nem lesz később olyan hivatkozási pont, mint annak idején mondjuk a Blöff volt, nincs benne annyi eredetiség, mint például a Sherlock Holmes ban, de nagyon rendben van. És ami azt illeti, ennyi kihagyás után nem rossz pont egy ilyen filmre beülni a moziba! Jason Statham pedig Jason Statham: lehet nem szeretni ezt a figurát, de még nagyon messze vagyunk attól, hogy megunjuk. Értékelés: 8/10